A kényszersorozás leállításának követelése
Július 30-án kárpátaljai magyar falvak – Tiszaújlak, Tiszabökény, Péterfalva, Forgolány, Palád, Fertősalmás, Feketepatak, Verbőc – asszonyai, lányai blokád alá vették Tiszaújlak központját, hogy békésen tiltakozzanak a kényszersorozás ellen. A délután 3 órakor kezdődő akcióval szerették volna felhívni az illetékes hatóságok figyelmét az ellentmondásokra a katonai behívások körül. A szólásszabadság jogával élve a zebrákon keresztül állva akadályozták meg, hogy autó, teherautó, busz vagy bármilyen más jármű áthaladhasson. Az akadályoztatás felemás reakciókat váltott ki az érintettekből…
Július 30-án kárpátaljai magyar falvak – Tiszaújlak, Tiszabökény, Péterfalva, Forgolány, Palád, Fertősalmás, Feketepatak, Verbőc – asszonyai, lányai blokád alá vették Tiszaújlak központját, hogy békésen tiltakozzanak a kényszersorozás ellen. A délután 3 órakor kezdődő akcióval szerették volna felhívni az illetékes hatóságok figyelmét az ellentmondásokra a katonai behívások körül. A szólásszabadság jogával élve a zebrákon keresztül állva akadályozták meg, hogy autó, teherautó, busz vagy bármilyen más jármű áthaladhasson. Az akadályoztatás felemás reakciókat váltott ki az érintettekből…
A
szülők – az anyák mellett ugyanis az apák is helytálltak az
oldalvonalon - eltökéltsége valószínűleg meglepte a Nagyszőlősi
Hadkiegészítő Parancsnokság tisztviselőjét, illetve a két hivatalos
küldöttet; a 4 órás útlezárás időtartama alatt számtalan párbeszéd
folyt a lehetséges megoldásokról – ám érdemi döntés nem született. A
cél elérése, hogy ne vigyenek el több helyi fiút katonának, egyelőre,
kétséges. Nemcsak azért, mert a nagyszőlősi hatóságok egymásnak
ellentmondó információkat közöltek, de azért is, mert a családok
többsége már nem hisz az ígéretekben!
Mint azt tudni, Kárpátalján napok alatt futótűzként terjedtek el a
behívásokról szóló rémhírek. A magyar családok körében sorsdöntő
kérdéssé vált: cselekedni vagy hagyni elmenni a fiúkat katonának,
akiket kivezényelhetnek a kelet-ukrajnai hadszíntérre. Nincsenek pontos
információi a szülőknek, csupán arra a szóbeszédre és tapasztalatokra
támaszkodhatnak, melyek igazolják, hogy Kárpátaljáról több magyar férfi
is tartózkodik a háborús övezetben. Bár a hatóságok szerint senkit nem
vihetnek el akarata ellenére - ez az önkéntesség elve -, a valóságban
mégis kézbesítik a katonai behívókat azoknak is, akiknek nincs
szándékában családját hátrahagyva elmenni messze idegenbe.
Tiszaújlakon zömmel magyarok jöttek el; a közel félezer főt számláló
tömeg békés, de látványos megmozdulással jelezte, hogy itt az ideje
szót emelni a besorozásoknál tapasztalt törvénytelenségek ellen.
Szomorú, hogy a demonstrálók között 4-5 éves gyerekek is voltak
táblával a kezükben, melyre rá volt írva: „Ne vigyék el apát!” De
nemcsak az apjukat féltő lányok, hanem a férjükért reszkető feleségek
is nyíltan vállalták a szembeszegülést; „Nem akarunk háborút!”, „Ne
vigyék el fiainkat” feliratok hűen tükrözik a jelenlegi feszült
állapotot Kárpátaljának ebben a régiójában is. A rendbontásban nem
érdekelt, de béke és nyugalom után sóvárgó nők Tiszaújlak központját
három irányból zárták le, nem engedve senkit át. A feltartóztatott
autósok egy része békésen várakozott oldalra állítva kocsiját, másik
részük visszafordult; de akadt olyan járművezető, aki a magyarok ellen
kifakadva üvöltözött, hogy vinnék el őket golyófogó katonának!!! A
kamionsofőrök mutatták a legnagyobb megértést az ügyben; akadt, aki
szolidaritását kifejezve kitette az ablakába az egyik tiltakozó
tábláját is: „Békét akarunk!”
A demonstrálók petíciót írattak alá az emberekkel a tiltakozásukat
hivatalos formába öntve, amit a jelenlévők aláírtak és át is adtak a
hatóságok embereinek. A szülők és feleségek igyekeztek minél többet
megtudni a behívásokról; konkrét eseteket tártak fel a Nagyszőlősi
Járási Hadkiegészítő Parancsnokság tisztviselője előtt. Az aggodalom
jól érzékelhető volt; a kérdések özönéből kiviláglott, hogy a családok
többsége nincs tisztában a sorozásra vonatkozó törvénypasszusokkal.
Sajnálatos tény, hogy felvilágosító munka nem erőssége az ukrajnai
vezetésnek; így sok álhír terjeng szóbeszéd formájában nemcsak az
emberek között, de a világhálón is. A tiszaújlaki tiltakozásnak
figyelemfelhívó szerepe van; miszerint a kárpátaljai családok nem
engedik gyermekeiket Kelet-Ukrajnába katonának! Ezt szerették volna
megértettetni az illetékesekkel, de egyelőre nem tudni, hogy sikerült-e
elérni a célt. Este 7 órakor a tömeg feloszlott azzal a megegyezéssel,
hogy péntek délután 3 órakor ismét találkoznak az emberek ugyanazon a
helyszínen; akkor –az ígéret szerint!- Kárpátalja kormányzója
személyesen fog választ adni az égetően fontos kérdésre: Visznek el még
katonát Kárpátaljáról?
Ugyanis minden ember gondolatait az köti le az utóbbi 24 órában,
hogy várhatóak-e még katonai behívók? Amíg nincs konkrét válasz és
garancia az ígéretek betartását, a szülők tervezik a további
megmozdulásokat. Az anyák kiállása gyermekeikért nem ismer határokat;
ha nem állítják le a kényszersorozást Kárpátalján, a főként magyarok
lakta falvak – Tiszabökény, Péterfalva, Tiszaújlak- kordonnal elzárják
településeiket péntek estétől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése