Az African Diaspora News epizódja élesen védi Burkina Faso katonai vezetésének döntését, amely feloszlatta az összes politikai pártot. A megszólaló szerint az afrikai többpárti demokrácia nem organikus fejlődés eredménye, hanem a gyarmati hatalmak öröksége, amely évtizedek óta megosztottságot, instabilitást és külső befolyást termel. 
Az érvelés központi eleme, hogy a pártrendszer Afrikában sok esetben eszközzé vált: etnikai és politikai törésvonalakat mélyített, miközben megkönnyítette a külföldi érdekek hozzáférését az erőforrásokhoz. Burkina Faso lépését ezért nem autoriter fordulatként, hanem szuverenitási kísérletként mutatja be a podcast: az állam újjáépítése, a nemzeti egység megerősítése és a politikai verseny háttérbe szorítása a biztonság és az önrendelkezés érdekében. 
A műsor szerint a nyugati bírálatok képmutatók: a „demokrácia” támogatása addig elfogadható, amíg az eredmények nem sértik a külső érdekeket. Amikor egy ország – jelen esetben Ibrahim Traoré vezetésével – valódi gazdasági és politikai függetlenségre törekszik, azonnal diktatúrabélyeget kap. A megszólaló párhuzamokat von más, nyugati nyomás alá került vezetőkkel, és azt állítja: Afrikának joga van saját kormányzati modellekkel kísérletezni, még akkor is, ha azok eltérnek a nyugati normáktól. 
A konklúzió egyértelmű és provokatív: a politikai pártok felszámolása nem végcél, hanem eszköz lehet egy olyan rendszer lebontására, amely a podcast értelmezése szerint soha nem szolgálta az afrikai társadalmak valódi felszabadulását. Ha a kísérlet kudarcot vall, vissza lehet térni a pártrendszerhez – de az előzetes elutasítás a megszólaló szerint éppen azt bizonyítja, mennyire korlátozott Afrika tényleges önrendelkezése.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=HKEZI_uuzQ8