GMO-tiltás: súlyos kártérítési perek is jöhetnek
Sem
az Alkotmány, sem a géntechnológiai törvény közelmúltbeli módosítása
nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a genetikailag módosított
szervezetek (GMO) magyarországi megjelenését – állítja az
agrárszektor.hu-nak adott interjújában Darvas Béla címzetes egyetemi
tanár, a parlamenti szakbizottságok tanácsadó szerveként működő
GMO-Kerekasztal elnöke. A köztermesztést tagországi szinten mostantól
könnyebben meg lehet tiltani, de takarmányként és kész élelmiszerekként
továbbra is jogszerűen érkezhetnek GMO-tartalmú termékek az országba,
ráadásul a „nem szakszerűen indokolt tiltások” akár súlyos kártérítési
pereket is maguk után vonhatnak. A nagy nemzetközi kereskedelmi
egyezmények kedvezhetnek a GMO-k terjedésének, de Darvas Béla szerint a
lakosságot a GMO-k egészségügyi szempontból nem veszélyeztetik,
illetve erre nincs kellő tudományos bizonyíték, így nem kellene minden
GM-növényt mérlegelés és körültekintő vizsgálat nélkül elutasítani.
agrárszektor.hu:
A Földművelésügyi Minisztérium nemrég történelmi jelentőségű
pillanatnak nevezte, amikor az Országgyűlés módosította a
géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt. Így ugyanis a tárca
szerint a jövőben könnyebben tilthatjuk meg az uniós szinten
engedélyezett GMO-k magyarországi köztermesztését. Ön ugyanakkor a
GMO-Kerekasztal elnökeként bírálta a jogszabályi változtatásokat.
Miért?
Darvas
Béla: Történelmi talán az a pillanat volt, amikor az első géntörvény
1998-ban elkészült, vagy a 2006-os időpont, amikor ötpárti
egyetértéssel – elsősorban környezettudományi érvek alapján –
döntöttünk arról, hogy a MON 810-es molyölő kukoricát ne lehessen
hazánkban elvetni. Abban az értelemben persze igaz a minisztérium
nyilatkozata, hogy a módosítással könnyebben boldogulhatunk majd a
tiltásoknál, de nem feltétlenül ez várható nemzetközi jogi területen.
Úgy gondolom, hogy a törvénymódosítás lehetett volna körültekintőbb és
számítania kellett volna arra, hogy ha a Kanada és az Európai Unió
(CETA), illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió (TTIP) közötti
kereskedelmi megállapodások létrejönnek, akkor a nem kellően indokolt
nemzeti fajtatiltások után „állam kontra befektető típusú” perek
következhetnek, ahol a választott bíróságok előtt az elmaradt haszonért
súlyos kártérítést lehet követelni. Erre szerettem volna a
megszólalásommal még időben figyelmeztetni azokat, akik ezt a két
történést egymástól elválasztva látják.
agrárszektor.hu:
Ön egy parlamenti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a
törvénymódosítás az Alaptörvénnyel együtt sem lesz elegendő arra, hogy
megvédje az országot a kifogásolt GMO-termékektől. Mire alapozta
álláspontját?
D. B.:
Az Alaptörvényben szereplő, idevonatkozó passzus nem indokol semmit,
csupán óhajt fejez ki. Ezt olvashatjuk: „XX. cikk (1) Mindenkinek joga
van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog
érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes
mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való
hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás
megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,
valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
Mit
állít ez a jogászok által fogalmazott pár mondat? A testi és lelki
egészséghez való jog érvényesülését elősegíti a GM-élőlényektől mentes
mezőgazdaság. Nem élelmiszergazdaságról van szó, hanem arról, hogy a
GM-növényeket nem lehet elvetni. A vessző után fogalmazott, egészséges
élelmiszerekre vonatkozó rész nem utal összefüggésre, mivel a
felsorolás része. A mai joggyakorlat szerint Európa egyetlen országa
sem tiltja a módosított növények (például glyphosate-tűrő szója)
európai beszállítását, azok takarmányba vagy akár élelmiszerbe
keverését, amennyiben a gyártó a csomagolóanyagon ezt a tényt
feltünteti. Ez az alapja a hazai kettős beszédnek, amivel ideje lenne
szembenézni.
agrárszektor.hu: Milyen további jogszabályi változtatásokat tartana indokoltnak?
D. B.:
Én a géntörvény teljes felülvizsgálatát tartanám szükségesnek, hogy a
kor tudásának megfelelően, kiegyensúlyozottan és e kutatási terület
eredményeit is befogadóan fogalmazzon, illetve elutasítás-rendszere
következetes és tárgyszerű legyen. A módosított törvény három pontja
előtt a mezőgazdasági-biológiai képzettségűek biztosan értetlenül
állnak. A „b pontban a területrendezést nevezi meg a jogszabály. Milyen
köze lenne egy, az EU-ban természettudományos szempontok szerint
vizsgált és engedélyezett genetikai eseménynek a helyi
területrendezésekhez? Az „e.” pont abból az előítéletből indul ki, hogy
minden géntechnológiával előállított termék hibás, vagyis nem kerülhet
más termékekbe. A jelenlegi EU-szabályozás viszont a jelölési
kötelezettség megtartása mellett lehetővé teszi a keverhetőséget az
összetett élelmiszerekben. A „g” pontban a törvény a közrend védelmét
említi. A géntechnológiai eljárással módosított konkrét fajta
dokumentációja és az aktuális közrend között vajon milyen logikus
összefüggést találhat a hazai és az európai jogalkotó?
agrárszektor.hu: Felmerül az is, hogy a mostani jogszabály-módosítás a jövőben gátat szabhat egyes hazai kutatásoknak. Miért?
D. B.:
Ezt, mint a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság egykori
tagja, majd elnöke múlt időben mondanám. Az Alaptörvény hatályba lépése
után a módosított növényekkel végrehajtott kísérletek nálunk leálltak.
Intézetem (a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet) az egyike
azon keveseknek, ahol kis területen még ma is folynak kísérletek. Igen
kis költségvetéssel egy növényevő halfajon végzünk éppen takarmányozási
kísérletet. A mostani módosítás nem ronthat már ezen a
Nyugat-Európától jelentősen eltávolodott tudománypolitikai állapoton.
A
génmódosított fajta-előállítására vonatkozó hazai kísérletek már
korábban leálltak, amihez hozzátehetem, hogy az MTA egyik
kutatóintézete évekig hagyta annak a fals sajtóhírnek a terjedését,
amely arról szólt, hogy megszületett az első – Mv 500 Bt néven
emlegetett – módosított kukoricafajta. Mára kiderült, hogy egy
dél-afrikai cég állította elő és ehhez felhasznált egy magyar
módosítatlan kukoricavonalat. Vagyis eredeti géntechnológiai munka nem
kapcsolódott hazai intézethez, ráadásul a létrejött „termék” sem került
forgalomba. Az eset sokat rontott a terület finanszírozásán. A hazai
mellékhatás-vizsgálatokat rendre meghiúsították a fajtatulajdonosok,
akik a szabadalom alatt álló fajtájukból nem adtak a kísérletekhez
vetőmagot. A minisztérium ügyintézőinek sem. Én ezen a területen
keresném a törvényi elutasítás kiindulási pontját, vagyis a
fajtatulajdonosok együttműködési készségének hiányában. Viszont a hazai
törvények és rendeletek mára hasonló módon nehezítették meg a
kísérletek végzését: például MON 810-es vetőmag nem hozható be az
országba még kísérletek végzésére sem.
agrárszektor.hu:
Ön az elmúlt években többször állás foglalt a GM-növények
magyarországi köztermesztése ellen, mivel nem tartotta elfogadhatónak
az előállító multinacionális cégek kutatási eredményeit arról, hogy az
ilyen növények nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és a
környezetre. Most is hasonló a véleménye, vagy ma már lát esélyt arra,
hogy egyes GM-növények köztermesztése a jövőben kockázatmentes is
lehet?
D. B.:
Nem így van. Személy szerint sohasem a GM-növények általános
köztermesztése, hanem konkrétan a MON 810 génmódosított kukoricafajta
termesztésbe vonása ellen léptem fel, és kizárólag környezettudományi
indokok alapján, amelyek a saját kutatási eredményeinkre támaszkodtak.
Egészségügyi hatásokat illetően az Élet és Irodalomban írt cikkemben
éppen kritizáltam egy „terhelő” cikket, ami már abban a formában
visszavonásra is került. A saját vizsgálataink eredményei tudományos
lapokban magyarul és angolul is olvashatók. Mindig is az esetről esetre
való megítélhetőséget láttam célravezetőnek. A jelen tudása nem
ítélkezhet a jövő eredményeivel kapcsolatban. Ezért nem tetszik az,
hogy a mostani törvénymódosításban a növényi
géntechnológia-elleneséggel kapcsolatos előítéletek még
hangsúlyozottabbá váltak. A növényvédelmi célú módosított növényekkel
szemben most sem változott a véleményem, tehát szükségtelennek látom
bevonásukat a hazai köztermesztésbe. Viszont nem vagyok jelenleg
elutasító a módosított beltartalmú növények és szárazságtűrő növények
területén. A világirodalom nem szolgáltat elégséges egészségügyi okot
arra, hogy indokolt legyen a mérlegelés nélküli, általános elutasítás.
Számomra mindig is vizsgálandóan gyanús volt a szélsőség: a kritika
nélküli dicsőítés és a merev elutasítás is.
agrárszektor.hu:
Sokkal megengedőbben vélekednek már ma is az amerikai kontinensen,
ahol a legtöbb GM-növényt – főleg kukoricát és szóját – termesztik. Ott
miért fogadják el jobban ezeket a növényeket?
D. B.:
Messze nem értek egyet az ottani környezet- és élelmiszer-biztonsági
alapelvekkel. Az európai elővigyázatosság alapú (gyanú esetén a
terméktulajdonos bizonyít), míg az észak-amerikai rendszerben a
termékfüggetlen kutatóhelyeknek kell bizonyítani a káros hatást. Vagyis
teljesen eltérő szemléletű a két rendszer. Ha a fogyasztókra gondolok,
akkor az jut eszembe, hogy az átlag Egyesült Államokbelinek fogalma
sincs arról, mit eszik. Egy felmérés szerint sokan úgy gondolják, hogy
még sohasem ettek módosított összetevőt tartalmazó élelmiszert. Az
európai fogyasztó nagyon más. Azt mondhatjuk azért, hogy a módosított
összetevőt tartalmazó élelmiszerek elutasítása jellemző rá. Az, hogy mi
vezetett ide, már egy másik kérdés. Szerintem a háttérben az áll, hogy
a fajtatulajdonosok és növényi géntechnológusok Európában, illetve
Magyarországon nagyon rosszul kommunikálták a módosított növények
bevezetését, szemben a civilszervezetekkel, amelyek viszont a saját
szempontjaik szerint kitűnően végezték a dolguk.
agrárszektor.hu:
A világ GMO-termelése nálunk (is) további gondokat okozhat, mert hiába
tiltjuk a köztermesztést, ha például az importált GM-szója beépül a
hazai haszonállatok szervezetébe, de ezen kívül is sok GM-tartalmú kész
élelmiszer érkezik az országba. Ön szerint a magyar lakosság GMO
szempontból ma mennyire veszélyeztetett?
D. B.:
Hazai takarmányaink jelentős része európai engedéllyel tartalmaz
módosított növényi összetevőt, ami ellen hazánk sem lépett fel. Viszont
nem a módosított szója épül be a haszonállataink szervezetébe, hanem
annak emésztett, lebontott fehérjefrakciói, amelyektől nem jön létre
módosított állat vagy módosított tej, ahogy egyik államtitkárunk
tévesen fogalmazott. Ebből a szempontból kritikusan csak a
fehérjetoxint tartalmazó, úgynevezett Bt-növényekről beszélhetünk,
illetve szermaradékok szempontjából az úgynevezett glyphosate-tűrő
növényekről. Olvashatók közlemények, amelyek ezeket illetően negatív
hatásokról számolnak be, mint ahogy ezzel ellentétes vélemények is szép
számmal vannak. Nem lehet egyik oldal érvrendszerét sem ignorálni.
Mára túlságosan gyakorivá vált a döntési pozícióban lévő emberek
vélekedése, amely esetenként szakmailag nagyon felületes.
Közvetett
egészségügyi hatást eddig senki sem mutatott ki, vagyis olyat, hogy ha
például a sertés ilyen GMO-tartalmú tápot eszik, akkor a húsát
fogyasztó szervezetben valamilyen káros következmény mutatkozik.
Vélekedés persze lehetséges, lehet több generációs kísérletek hiányát
emlegetni, és a fogyasztónak joga is van az indoklás nélküli
elutasításra. A mohamedánok sem esznek disznóhúst és azt gondolom, hogy
senki sem vár tőlük erre vonatkozó kísérleti eredményeken alapuló
indoklást. A fogyasztó dönt, az eladó igazodik.
Az
európai gyorsriasztású rendszer (RASFF) híradásai szerint az európai
importpiacon a kirívó szabálytalanságok miatti riasztási sorrend:
mikotoxinok, növényvédőszer-maradékok, nehézfém-szennyezettség,
élelmiszer eredetű patogének, feldolgozásból származó szennyezők. Egy
kisebb jelentőségű csoportba tartoznak az allergéneket tartalmazók
(elmulasztott jelölések), az állatgyógyászatban használt
gyógyszer-maradékok, az engedélyezés nélkül használt gyógynövények és
kivonataik, az engedély nélküli adalékanyagok és az engedélyezetlen
GM-növényi összetevőt tartalmazó élelmiszerek. Eszerint most olyan
ügyről beszélünk, amely az európai élelmiszerpiacon többségében
megjelenhet és azon túlmenően jelenleg csekély problémát okoz. Az
utóbbi években engedélyezés nélküli kínai rizsfajták és belőlük készült
sütemények akadtak fent ezen a rendszeren.
Én
ezért pillanatnyilag nem használnám a veszély és veszélyeztetett
szavakat sem. Véleményem szerint a tagállami engedélyeztetésben az
elővigyázatosságon alapuló elutasításra található indokrendszer. A
fogyasztó szabad választásával egyedi elbírálásra is sor kerül. Ezért
nagyon fontos a termékforgalmazó jelölési kötelezettsége. Nem tartom
ugyanakkor jó ötletnek a GM-mentes jelölés bevezetését, mert ki fogja
vizsgálattal garantálni ezt az állapotot és mennyivel emeli majd ez a
termékek árait? A GMO-mentes tofu már most drágább, mint az úgynevezett
garantálatlan minőségű párja.
agrárszektor.hu:
Sokan további veszélyforrásnak tartják az EU és az USA között folyó
szabadkereskedelmi tárgyalásokat is. Itt melyek lehetnek a legnagyobb
kockázati tényezők, illetve az USA nyomására rákényszerülhet-e Brüsszel
arra, hogy könnyítse a nemzetközi tulajdonú GMO-k uniós piacra
jutását?
D. B.:
Én is azt gondolom, hogy alapvetően változtatják meg ezek a
kereskedelmi egyezmények a térfél erőviszonyait és határozott előnyhöz
jutnak a nemzetközi befektetők, akiket az Egyesült Államok és Kanada
odaadóan képvisel. Az Egyesült Államokban nagyon gyorsan kikerül a
szabályzás és a nyomon követés alól egy-egy módosított fajta. Nem
tartják szükségesnek, hogy az egyidejűleg több genetikai eseményt
tartalmazó fajtákat külön engedélyeztessék. Ilyen úton az új összetevők
egymásra hatását tagadják, ami toxikológiában jártasak számára nem
védhető álláspont. Az élelmiszerpiacukon nem kötelező a jelölés. Ezen
túlmenően nemcsak a GM-élelmiszereknél következne be változás, hanem
kémiai összetevőknél (gyógyszermaradékok, adalékanyagok, gyógynövény
kivonatok stb.) is. Igen sokféle vegyi anyag az Egyesült Államokban
engedélyezett élelmiszer-előállításra, ami Európában tilos. A
felhasznált növényvédő szereket illetően is Európában sokkal szigorúbb
normákat érvényesítenek. Az Egyesült Államok a negyedik olyan ország,
amely élelmiszereivel intézkedéskötelezettség merült fel Európában, míg
Magyarország élelmiszerbiztonság szempontjából Svédországgal,
Írországgal és Japánnal azonos biztonságú termék-előállítására képes.
Az élelmiszer-cserével nem járnánk jól.
(agrarszektor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése