Álságosnak ítélik hazai tejpiaci szereplők, hogy Brüsszel úgy állította be az orosz embargó miatt hozott közelmúltbeli EU-intézkedéseket, mintha azok jelentős többlettámogatáshoz juttatnák a tejágazatot. A magyar tejfelvásárlási árakat például a felére kellene csökkenteni, hogy a feldolgozott termékeket fel lehessen ajánlani uniós intervenciós felvásárlásra, a meghirdetett magántárolási támogatások pedig csak a költségek 70 százalékát fedezik. A piaci szereplőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) 0,8-1,5 milliárd forintos hazai marketingtámogatásról tárgyal az agrártárcával. A TT azt is szeretné, ha közintézmények – így a kórházak vagy a hadsereg – több magyar tejet és tejtermékeket vásárolnának. Szinte kizárt, hogy magyarországi tejfeldolgozók termékeket ajánljanak fel uniós intervenciós felvásárlásra, vagy igénybe vegyék a meghirdetett magántárolási támogatásokat – jelentette ki Mélykuti Tibor, a piaci szereplőket tömörítő TT elnöke. A kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a napokban azt közölte, hogy a hazai tejipari cégektől eddig egyetlen támogatási kérelem vagy felkínálás sem érkezett, és a TT szerint az iparág ezután sem él majd az uniós „piacstabilizáló lehetőségekkel”.

Tejet vegyenek!
Mint ismert, Brüsszel a közelmúltban az orosz embargó miatt döntött úgy, hogy december 31-ig meghosszabbítja a sovány tejpor és a vaj március 1. – szeptember 30. közötti, eredeti intervenciós felvásárlási időszakát, illetve szeptember 5-től magántárolási támogatást nyit a sovány tejporra és a vajra, szeptember 8-tól pedig egyes sajtokra.

Az intervenciós ár a sovány tejpornál a 1698 eurós tonnánkénti referenciaárral egyezik meg, vajnál pedig a 2463,9 eurós tonnánkénti referenciaár 90 százalékának felel meg. Magántárolásnál vaj esetében a fix tárolási költségekre tonnánként 18,93 euró, az úgynevezett szerződéses tárolásra napi 0,28 euró, sovány tejpornál, 8,86 euró, illetve 0,16 euró, míg a sajtoknál 15,57, illetve 0,27 euró vehető igénybe. A támogatott magántárolási lehetőséget sovány tejpornál és vajnál 90-210 napra mennyiségi korlát nélkül, a sajtoknál viszont – 60-210 napra - maximum 155 ezer tonnára hirdették meg, december 31-i kérelem beadási határidővel. A sajtokra közzétett tárolási támogatásokat azonban az Európai Bizottság máris leállította, mert nagyrészt olyan – zömében – olasz cégek vették igénye, amelyek alig szállítanak az orosz piacra.

Mélykuti Tibor szerint „álságos az az uniós beállítás”, amely szerint ezek az intézkedések valódi támogatásokat jelentenek a magyar tejszektornak. A sovány tejpor 1698 eurós tonnánkénti intervenciós árának például 54 forint körüli literenkénti magyar tejfelvásárlási árak felelnének meg, miközben az átlagos átvételi ár ma 100 forint körül mozog. A hazai nyerstej-árakat tehát a felére kellene csökkenteni ahhoz, hogy az abból készített tejport uniós intervencióra fel lehessen ajánlani.
Előzetes regisztrációt szorgalmaz az agrártárca a kereskedelemben
Ezután csak előzetes regisztráció után lehessen végezni tejkereskedelmi tevékenységet – javasolja a Földművelésügyi Minisztérium. Nagy István, a tárca államtitkára elmondta, hogy egyes nagykereskedők - a laza szabályozás miatt - nem tesznek eleget áfafizetési kötelezettségüknek és figyelmen kívül hagyják az élelmiszerbiztonsági előírásokat is. Az államtitkár beszámolója szerint felvetődött az is, hogy a tejszállítmányok egyedi követhetőségére is ki kellene dolgozni egy rendszert. Mint ismert, korábbi ágazati vélemények szerint az árletörő hatású, olcsó külföldi UHT-tejek nagy része áfacsalással kerül hazai kiskereskedelembe. Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató piacvezető cége, a szegedi Sole-Mizo éppen a napokban közölte, hogy – részben az áfacsalásos import elleni védekezésül – "Hazai" márkanévvel új UHT-tej brandet dobott piacra.
Iparági adatok szerint hasonló a helyzet a magántárolási támogatásoknál is, amelyek általában csak a felmerülő költségek 70 százalékát fedezik. Olyan jelentős európai tejfeldolgozóknak, amelyeknek különösen nagy tárolókapacitásaik és piacaik vannak, esetleg megérheti pályázni, de a magyarországi cégek egyike sem éri el ezt a méretet – állítják ágazati szakértők.

A TT elnöke az agrarszektor.hu-val azt közölte, hogy a szervezet a mai helyzetben azt tartaná jó megoldásnak, ha a Földművelésügyi Minisztérium (FM) nemzeti forrásokból marketingtámogatást nyújtanak a hazai tejágazatnak. A terméktanács a közelmúltban 0,8-1,5 milliárd forintos összegről kezdett egyeztetéseket az FM-mel.

Az elképzelések szerint a marketingcélú forrásokkal arra kellene törekedni, hogy az üzletláncok az import rovására még több hazai tejet és tejterméket árusítsanak. Emellett el kellene érni, hogy a közintézmények – így a hadsereg vagy a kórházak – is magyar tejet használjanak fel, mivel ma nem feltétlenül belföldi származású tejtermékeket vásárolnak. A hazai fogyasztás növelése így ellensúlyozhatná az orosz embargó miatti esetleges többlettermelést, illetve tompíthatná az uniós tejkvóták jövő év április elsejei megszüntetésének kedvezőtlen hatásait. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy több uniós tagország a korlátozások felszámolása után növeli tejtermelését és -exportját, így 2015-től tovább fokozódhat az importnyomás a magyar tejpiacon.

Hírfigyelő Szolgálat