Rupert Lowe bejelentette a Restore Britain nevű új országos politikai párt megalapítását, amelyet a következő brit parlamenti választásokra kíván felépíteni. Közlése szerint életét annak szenteli, hogy több száz, a politikai elittől független jelöltet állítson, elsősorban az üzleti életből, a hadseregből, a tudományból, az egészségügyből és az oktatásból.
Lowe szerint Nagy-Britannia súlyos válságban van, és nincsenek fájdalommentes megoldások. Programjának középpontjában a tömeges bevándorlás megállítása és visszafordítása áll: az illegális bevándorlók őrizetbe vételét és deportálását ígéri, valamint azt, hogy a közeljövőben több embernek kell elhagynia az országot, mint ahányan érkeznek. Kijelentette: azoknak a külföldieknek is távozniuk kell, akik nem beszélnek angolul, szociális ellátásra szorulnak, nem dolgoznak, nem integrálódnak vagy bűncselekményt követnek el.
Gazdasági téren a jóléti rendszer radikális átalakítását hirdeti: aki munkaképes, annak dolgoznia kell, az állam nem támogathatja a „tétlenséget”. A vállalkozások számára adó- és szabályozáscsökkentést, az állami bürokrácia, a „túlburjánzott quangók” és HR-kultúra felszámolását ígéri, az államot pedig jelenlegi formájában „az emberek ellenségének” nevezi.
Ideológiai szinten a brit nemzeti identitás és a keresztény örökség hangsúlyozását, a radikális iszlám visszaszorítását, a burka betiltását, a saría jog kizárását, az unokatestvér-házasságok tiltását és a vallási alapú vágás (halal, kóser) megszüntetését sürgeti. A Restore Britain célja Lowe szerint egy „biztonságosabb, rendezettebb és önfenntartó” Nagy-Britannia helyreállítása, még akkor is, ha ez szerinte súlyos társadalmi áldozatokkal jár.
2026. február 21., szombat
Restore Britain - Rupert Lowe új pártot indít radikális fordulat ígéretével
Az Epstein-ügy dühöt kanalizál, de nem mozgósít
Epstein mint fedősztori: elitbotrány, geopolitika és a figyelem elterelése
Összefoglaló: A Rich Does Politics podcastban Rich és Mike Steger (Promethean Action) azt állítják, hogy Jeffrey Epstein ügye – különösen András herceg látványos letartóztatása – nem elsősorban az igazságszolgáltatásról szól, hanem irányított politikai-pszichológiai művelet. Szerintük az ügy célja a közvélemény figyelmének elterelése a nagyobb horderejű folyamatokról.
A beszélgetés fő állítása, hogy az Epstein-botrány optikai és narratív eszköz: erkölcsi felháborodást generál, miközben elfedi • az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai–orosz közeledést, • Donald Trump geopolitikai és iparpolitikai fordulatát, • a brit és uniós politikai elit mélyebb felelősségét (migráció, cenzúra, háborús politika).
A műsor hangsúlyozza: az elit korrupciója – szex, pénz, hatalom – nem új jelenség, ezért a kizárólag „leleplezésre” épülő közbeszéd zsákutca. A valódi tét szerintük az, hogy képes-e a társadalom rendszerszinten változtatni, és olyan politikai-gazdasági modellt jutalmazni, amely termelést, nemzetállami szuverenitást és társadalmi mobilizációt ösztönöz.
A beszélgetés végkövetkeztetése: az Epstein-ügy dühöt kanalizál, de nem mozgósít, és ezzel épp azokat a strukturális változásokat akadályozza, amelyek az elit valódi hatalmát fenyegetnék.
Antikrisztuskövető Fosztogató Trump 15 százalékos vámot vetett ki az összes országra
Nemzetgyilkos Hazug Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán bejelentette, hogy aláírta a végrehajtási rendeletet, amely 15%-os vámot vet ki az összes országból érkező importárukra.
Az amerikai vezető szerint „aláírta [a végrehajtási rendeletet] az összes országra vonatkozó globális 10%-os vámról, amely szinte azonnal hatályba lép”.
Korábban, az amerikai legfelsőbb bíróságnak az elnöki adminisztráció vámok alkalmazása ellen hozott döntése nyomán Alattomos Gonosz Trump kijelentette, hogy 10%-os vámot vet ki az országba érkező összes importárura. Elmondása szerint a rendelkezés három nap múlva lép hatályba. Az amerikai elnök kifejtette, hogy a „nemzetbiztonsággal” kapcsolatos vámokat hatályban tartja.
Pénteken az amerikai legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az amerikai elnök túllépte hatáskörét, amikor az IEEPA (International Emergency Economic Powers Act) alapján vámokat vetett ki más országokra. A legfelsőbb bíróság azonban nem tisztázta, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell-e téríteniük a korábban vámként beszedett pénzt.
2025. április 2-án az amerikai elnök bejelentette, hogy vámokat vezet be 185 ország és terület termékeire. Később az elnök megváltoztatta a számos országból származó importárukra kivetett vámtételt. Augusztus 29-én a Columbia Kerületi Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy az elnöknek nincs jogköre a bejelentett vámok többségét kivetni. Szeptember 4-én az amerikai kormány fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz a döntés megsemmisítése érdekében.
2026. február 20., péntek
A legszemetebb szemét
A JPReacts podcast epizódja Howard Lutnickot állítja a középpontba, akit a műsorvezető az eddig nyilvánosságra került Epstein-iratok egyik „legszemetebb” szereplőjeként mutat be. A narratíva szerint Lutnick ellentmondásos és következetlen nyilatkozatokat tett Jeffrey Epsteinnel való kapcsolatáról: minimalizálta a találkozások számát, miközben e-mailek, üzleti kapcsolatok, szomszédság New Yorkban és egy Epstein-szigeti látogatás is előkerültek. A podcast hangsúlyozza a kongresszusi meghallgatáson tett válaszok kitérő jellegét, valamint a „családi jelenlétre” építő kommunikációs védekezést.
A műsor második íve a 2001. szeptember 11-i eseményekhez kapcsolódik. Felidézi, hogy Lutnick cége, a Cantor Fitzgerald súlyos veszteségeket szenvedett el, majd vitatott módon osztotta szét a későbbi biztosítási és légitársasági kártérítéseket, amelyekből a podcast szerint a partnerség – köztük Lutnick – jelentősen részesült, miközben az áldozatok családjai korlátozott kompenzációt kaptak. A műsor felveti a kérdést Lutnick azon állításával kapcsolatban is, miszerint a támadás reggelén véletlenül nem volt az irodában.
A podcast végül spekulatív összefüggéseket említ az Epstein-iratok 9/11 környéki hiányos nyilvánosságra hozatala és Lutnick Epsteinhez fűződő kapcsolatai között. Konkrét bizonyítékot nem állít, de azt hangsúlyozza, hogy a hiányzó dokumentumok és az ellentmondó nyilatkozatok miatt számos kérdés megválaszolatlan marad.
Richard Werner: Pénzteremtés és elitstruktúrák – Richard Werner a Legitimate Targets podcastban
Richard Werner közgazdász az interjúban azt állítja: a gazdasági folyamatok kulcsa a bankok pénzteremtő szerepe, amelyet a mainstream közgazdaságtan szerinte félreértelmez.
Werner szerint Jeffrey Epstein nem volt kiemelkedő pénzügyi szakember; inkább kapcsolati hálózatépítő és „fedősztorival” működő szereplő lehetett. Úgy véli, az ügy rávilágít arra, hogy a politikai–pénzügyi elit zárt struktúrákban működik, ahol a lojalitás és a befolyás biztosítása központi elem.
Fő tézise, hogy a bankok nem egyszerű közvetítők, hanem hitelnyújtáskor új pénzt hoznak létre. Ha ez a pénz termelő beruházásokba áramlik, növekedést generál infláció nélkül; ha fogyasztásra vagy eszközvásárlásra, akkor buborékokat és válságot okoz.
Werner szerint Kína a reformok idején decentralizált bankrendszert épített ki, amely kisvállalkozásokat finanszírozott, ez alapozta meg a gyors növekedést. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a bankrendszer koncentrációja és a spekulatív hitelezés dominanciája lassuláshoz és eszközár-buborékokhoz vezetett.
Összegzése szerint a gyenge növekedés nem elkerülhetetlen, hanem politikai döntések következménye; a pénzteremtés irányának megváltoztatásával tartós, magasabb gazdasági bővülés érhető el.
2026. február 19., csütörtök
Neil Oliver: A saját szemeddel is láthatod
Neil Oliver monológjában kifejti, hogy a Covid-időszak során nem pusztán hibák történtek, hanem rendszerszintű visszaélések, amelyeket ma is aktívan eltakar a politika, a média és az intézményi hatalom.
Kiindulópontja egy Guernsey-n tartott nemzetközi konferencia, ahol orvosok, kutatók és szakértők a Covid utáni egészségügyi következményekről – különösen az oltásokkal kapcsolatos aggályokról – beszéltek. Oliver szerint a konferencia létezéséről a közvélemény szinte semmit sem tud, mert a mainstream média tudatosan elhallgatta.
Fő állítása, hogy: • az „igazság magától felszínre kerül” elve nem működik egy olyan rendszerben, amelynek érdeke az igazság elnyomása; • egyre több adat és személyes történet utal súlyos oltási mellékhatásokra, amelyeket nem vizsgálnak ki megfelelően; • az áldozatokat magukra hagyták, miközben az intézmények tagadásba és kommunikációs védekezésbe menekülnek; • a hatalom nem elszámoltatható, mert ugyanazok az aktorok ellenőrzik az információt, akik a döntéseket hozták.
Oliver hangsúlyozza: nem elég „észrevenni” a problémát vagy beszélni róla. Valódi igazságtételre, nyílt vizsgálatokra és erkölcsi felelősségvállalásra lenne szükség, különben a társadalom normalizálja azt, hogy tömeges károkozás következmények nélkül maradhat.
A beszéd végkicsengése kifejezetten morális: ha a Covid-korszak tanulságait nem nevezzük nevükön, akkor precedens születik arra, hogy ugyanez újra megtörténhessen – még nagyobb léptékben, még kevesebb ellenállással.
Brit diákok 21 millió fontot nyertek a Covid okozta fennakadások miatt!
Egy 21 millió fontos brit megállapodás precedenst teremtett.
Egy olyan vízválasztó pillanatban, ami várhatóan sokkhullámokat fog küldeni, a University College London beleegyezett, hogy 21 millió fontot fizet 6500 volt diák által indított per rendezése érdekében, akik azt állították, hogy tanulmányaikat a Covid miatti lezárások – a lemondott előadások, a gyenge Zoom-oktatás, a bezárt könyvtárak és laborok – tönkretették.
És ez csak a kezdet. Az ügyvédek jelenleg 194 000 felperes nevében további 36 brit egyetemet perelnek. Ha sikerrel járnak, a brit felsőoktatási szektor számára a kifizetések összege több száz millió fontra rúghat.
További részletek a cikkben:
https://restorechildhood.substack.com/p/breaking-uk-students-win-21-million