Nem azért, mert az olyan politikusok, mint Scholz vagy Robert Habeck német zöldgazdasági miniszter, illetve Frans Timmermans, az EU Bizottság zöld energiaügyi alelnöke, ostobák vagy tanácstalanok.

Korruptak és tisztességtelenek, talán igen. Pontosan tudják, hogy mit csinálnak. Egy forgatókönyvet olvasnak fel. Mindez része annak az uniós tervnek, amely a bolygó egyik leghatékonyabb ipari koncentrációjának dezindusztrializálására irányul. Ez az ENSZ 2030-ig szóló zöld menetrendje, más néven Klaus Schwab nagy visszaállítása.

Augusztus 22-én a földgáz tőzsdei piaci ára a német THE (Trading Hub Europe) gázközpontban több mint 1000%-kal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A legtöbb polgárnak azt mondja a Scholz-rezsim, hogy az ok Putyin és Oroszország ukrajnai háborúja. Az igazság egészen más. Az EU politikusai és a nagy pénzügyi érdekeltségek Oroszországot használják fel arra, hogy elfedjék a Made in Germany és Brüsszel energiaválságot. A következmények nem véletlenek.

Nem azért, mert az olyan politikusok, mint Scholz vagy Robert Habeck német zöldgazdasági miniszter, illetve Frans Timmermans, az EU Bizottság zöld energiaügyi alelnöke, ostobák vagy tudatlanok. Korruptak és tisztességtelenek, talán igen. Pontosan tudják, hogy mit csinálnak. Egy forgatókönyvet olvasnak fel. Mindez része annak az uniós tervnek, amely a bolygó egyik leghatékonyabb ipari koncentrációjának dezindusztrializálására irányul. Ez az ENSZ 2030-ig szóló zöld menetrendje, más néven Klaus Schwab nagy visszaállítása.

Az EU gázpiacának deregulációja

Amit az EU Bizottsága és a németországi és az egész EU-beli kormányminiszterek gondosan eltitkolnak, az az az általuk létrehozott átalakulás, amely a földgáz árának mai meghatározását érinti. Az EU Bizottsága csaknem két évtizeden keresztül az olyan óriásbankok, mint a JP MorganChase vagy a nagy spekulatív fedezeti alapok támogatásával kezdte megteremteni az alapját annak, ami ma a földgázpiac teljes deregulációját jelenti. Ezt az Európai Unió földgázpiacának "liberalizációjaként" hirdették. Ez most azt teszi lehetővé, hogy a hosszú távú szerződések helyett a szabályozatlan, valós idejű, szabadpiaci kereskedés határozza meg az árakat.

Az EU 2010 körül kezdte el szorgalmazni a földgáz árképzési szabályainak radikális megváltoztatását. Ezt megelőzően a legtöbb gázárat a csővezetékes szállításra vonatkozó hosszú távú, rögzített szerződésekben határozták meg. A legnagyobb szállító, az orosz Gazprom a kőolaj árához kötött hosszú távú szerződések alapján szállította a gázt az EU-ba, különösen Németországba. Az elmúlt évekig szinte egyáltalán nem importáltak földgázt LNG-hajókon. Az amerikai törvények 2016-ban bekövetkezett változásával, amely lehetővé tette a hatalmas palagáz-kitermelésből származó LNG exportját, az amerikai gáztermelők megkezdték az LNG-exportterminálok építésének jelentős bővítését. A terminálok megépítése átlagosan 3-5 évet vesz igénybe. Ezzel egyidejűleg Lengyelország, Hollandia és más uniós országok LNG-importterminálok építésébe kezdtek a külföldről érkező LNG fogadására.

 

 

A II. világháborúból a világ vezető olajszállítójaként kikerülve az angol-amerikai olajipari óriások, akkori nevükön a Hét Nővér, globális olajár-monopóliumot hoztak létre. Ahogy Henry Kissinger az 1970-es évek olajsokkjai idején megjegyezte: "Irányítsd az olajat, és egész nemzeteket irányítasz". Az 1980-as évektől kezdve a Wall Street-i bankok a Goldman Sachs vezetésével új piacot hoztak létre a "papírolaj", vagyis a jövőbeli olajhordók határidős és származékos kereskedelme terén. Ez a spekulatív nyereségek hatalmas kaszinóját hozta létre, amelyet egy maroknyi óriásbank irányított New Yorkban és a londoni Cityben.

Ugyanezek a hatalmas pénzügyi érdekeltségek évek óta azon dolgoznak, hogy egy hasonló globalizált "papírgáz" határidős piacot hozzanak létre, amelyet ők irányíthatnak. Az EU Bizottsága és a gazdaság 2050-ig történő "dekarbonizálását" célzó Green Deal-programja, amely az olaj, a gáz és a szén tüzelőanyagok kiiktatását célozza, biztosította az ideális csapdát, amely 2021 óta az uniós gázárak robbanásszerű megugrását eredményezte. Ennek az "egységes" piaci ellenőrzésnek a megteremtése érdekében az EU-t a globalista érdekek lobbizták, hogy drákói és de facto törvénytelen szabálymódosításokat kényszerítsenek a Gazpromra, hogy az EU-ban található különböző gázelosztó vezetékhálózatok orosz tulajdonosát rákényszerítsék, hogy nyissa meg azokat a versenytárs gáz előtt.

A brüsszeli EU-politikát irányító nagybankok és energiaipari érdekeltségek az általuk nem ellenőrzött orosz vezetékes gáz hosszú távú, stabil áraival párhuzamosan új, független árrendszert hoztak létre.

2019-re a brüsszeli EU-bizottság bürokratikus energiaügyi irányelveinek sorozata lehetővé tette, hogy a teljesen deregulált gázpiaci kereskedelem de facto meghatározza a földgáz árát az EU-ban, annak ellenére, hogy Oroszország még mindig messze a legnagyobb gázimportforrás. Számos uniós országban virtuális kereskedelmi "csomópontok" jöttek létre a határidős gázszerződések kereskedelmére. 2020-ra a holland TTF (Title Transfer Facility) lett az uniós gáz domináns kereskedési központja, az úgynevezett uniós gáz benchmark. Nevezetesen a TTF a határidős gázszerződések kereskedelmének virtuális platformja a bankok és más pénzügyi befektetők közötti, "Over-The-Counter" kereskedésekben. Ez azt jelenti, hogy de facto szabályozatlan, kívül esik minden szabályozott tőzsdén. Ez kritikus fontosságú ahhoz, hogy megértsük, milyen játékot űznek ma az EU-ban.

 

 

Algériából Közép-Európába: A NATO gázvezetéket tervez Spanyolországból Németországba - jelentések

2021-ben az EU-ba irányuló földgázimportnak csupán 20%-a volt LNG-gáz, amelynek árát nagyrészt a TTF hubon, az EU de facto gáz benchmarkján, a holland kormány tulajdonában lévő határidős ügyletek határozták meg, ugyanannak a kormánynak, amelyik tönkreteszi a farmjait egy csalárd nitrogénszennyezési követelés miatt. Az európai gázimport legnagyobb hányada az orosz Gazpromtól származott, amely 2021-ben az uniós import több mint 40%-át szállította. Ez a gáz hosszú távú csővezetéki szerződéseken keresztül érkezett, amelyek ára jóval alacsonyabb volt, mint a mai TTF spekulációs ára. Az EU tagállamai 2021-ben becslések szerint mintegy 30 milliárd dollárral több büntetőköltséget fizettek a földgázért, mintha a Gazprom olajindexált árazásánál maradtak volna. A bankok imádták ezt. Az amerikai ipar és a fogyasztók nem. Csak az orosz gázpiac EU-n belüli tönkretételével tudták a pénzügyi érdekek és a Green Deal hívei megteremteni az LNG-piac feletti ellenőrzésüket.

Az EU gázvezetékeinek lezárása

Az új gáznagykereskedelmi piac teljes uniós támogatásával Brüsszel, Németország és a NATO szisztematikusan elkezdte lezárni az EU-ba irányuló stabil, hosszú távú gázvezetékeket.

Miután 2021 augusztusában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Marokkóval a vitatott területek miatt, Algéria bejelentette, hogy az 1996-ban indított Maghreb-Európa (MGE) gázvezeték 2021. október 31-én, a vonatkozó megállapodás lejártával megszűnik.

2021 szeptemberében a Gazprom befejezte a több milliárd dolláros, tenger alatti Északi Áramlat 2 gázvezetéket Oroszországból a Balti-tengeren keresztül Észak-Németországba. Ez megduplázná az Északi Áramlat 1 kapacitását évi 110 milliárd köbméterre, és lehetővé tenné a Gazprom számára, hogy függetlenítse magát az Ukrajnán keresztül haladó Szojuz gázvezetékén keresztül történő gázszállítások zavarásától. A Biden-adminisztráció által támogatott EU-bizottság bürokratikus szabotázzsal akadályozta a vezeték megnyitását, végül Scholz német kancellár február 22-én szankciókat rendelt el a vezetékkel szemben a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság orosz elismerése miatt. Az azóta egyre súlyosbodó gázválság miatt a német kormány annak ellenére megtagadta az Északi Áramlat 2 megnyitását, hogy az már elkészült.

Majd 2022. május 12-én, bár a Gazprom gázszállításai az Ukrajnán átvezető Szojuz gázvezetékre a konfliktus közel három hónapja alatt, Oroszország ukrajnai katonai műveletei ellenére zavartalanul zajlottak, a NATO által ellenőrzött kijevi Zelenszkij-rezsim lezárta a Luganszkon átvezető egyik fő orosz gázvezetéket, amely mind Ukrajnába, mind az uniós államokba orosz gázt vezetett, kijelentve, hogy mindaddig zárva marad, amíg Kijev nem szerzi meg a teljes ellenőrzést a két donbásszi köztársaságon keresztül futó vezetékrendszer felett. Az ukrajnai Szojuz vezetéknek ez a szakasza a Szojuzon keresztül az EU-ba irányuló gáz egyharmadát vágta el. Ez bizonyára nem segített az EU gazdaságának, miközben Kijev ugyanezektől a NATO-országoktól könyörgött további fegyverekért. A Szojuz 1980-ban nyílt meg a Szovjetunió idején, és az orenburgi gázmezőről hozott gázt.

Ezután jött a Jamal orosz gázvezeték Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül Németországba. 2021 decemberében, két hónappal az ukrajnai konfliktus előtt a lengyel kormány lezárta a vezeték lengyelországi részét, és ezzel a Gazprom gázszállítást alacsony áron leállította Németországba és Lengyelországba is. Ehelyett a lengyel gázipari vállalatok a Jamal vezeték lengyel-német szakaszán keresztül, fordított áramlásban, magasabb áron vásároltak orosz gázt a német gázipari vállalatok tárolóiban. A német gázipari vállalatok hosszú távú szerződéssel nagyon alacsony szerződéses áron jutottak orosz gázhoz, és hatalmas haszonnal adták tovább Lengyelországnak. Ezt az őrültséget Habeck zöld gazdasági miniszter és Scholz kancellár, valamint a német média szándékosan lekicsinyelte, holott ez még magasabbra kényszerítette a német gázárakat és súlyosbította a német gázválságot. A lengyel kormány nem volt hajlandó megújítani az Oroszországgal kötött gázszerződését, és ehelyett a szabad piacon vásárolja a gázt, jóval magasabb áron. Ennek eredményeként nem áramlik több orosz gáz Németországba a Jamalon keresztül.

 

 

Végül az Északi Áramlat 1 tenger alatti gázvezetéken keresztül történő gázszállítás egy Siemens gyártmányú gázturbina szükséges javítása miatt megszakadt. A turbinát a Siemens egy speciális kanadai létesítményébe küldték, ahol az oroszellenes Trudeau-rezsim hónapokig fogva tartotta, mielőtt a német kormány kérésére végül kiadta. Mégis szándékosan megtagadták a szállítást az orosz tulajdonosának, hanem a németországi Siemensnek, ahol most is áll, mivel a német és a kanadai kormány nem hajlandó jogilag kötelező szankciómentességet adni az Oroszországba történő szállításhoz. Ezáltal a Gazprom gázszállítása az Északi Áramlat-1-en keresztül szintén drámaian, a normális 20%-ára csökken.

2020 januárjában a Gazprom megkezdte a TurkStream gázvezeték Törökországon keresztül Bulgáriába és Magyarországra történő gázszállítását. 2022 márciusában Bulgária egyoldalúan, a NATO támogatásával, leállította a TurkStream gázszállításait. Ezzel szemben a magyar Orbán Viktor biztosította a TurkStream gázszolgáltatás folytatását Oroszországgal. Ennek eredményeként ma Magyarországnak nincs energiaválsága, és nagyon alacsony, szerződésben rögzített áron importál orosz vezetékes gázt.

Azáltal, hogy a holland TTP-n keresztül a gázspekulánsok szisztematikusan szankcionálták vagy lezárták a hosszú távú, alacsony költségű gázvezetékekből az EU-ba irányuló gázszállításokat, képesek voltak a világ minden zavart vagy energiadöbbenetet - legyen szó akár a rekord szárazságról Kínában vagy az ukrajnai konfliktusról, akár az USA exportkorlátozásáról - arra használni, hogy az EU nagykereskedelmi gázárait minden határon túlra licitálják. Augusztus közepén a TTP határidős ára 1000%-kal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt, és naponta emelkedett.

A német legmagasabb árőrület

A szándékos energia- és villamosenergia-árszabotázs még abszurdabbá válik. Augusztus 28-án Christian Lindner német pénzügyminiszter, a kabinet egyetlen liberális párti (FDP) tagja felfedte, hogy a bonyolult uniós villamosenergia-piaci reformintézkedések átláthatatlan feltételei szerint a nap- vagy szélerőművekből származó villamos energia termelői automatikusan ugyanazt az árat kapják a "megújuló" villamos energiáért, amelyet a hálózat számára az áramszolgáltatóknak adnak el, mint a legmagasabb költségű, azaz a földgázért!

Lindner a német energiatörvény "sürgős" módosítására szólított fel a különböző piacok szétválasztása érdekében. A fanatikus zöld gazdasági miniszter, Robert Habeck azonnal válaszolt, hogy "keményen dolgozunk egy új piaci modell megtalálásán", de figyelmeztetett, hogy a kormánynak vigyáznia kell, hogy ne avatkozzon be túlságosan: "Működő piacokra van szükségünk, ugyanakkor meg kell határoznunk a megfelelő szabályokat, hogy a piaci pozíciókkal ne lehessen visszaélni".

Habeck valójában mindent megtesz a zöld menetrend kiépítéséért, és a gáz, az olaj és az atomenergia - jelenleg az egyetlen megbízható energiaforrás - kiiktatásáért. Nem hajlandó megfontolni három, egy évvel ezelőtt bezárt atomerőmű újranyitását, és nem hajlandó újragondolni a maradék három decemberi bezárását sem. Miközben egy Bloomberg-interjúban kijelentette, hogy "nem fogom ideológiailag megközelíteni ezt a kérdést", a következő lélegzetvételben kijelentette: "Az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma". Habeck és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke is többször kijelentette, hogy a megbízhatatlan szél- és napenergia-beruházások növelése a válasz a gázárválságra, amelyet az ő politikájuk szándékosan idézett elő. Az Európában zajló öngyilkos energiaválság minden tekintetben "Made in Germany", nem pedig Oroszországban.

https://www.pokolafoldon.hu/politika/europa-energetikai-armageddonja-nem-moszkvabol-hanem-berlinbol-es-brusszelbol-jon