Kinek a gabonáját szállítják Ukrajnából? Az amerikai GMO agrárcégóriások átveszik az ukrajnai termőföldek feletti ellenőrzést
Mivel a Bayer/Monsanto, a Corteva és a Cargill már 16,7 millió hektár elsőrangú ukrajnai feketeföldet ellenőriz, és az IMF és a Világbank de facto megvesztegetésével a Zelenszkij-kormány beadta a derekát és eladta magát. Az eredmény nagyon rosszul fog kinézni annak a területnek a jövője szempontjából, amely a közelmúltig "Európa kenyérkosarának" számított. Most, hogy Ukrajnát a GMO-kartell vállalatai felforgatták, már csak Oroszország marad, amely 2016-ban betiltotta a GMO-növényeket, mint a világ egyetlen jelentős GMO nélküli gabonaszállítója. Az EU a hírek szerint egy új törvényen dolgozik, amely felborítaná a GMO-növények régóta fennálló kritikus engedélyezési folyamatát, és megnyitná a kapukat a GMO-k térhódítása előtt.
Az elmúlt hetekben nagy humanitárius felzúdulás, amely az afrikai és máshol tapasztalható éhínség enyhítésére szolgáló ukrán gabona biztonságos szállítását követeli, több szempontból is megtévesztő.
Nem utolsósorban az, hogy kié a föld, amelyen a gabonát termesztik, és hogy az a gabona valójában illegális, szabadalmaztatott GMO-kukorica és más gabonafélék. A korrupt Zelenszkij-rezsim csendben üzleteket kötött a nyugati nagy GMO agrárvállalatokkal, amelyek titokban átvették az irányítást a világ legtermékenyebb "fekete föld" termőföldjei felett.
A 2014-es CIA puccs
2014 februárjában az amerikai kormány által támogatott államcsíny arra kényszerítette Ukrajna megválasztott elnökét, hogy az életéért meneküljön Oroszországba. 2013 decemberében Viktor Janukovics elnök több hónapos vitát követően bejelentette, hogy Ukrajna csatlakozik az orosz Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, az ukrán államadósság 15 milliárd dolláros orosz felvásárlását és az importált orosz gáz árának 33%-os csökkentését ígérve.
A konkurens ajánlat egy csekély "társult uniós tagság" volt, amelyet ahhoz kötöttek, hogy Ukrajna elfogadja az IMF és a Világbank drákói hitelcsomagját, amely rákényszeríti Ukrajna felbecsülhetetlen értékű mezőgazdasági földterületeinek privatizációjára, engedélyezi a GMO-növények telepítését, valamint súlyos nyugdíjcsökkentéseket és szociális megszorításokat ír elő. A 17 milliárd dolláros IMF-hitelért cserébe Ukrajnának 66%-kal kellene emelnie a személyi jövedelemadót, és 50%-kal többet kellene fizetnie a földgázért. A munkavállalóknak tíz évvel tovább kellene dolgozniuk, hogy nyugdíjat kapjanak. A cél az volt, hogy Ukrajnát megnyissák a "külföldi befektetések" előtt. A szokásos IMF-gyalázás a gazdaságon a globalista vállalati érdekek nevében.
Az USA és az IMF által az USA által kiválasztott Arszenyij Jacsenyuk miniszterelnök, a CIA által támogatott Janukovics elleni leánykori tüntetések egyik vezetőjének puccs utáni kormányával szemben támasztott amerikai és IMF-követelések egyik fő rendelkezése az volt, hogy Ukrajna gazdag mezőgazdasági területeit végre megnyissák a külföldi agrár-ipari óriások, mindenekelőtt a GMO-óriások, köztük a Monsanto és a DuPont előtt. A Jacsenyuk-kabinetből hárman, köztük a kulcsfontosságú pénzügyi és gazdasági miniszterek, külföldi állampolgárok voltak, akiket az amerikai külügyminisztérium Victoria Nulandja és Joe Biden akkori alelnök diktált Kijevnek. A Washington által előírt IMF-hitelfeltételek megkövetelték, hogy Ukrajna vonja vissza a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó tilalmat, és tegye lehetővé, hogy olyan magáncégek, mint a Monsanto, GMO-vetőmagokat ültessenek és a földeket a Monsanto Roundup nevű készítményével permetezzék.
Amióta Ukrajna 1991-ben kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól, Ukrajna értékes "fekete földje" feletti ellenőrzés megtartása az egyik legforróbb kérdés a nemzeti politikában. A legutóbbi felmérések szerint az ukránok 79%-a szeretné, ha az ukránok megőriznék a földjeik feletti ellenőrzést a külföldi hatalomátvételtől. Ukrajna, akárcsak Dél-Oroszország, értékes fekete földdel vagy csernozjommal rendelkezik, amely egy sötét, humuszban gazdag talaj, amely nagyon termékeny és kevés műtrágyát igényel.
2001-es moratórium
Egy 2001-es ukrán törvény moratóriumot rendelt el a termőföldek nagyobb vállalatoknak vagy külföldi befektetőknek történő magánértékesítésére. A moratórium célja az volt, hogy megállítsa a korrupt ukrán oligarchák felvásárlását és a gazdag termőföldek külföldi agrárvállalkozásoknak történő bérbeadását. Addigra a Monsanto és más nyugati agrárvállalatok jelentős teret hódítottak Ukrajnában.
Ukrajna: Biden vesztegetési botrányához kapcsolódik. A nemzetgazdaság tervezett csődje
Amikor
Ukrajna 1991-ben kilépett a Szovjetunióból, a szovjet kolhozokban
dolgozó gazdák kis földterületeket kaptak. Annak érdekében, hogy
megakadályozzák a parcellák eladását az éhes külföldi
agrárvállalkozásoknak, 2001-ben moratóriumot szavaztak meg. Hétmillió
ukrán gazdálkodónak voltak kis parcellái, összesen mintegy 79 millió
hektárnyi területen. A fennmaradó 25 millió hektár az állam tulajdonában
volt. A GMO-növények termesztése szigorúan tilos volt.
A moratórium ellenére a Monsato, a DuPont, a Cargill és más nyugati GMO-gyártók titokban és illegálisan elkezdték szabadalmaztatott GMO-vetőmagjaik terjesztését Ukrajna fekete földjén. A kis földtulajdonosok nagy ukrán oligarcháknak adták bérbe földjeiket, akik viszont titkos megállapodásokat kötöttek a Monsantóval és másokkal a GMO-kukorica és szójabab telepítéséről. 2016 végére az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának egy mára törölt jelentése szerint az ukrán szójabab mintegy 80%-át, a kukorica 10%-át pedig illegálisan termesztették génmódosított vetőmagból. A 2021-es Zelenszkij-törvény lehetővé tette, hogy a GMO-k előtt nyitva álló ajtót jelentősen kiterjesszék.
Színre lép a komédiás
2019 májusában Volodimir Zelenszkij ukrán televíziós komikust, a hírhedten korrupt ukrán oligarcha, Igor Kolomojszkij pártfogoltját választották elnökké egy tragikus népfelkelésben "a kormányzati korrupció ellen". Zelenszkij egyik első cselekedete 2019-ben az volt, hogy megpróbálta hatályon kívül helyezni a 2001-es földmoratóriumot. A gazdák és a polgárok egész 2020-ban hatalmas tüntetéseket rendeztek, hogy megakadályozzák a Zelenszkij által javasolt változtatásokat.
Végül, kihasználva a kovvidéki zárlatkorlátozásokat és a nyilvános tiltakozások betiltását, 2021 májusában Zelenszkij aláírta a 2194. számú törvényjavaslatot, amely deregulálta a földterületeket, és a "termőföldpiac" "kulcsának" nevezte. Igaza volt. A gazdák ellenállásának lecsillapítására tett alattomos lépésként Zelenszkij azt állította, hogy az új törvény az első években csak ukrán állampolgároknak teszi lehetővé az értékes termőföldek megvásárlását vagy eladását. Nem említette azt a hatalmas kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy külföldi tulajdonú vállalatok, mint a Monsanto (ma a Bayer AG része) vagy a DuPont (ma Corteva), vagy más, Ukrajnában több mint három éve működő cégek is megvásárolhassák a kívánt földet.
A 2021-es törvény tulajdonjogot adott a hírhedten korrupt önkormányzatoknak és falusi önkormányzatoknak is, akik megváltoztathatják a földek rendeltetését. 2024 januárja után ukrán állampolgárok és vállalatok is vásárolhatnak legfeljebb 10 ezer hektár földet. A földpiaci törvény 2021. áprilisi módosítása pedig - "Ukrajna földtörvénykönyvének és más, a földkapcsolatok irányítási rendszerének javítására és deregulációjára vonatkozó törvények módosításáról" - újabb hatalmas kiskaput nyitott a külföldi agrárbiznisz számára, hogy átvegye a gazdag ukrajnai fekete földek feletti ellenőrzést. A módosítás a földterület külföldieknek történő eladásának tilalmát úgy kerüli meg, hogy megváltoztatja a földterület rendeltetését, mondjuk szántóföldről kereskedelmi földterületre. Ezután bárkinek eladható, beleértve a külföldieket is, akik viszont újra termőfölddé alakíthatják. Zelenszkij aláírta a törvényjavaslatot, és visszalépett kampányígéretétől, miszerint a földtulajdonjog bármilyen megváltoztatásáról országos népszavazást tart.
Ha bárki kételkedne abban, hogy az amerikai GMO-khoz kötődő agrárvállalkozások érdekeltek az ukrán termőföldek megszerzésében, egy pillantás az USA-Ukrajna Üzleti Tanács jelenlegi igazgatótanácsára tanulságos. A testületben a világ legnagyobb magánkézben lévő gabona- és agrárüzleti óriáscége, a Cargill is helyet kapott. Tagja a Monsanto/Bayer, amely a szabadalmaztatott GMO vetőmagok és a halálos rovarirtószer, a Roundup tulajdonosa. Ide tartozik a Corteva, a DuPont és a Dow Chemicals hatalmas GMO-fúziója. Ide tartoznak a gabonakartell-óriások, a Bunge és a Louis Dreyfus is. Ide tartozik a John Deere, a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó.
Ezek voltak azok a hatalmas agrárvállalatok, amelyek a jelentések szerint Zelenszkij választási ígéretének elárulása mögött állnak.
- Forrás: globalresearch.ca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése