Amerika több ezer katonát állomásoztat Európában, hogy új vasfüggönyt húzzon Vlagyimir Putyin elrettentésére az ukrajnai brutális inváziója után.
Legalább 100 000 katona lesz jelen "belátható ideig" az Oroszország határához közeli országokban. Ezek közé tartozik Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország, ahol új bázis épül az amerikai V. hadtest számára.
Két további F-35-ös vadászrepülőszázadot küldenek az Egyesült Királyságba, Németországban és Olaszországban pedig további légvédelmi rendszereket építenek. Spanyolországban további két rombolót állomásoztatnak, így összesen hatot.
Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcstalálkozón azt mondta: "Egy olyan pillanatban, amikor Putyin szétzúzta a békét Európában, és megtámadta a szabályokon alapuló rend alapelveit, az USA és szövetségeseink, mi lépni fogunk, bizonyítva, hogy a NATO-ra most nagyobb szükség van, mint valaha.
'Szövetségeseinkkel együtt gondoskodunk arról, hogy a Nato minden területen készen álljon a minden irányból érkező fenyegetésekkel szemben.
A bejelentés akkor hangzott el, amikor a védelmi szövetség hivatalosan is meghívta Finnországot és Svédországot a csatlakozásra, miután Törökország felhagyott ellenállásával. Az ajánlat dühöt váltott ki Moszkva részéről, amely a bővítést "destabilizálónak" nevezte Európa számára.
A további katonai erő a második világháború után a kilencvenes évekig Oroszországot a Nyugattól elválasztó úgynevezett vasfüggönyre emlékeztet.
Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes azt mondta: "Ami sokak számára lehetetlennek tűnt, ma már tény. Állandó amerikai jelenlét van Lengyelországban. Ez egyben egyértelmű jelzés Moszkva számára".
Az ígéretek azonban elmaradtak néhány vezető követelésétől, különösen a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia, amelyek 50 000 fős új helyőrséget akartak. Ehelyett az ottani NATO-erők létszáma a márciusi 7700-ról 9 900-ra emelkedik.
Biden úr nem közölte, hogy hány további amerikai katonát küldenek a "megerősített" rotáció keretében az országokba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig megkérdőjelezte, hogy a bővítés miért nem érinti az ő országát.
'A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgóajtókhoz, amelyek nyitva maradnak, de bezáródnak, amikor az ember közeledik hozzájuk, amíg nem fizet' - mondta a vezetőknek videokapcsolaton keresztül.
'Ukrajna nem fizetett eleget? Nem volt elegendő a hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció védelméhez?'
Figyelmeztette őket, hogy országának most azonnal havi 4 milliárd fontra és még több fegyverre van szüksége, és hozzátette: Ez nem egy háború, amelyet Oroszország csak Ukrajna ellen folytat. Ez egy háború azért a jogért, hogy diktálhassa a feltételeket Európában - azért, hogy milyen lesz a jövőbeli világrend".
A Nato Oroszországot - egykor stratégiai partnerét - "a szövetségesek biztonságát és stabilitását fenyegető legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetésnek" nevezte.
Jens Stoltenberg főtitkár ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna addig számíthat a szövetség segítségére, amíg csak szükséges.
Elmondta, hogy a Nato 2023-ig 300 000 katonát helyezne magas készültségi szintre - a korábbi 40 000-ről - "a hidegháború vége óta a kollektív védelmünk legnagyobb átalakítása" keretében. Az amerikai állomásoztatás 20 000 fővel növeli az európai haderőt.
A miniszterelnök továbbá azt ígérte, hogy a keleti szárnyon, ahová az Egyesült Királyság szintén 1000 katonával több katonát küld Észtországba, a harccsoportoktól a brigádokig terjedő "robusztusabb, helyben lévő, harcképes erőket" állít fel.
- Forrás: thetruthseeker.co.uk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése