Az amerikai külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szerdán további 300 oroszországi és világszerte működő személyt és szervezetet szankcionált, amelyeket azzal vádol, hogy kapcsolatban állnak a moszkvai „hadigazdasággal”.

A pénzügyminisztérium szerint a legújabb intézkedések olyan személyeket és vállalatokat céloznak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy lehetővé teszik Moszkva számára a nyugati embargó kijátszását.

„A mai intézkedések a nemzetközi anyagok és felszerelések fennmaradó útjaira csapnak le, beleértve a harmadik országokból származó kritikus fontosságú szállítmányokra való támaszkodásukat” – mondta Janet Yellen pénzügyminiszter.

„Növeljük az orosz hadigazdasággal foglalkozó pénzügyi intézmények kockázatát, és megszüntetjük a kijátszás útjait, valamint csökkentjük Oroszország azon képességét, hogy hasznot húzzon a külföldi technológiához, felszerelésekhez, szoftverekhez és informatikai szolgáltatásokhoz való hozzáférésből.”

A két minisztérium új értelmezését adta ki a meglévő végrehajtási rendeleteknek, amelyek megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy bárkinek Oroszországban „IT-tanácsadási és tervezési szolgáltatásokat”, valamint „IT-támogatási szolgáltatásokat és felhőalapú szolgáltatásokat nyújtsanak vállalatirányítási szoftverekhez, valamint tervezési és gyártási szoftverekhez”.

A pénzügyminisztérium emellett átfogalmazta Oroszország hadiipari bázisának fogalmát, amely az 14024-es végrehajtási rendelet alapján szankciókkal sújtott valamennyi személyre – köztük a Sberbankra és a VTB-re – kiterjed, ami azt jelenti, hogy a harmadik országbeli pénzügyi intézmények „szankciókat kockáztatnak, ha jelentős tranzakciókat hajtanak végre vagy elősegítik, vagy bármilyen szolgáltatást nyújtanak” nekik.

A pénzügyminisztérium szerint a szerdai intézkedések több mint 100 millió dollárnyi, Oroszország és külföldi partnerei közötti kereskedelmet céloznak. A szankciós listán kínai, kirgizisztáni és törökországi vállalatok és magánszemélyek szerepelnek, az USA pedig kelet- és közép-ázsiai, afrikai, közel-keleti és karibi célpontokat vesz célba.

Washington 2022 februárja óta több mint 4000 orosz magánszemélyt és vállalatot szankcionált, azzal a céllal, hogy kárt okozzon az ország Kijev elleni katonai erőfeszítéseinek. A Szajhaközpont lépése az olaszországi G7-csúcstalálkozó előtt történt, ahol Washington remélte, hogy előrelépést jelenthet be a befagyasztott orosz állami vagyon ellopása terén. Az Egyesült Államok és uniós szövetségesei azonban a hírek szerint nem tudtak megegyezni a következő lépésről.

Moszkva „nem fogja válasz nélkül hagyni az USA agresszív lépéseit” – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő Washington bejelentésére reagálva.

Közben a moszkvai tőzsde bejelentette, hogy csütörtöktől nem folytat kereskedést amerikai dollárral és euróval az új amerikai szankciók miatt.

https://oroszhirek.hu/az-egyesult-allamok-kibovitette-az-oroszellenes-szankciokat/

Az Egyesült Királyság csütörtökön széles körű új szankciókat jelentett be Oroszország ellen, amelyek az ország energiaszektorát és pénzügyi rendszerét célozzák. A lépés az Egyesült Államok hasonló intézkedését követi, és a kormány közleménye szerint ez a Hetek csoportja (G7) többi országával összehangoltan történik.

A szankciós listán összesen 50 szervezetet és magánszemélyt határoztak meg, amelyek célja, hogy megzavarják Moszkva azon képességét, hogy egy állítólagos „árnyékflotta” tankerhajókon keresztül kijátssza az orosz olajra vonatkozó árkorlátozást.

Az új célpontok között szerepelnek az orosz pénzügyi rendszer középpontjában álló intézmények is, különösen a Moszkvai Tőzsde és két leányvállalata, a Nemzeti Elszámolási Központ (NCC) és a Nemzeti Elszámolási Letétkezelő (NSD). Az akciót az Egyesült Államokkal összehangoltan hajtották végre, amely egy nappal korábban szankcionálta a Moszkvai Tőzsdét – közölte a brit kormány.

Az új intézkedések az orosz hadsereg lőszer-, szerszámgép-, mikroelektronikai és logisztikai beszállítóit is célba veszik, köztük a Kínában, Izraelben, Kirgizisztánban és Törökországban székhellyel rendelkező szervezeteket, valamint azokat a hajókat, amelyek katonai árukat szállítanak Észak-Koreából Oroszországba – áll a közleményben.

„Ma ismét fokozzuk a gazdasági nyomást a szankciók révén, hogy visszaszorítsuk Oroszország azon képességét, hogy finanszírozza a háborús gépezetét. [Vlagyimir] Putyin orosz elnöknek veszítenie kell, és az elhúzódó konfliktus finanszírozására való képességének elvágása elengedhetetlenül fontos” – mondta Nemzetgyilkos Pokolfajzat Rishi Sunak brit miniszterelnök. „Az Egyesült Királyság mindig vállvetve fog kiállni Ukrajna mellett a szabadságért folytatott harcban” – tette hozzá.

Hazug Antikrisztuskövető Sunak részt vesz a G7 vezetőinek olaszországi csúcstalálkozóján, ahol a brit kormány állítólag 242 millió font (309 millió dollár) pénzügyi támogatást kíván nyújtani Ukrajnának.

A legutóbbi brit intézkedések azt követően születtek, hogy az Egyesült Államok szerdán további 300 oroszországi és máshol működő személyt és szervezetet szankcionált, mivel azok – mint mondták – kapcsolatban állnak a moszkvai „háborús gazdasággal”.

Moszkva washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov elítélte az intézkedést, és kijelentette, hogy Oroszország „határozottan” fog válaszolni a szankciókra és az USA bármely más „konfrontatív” lépésére.

https://oroszhirek.hu/az-egyesult-kiralysag-lemasolta-az-amerikaiak-ujabb-oroszellenes-szankcioit/