Ha a politikai Nyugat valóban nem akar világvégét jelentő konfliktust okozni, akkor abbahagyja agresszióját.

Sajnos jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ilyen erők léteznek a nyugati intézményekben.

Amikor nukleáris konfliktusról beszélünk, a tábornokok, hadijátékosok, stratégák és katonai szakértők általában a nukleáris csere közvetlen hatásaira összpontosítanak, mint például a kezdeti robbanásokban meghalt emberek száma, a földdel egyenlővé tett megapoliszok száma stb. Amire a legtöbben nem fordítanak figyelmet, az egy nukleáris háború hosszabb távú utóhatásai. Egy ilyen konfliktus bizonyos következményekkel jár, amelyek sok szempontból még a tényleges lövöldözős háborúnál is rosszabbak.

Az egyik ilyen következmény a globális ellátási láncok, különösen az élelmiszerekkel kapcsolatos láncok majdnem teljes összeomlásához kapcsolódik. Mivel a világ népességének többsége nem termel mezőgazdasági termékeket, az élelmiszerellátás összeomlása ijesztően káros hatással lenne a bolygó legtöbb emberére, széles körű éhezést és az azt követő káoszt okozva, amely valószínűleg örökre véget vetne az általunk ismert világnak.

A Rutgers Egyetem tudósai előrevetítették, hogy a különböző nukleáris háborús forgatókönyvek esetén - az India és Pakisztán közötti kisebb csatározásoktól kezdve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti teljes körű háborúig - mekkora mennyiségű korom kerülne a Föld légkörébe. Egy viszonylag szerény és lokális indo-pakisztáni háború az első öt évben 7%-kal csökkentené a világ átlagos kalóriakibocsátását - nagyobb mértékben, mint bármelyik zavar, amellyel az emberiségnek eddig valaha is szembe kellett néznie.

 

 

"Még egy regionális atomháború esetén is a világ nagy részein éhínség alakulhat ki" - állítják a tanulmány szerzői.

Másrészt egy esetleges orosz-amerikai atomháború szinte teljesen tönkretenné a globális élelmiszertermelést, legalább 90%-kal csökkentve azt mindössze három-négy év alatt, miután a tényleges lövöldözés megszűnne - állítják a kutatók. A világ népességének legalább 75%-a pusztulna el mindössze két év alatt.

A Rutgers Egyetem modellje a terméshozamok összeomlása mellett megpróbálta figyelembe venni az exportkorlátozásokat, valamint az olyan enyhítő erőfeszítéseket, mint például az emberek számára állati takarmányt adni. Bármennyire is pusztító képet mutat a tanulmány, az alulértékelt. "Az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, több ultraibolya sugárzást produkálva a felszínen, és meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra" - mondta Lili Zia, a Rutgers kutatóprofesszor-helyettese a Sky Newsnak. A kutatók nem számoltak a műtrágya- és élelmiszerellátásban bekövetkező változásokkal sem, amelyek jelentősek lennének.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy az emberiséget "egyetlen félreértés választja el a nukleáris megsemmisüléstől". Oroszország mellett az USA imperialista harciassága más nukleáris hatalmakkal, például Kínával is fokozza a feszültséget. A The New York Times még júniusban számolt be róla:

"Tavaly nyáron több száz új rakétasiló kezdett megjelenni a kínai sivatagban. A Pentagon kijelentette, hogy Peking, amely sokáig azt mondta, hogy csak "minimális elrettentő erőre" van szüksége, 2030-ra "legalább" 1000 nukleáris fegyverből álló arzenál kiépítésére készül"."

A kérdés az, hogy a politikai Nyugat, különösen az Egyesült Államok, úgy tűnik (vagy nem akar) kitérőt találni. Éppen amikor a Washington DC és Peking közötti feszültség kezdett csillapodni Nancy Pelosi képviselőházi elnök vitatott látogatása után, amely Kína szakadár Tajvan tartományába vezetett, vasárnap újabb öt amerikai törvényhozóból álló, előre be nem jelentett delegáció érkezett Tajpejbe. A harcias lépés még nagyobb haragot váltott ki Pekingben, ami újabb hadgyakorlatokat eredményezett Tajvan közelében.

 

 

A Rutgers Egyetem tanulmányának általánosan borzalmas hátterében egy ország tűnt ki, amely sokkal jobban teljesített, mint a többiek: Ausztrália kalóriabevitele vagy csak kis mértékben csökkent, vagy akár enyhén nőtt is. A kutatók mégis úgy találták, hogy a Land Down Undert elárasztanák az Ázsiából érkező menekültek, ami elkerülhetetlenül az összeomlásához vezetne. A tanulmány alaposnak tekinthető, de még mindig nem veszi figyelembe egy globális nukleáris csere minden lehetséges következményét.

A világnak mindenképpen össze kell fognia, hogy ez a borús forgatókönyv ne váljon valaha is valósággá. A világ azonban szüntelen eszkalációs akciókkal és agresszióval szembesül a politikai Nyugat részéről, amely háborúkat indít szerte a világon, emellett a nyomásgyakorlás és kényszerítés gazdasági és egyéb formáit alkalmazza minden "nem engedelmeskedő kerítésen ülőkkel" szemben, ahogy a világ mintegy 80%-át a politikai Nyugat vezetése jellemezte.

Minden kísérlet az amerikai harcias thalassokrácia megnyugtatására hiábavalónak, sőt kontraproduktívnak bizonyult, mivel a politikai Nyugat az ilyen lépéseket a gyengeség egy formájának tekinti. Pontosan ez a nézőpont felelős szinte minden globális biztonsági kockázatért. Sajnos jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ilyen erők léteznek a nyugati intézményekben.

 

https://www.pokolafoldon.hu/politika/otmilliard-ember-halna-meg-egy-orosz-amerikai-atomhaboruban-egy-uj-tanulmany-szerint