Peking befagyasztotta a Washingtonnal való együttműködését a globális felmelegedés terén, de a szakértők remélik, hogy az emberiség érdekében a világ két legnagyobb kibocsátója közötti hidegzuhany csak átmeneti.

A kapcsolat felbomlása nem sokkal azután következik be, hogy Kína és az Egyesült Államok az ENSZ 2021-es glasgow-i COP26 klímakonferenciáján meglepetésszerű megállapodást jelentett be az éghajlatvédelmi intézkedések megerősítéséről.

Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök e heti tajvani látogatása azonban arra késztette Pekinget, hogy több kulcsfontosságú kérdésben is megszüntesse az együttműködést az Egyesült Államokkal.

"Ez nyilvánvalóan aggasztó és aggodalomra ad okot" - mondta az AFP-nek Alden Meyer, az E3G agytröszt vezető munkatársa.

Szerinte "lehetetlen kezelni az éghajlati vészhelyzetet, ha a világ első és második számú gazdasága, valamint az első és második számú kibocsátó nem tesz lépéseket". "És mindig előnyösebb, ha ezt együttműködve teszik".

A két ország közötti együttműködés elengedhetetlen a világ valamennyi "legsürgetőbb problémájával" kapcsolatban - mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár sajtótitkára pénteken újságíróknak.

 

 

Kína bejelentése mindenekelőtt kérdéseket vet fel, többek között azt, hogy milyen következményekkel jár a novemberben Egyiptomban tartandó COP27 klímakonferenciára nézve.

"Mik a feltételei a párbeszédek újraindításának? Ezek a feltételek éghajlati vagy geopolitikai jellegűek?" kérdezte Li Shuo, a Greenpeace munkatársa a Twitteren.

"Ez egy taktikai lépés vagy egy hosszabb távú stratégiai lépés?" - tette fel a kérdést Meyer. "Kína azt mondja, hogy az együttműködés lehetetlen, amíg az USA és Kína között feszültségek vannak?".

A Föld hőmérséklete átlagosan közel 1,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, megsokszorozva a hőhullámokat, aszályokat, árvizeket és viharokat minden kontinensen.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) klímaszakértői szerint azonban 2100-ra 2,8 Celsius-fokkal emelkedhet a hőmérő higanyszála még akkor is, ha az országok betartják vállalásaikat.

Az amerikai-kínai viszályon kívül a kötelezettségvállalásokat már eddig is gyengítették a Covid-19 járványból eredő gazdasági válságok és Oroszország ukrajnai inváziója, amely különösen a széntüzelésű erőművek újraindításához vezetett.

 

 

Az IPCC szerzője, Francois Gemenne "teljes katasztrófának nevezte Kína döntését az éghajlat szempontjából... hasonlóan az USA kilépéséhez a párizsi megállapodásból", amelynek célja, hogy az évszázad végi felmelegedést jóval két Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest - és lehetőleg ne haladja meg az 1,5 fokot.

Donald Trump korábbi elnök kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból, de utódja, Joe Biden 2021-ben visszavette az országot a megállapodásba.

Az ideiglenes amerikai kilépés mindazonáltal szakértők szerint a bel- és külpolitikai klímapolitikában való meghátrálással járt együtt.

Kína bejelentése viszont "semmiképpen sem jelenti a világszínpadról való visszavonulást az éghajlati kérdésekben, vagy az éghajlatvédelmi intézkedések elutasítását" - mondta David Waskow, a World Resources Institute nemzetközi éghajlati kezdeményezésének igazgatója az AFP-nek.

Mohamed Adow, a Power Shift Africa energetikai agytröszt alapítója csatlakozott ehhez az állásponthoz, hozzátéve, hogy "a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nem jelenti azt, hogy Kína visszalép a kötelezettségvállalásaitól", különösen mivel "Kína sok tekintetben jóval az USA előtt jár, amikor az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésről van szó".

 

 

Biden ígéretet tett arra, hogy 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 50-52 százalékkal csökkenti az USA kibocsátását, és 2050-re szén-dioxid-semlegességet ér el.

Ambícióit azonban meghiúsította, hogy a kongresszusban nem sikerült keresztülvinni a zöld energiaprojekteket és az éghajlatvédelmi kezdeményezéseket, bár az elmúlt napokban történt némi előrelépés.

Kína, amely abszolút értékben az üvegházhatású gázok vezető kibocsátója, de az egy főre jutó kibocsátás tekintetében messze elmarad az USA-tól, vállalta, hogy 2030-ra eléri a kibocsátási csúcsot, és 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik.

Eközben, még ha nem is működik együtt az Egyesült Államokkal, "mások, köztük az EU, köztük a sebezhető országok részéről is nyomás nehezedik Kínára" - mondta Meyer.