Így Kell Történelmet Hamisítással Csinálni.

2. rész

MA:UKRAJNA

 

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-én megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta több párt rendszer működik.

Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsukov ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták a budapesti egyezményt, az ország területi integritásának védelméről.

Amikor szétesett a volt Szovjetunió, a Kárpátalján őshonos magyarok azt remélték, hogy visszakerülnek az anyaországhoz. Sajnos ez nem történt meg, annak ellenére sem, hogy idejekorán kiderült, az oroszoknak nem volt semmi néven nevezhető ellenvetésük talán azért mert ők Ukrajnát már amúgy is elvesztették. Ugyanakkor tárgyalások folytak az Antall kormány, és az ukránok között! Az akkori környezetben és körülmények között, szinte kínálkozott a visszacsatolás lehetősége! De mi is történt? A tárgyalások elakadtak majd 1991-ben az Antall kormány aláírta az Ukrán-Magyar alapszerződést. Ezt a szerződést azonban a kárpátaljai média, nem tette közzé!

Arról a szerződésről van szó, amelyről mielőtt létre lett volna hozva, a kárpátaljai magyarokat meg sem kérdezték! Ez lenne a trianoni és második világháború utáni békeszerződések véglegesítése! Ezt kellett lenyelnünk? A szerződésben benne van, hogy nincsenek és nem is lesznek soha, területi követeléseink! Tegyük meg itt és most, hogy belehallgatunk lelkünk rezdüléseibe. Ismételjük csak meg. Nincsenek és nem is lesznek soha területi követeléseink! Csakis rablógyilkos gazemberek tehettek ilyet, még hozzá egyetlen tollvonással, minden lelkiismeret furdalás nélkül! Nemcsak hogy hozzájárultak a csonkításhoz, de mindenek tetejébe a véglegesítéssel alátámasztották, és életbe léptették a szerződést. A szerződéssel nemzettestvéreinket parlagon hagyták, rájuk fagyott a remény mosolya, lélegzetük egy pillanatra megszűnt, és értelmetlenül nézték az anyaországgal összekötő lehetőség magába omlását.

 

 

Vajon Antall József és Jeszenszki elolvasták egyáltalán a szerződést? Vagy már nem is akarták, mert addigra már, aláírták a rózsadombi paktumot! Utána lehet olvasni annak a megtervezett, és a mai napig működő „forgatókönyvnek“! Mondjuk ki, az Antall kormány üveggyöngyökért eladta Kárpátalját, vagyis szemrebbenés nélkül, hátba szúrta nemzet testvéreinket. Kárpátalja, a kommunista rendszer alatt tabu téma volt Magyarországon, ami legkésőbb akkor derült ki, amikor a határok megnyitása után, az első látogatók megérkeztek rokonaikhoz Magyarországra. Leukránozták őket, viszont meglepődtek azon, hogy milyen szépen beszélnek testvéreink Magyarul! 1993-ban végképp bebizonyosodott hogy testvéreink, nem kellenek az Antall kormánynak! Előtte, 1991-ben az Antall-Karacsuk duó megegyeztek egy népszavazás véghezvitelében, amelynek célja az lett volna, hogy két kérdés tisztázva legyen. Az egyik az, hogy akarják-e testvéreink, hogy Kárpátalja önállóságot kapjon, a másik pedig, hogy egy Tisza-melléki járást alakítsanak ki, Beregszász központtal! Az első kérdésre 78%-ban igen volt a válasz, a másodikra több mint 80%-ban! Figyelemre méltó az a tény, hogy az őslakosságnak abban az időben mindössze 12,5%-ka volt magyar! Lefordítva, az évszázadok óta velünk élő ruszin lakosság, most is mellénk állt! Ők is Magyarországhoz szerettek volna csatlakozni. Az egészet azonban az Ukrán-Magyar szerződés, semmissé tette!

Mit mond nekünk a történelem a kárpátaljai magyarok elhurcolásáról? A nyilvánosság elé tárt adatok szerint a volt Szovjetunióba elhurcolt magyarok sorsa, akik hadifogolyként és kényszermunkásokként kerültek különböző fogolytáborokba, pontosan evidentálva lettek. Adatok vannak egészségi állapotukról, de arról is, hogy mely fogolytáborba kerültek. Továbbá írásos dokumentumok léteznek arról is, hogy hol találhatóak a 65.170 nemzettestvéreink földi maradványai! Az előbb említett 65.170 helyett a történészek az orosz adatokkal szemben 200-300 ezerre teszik, a volt Szovjetunió területén hadifogságban eltűnt magyar katonák és civilek számát! A kommunista diktatúra több évtizedes hallgatás után a hadifoglyok kérdését „megoldottnak“ nyilvánította! Azokat akik kint maradtak, a szovjet hatóságok háborús bűnösökként elítéltek, és soha többé nem térhettek haza! 2020-ban még mindig ott vannak Budapesten a szovjet emlékművek! Mit keresnek azok még a nyilvános területeken? Lelkünket meddig éri még gyalázat? Nap, mint nap!

 

 

Ugorjunk időben a mostani kormány idejébe, amikor is a szemünk láttára és fülünk hallatára, már évek hosszú sora óta megy a huzavona Magyarország, és az ukrajnai vezetés között, nemzettestvéreink jogainak érvényesítése miatt. A magyar nyelv tanításának ellehetetlenítése vagy lehetetlen feltételek közé szorított, állítólagos engedélyezése. Nemrég még kötötte az ukrán politika az ebet a karóhoz, hogy az ő iskoláikban kötelező, elsősorban az ukrán nyelv tanítása a magyar iskolákban, utána lényegesen kevesebb magyar órákat is engedélyeznek! Esetleg! 2018 februárjában jött a hír arról, három férfi gyújtogatott a KMKSZ ungvári székházánál. Az ukrán nacionalisták „műve“ volt ez, amelyre az ország kormánya méltóan, nem reagált! Nem is olyan régen árvíz volt Ukrajnában és az Orbán kormány felajánlotta segítségét. Ami nemes tett, közben nem volna szabad elfelejteni, hogy a magyarok lakta falvak közlekedésre használt útjai roggyant állapotban vannak. A viták immár évtizedek óta tartanak nemzettestvéreink jogaiért, ezekben a vitákban, az ukránok részéről ígéreteken kívül semmi sem történt, még mindig! Térjünk vissza egy pillanatra az Antall kormány idejére, amikor nemhogy nem használta ki az akkori kormány, Kárpátalja visszacsatolásának lehetőségét az anyaországhoz, hanem sietve aláírta, hogy „természetesen“ lemondtunk Kárpátaljáról, végérvényesen! Itt zeng lelkünkben a kérdés. A mostani kormány miért nem semmisítette meg az Antall-kormány-féle szerződést? Miért nem?

Pataky Zoltán

Első rész Második rész Harmadik rész Negyedik rész Ötödik rész