A Loire-t helyenként már gyalogosan is át lehet kelni; Franciaország leghosszabb folyója még soha nem folyt ilyen lassan. A Rajna hamarosan járhatatlanná válik az uszályforgalom számára. Olaszországban a Pó 2 méterrel alacsonyabb a normálisnál, ami a terméskultúrát megbénítja. Szerbia kotortatja a Dunát.
Európa-szerte az aszály miatt az egykor hatalmas folyók csordogálnak, ami drámai következményekkel járhat az iparra, a teherszállításra, az energia- és élelmiszertermelésre - ahogyan az ellátási hiány és az áremelkedés is, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója okoz.
Az éghajlatváltozás okozta összeomlás miatt a szokatlanul száraz tél és tavasz, majd a rekordhőmérsékletű nyár és az ismétlődő hőhullámok miatt Európa alapvető fontosságú vízi útjai nem eléggé feltöltődtek, és egyre inkább túlmelegedtek.
Mivel Nyugat-, Közép- és Dél-Európában csaknem két hónapja nem esett jelentős mennyiségű csapadék, és a közeljövőben sem várható, a meteorológusok szerint a szárazság a kontinens legsúlyosabb aszálya lehet az elmúlt több mint 500 évben.
"Még nem elemeztük teljes mértékben az idei eseményt, mert az még mindig tart" - mondta Andrea Toreti, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársa. "Az elmúlt 500 [évben] nem volt más, a 2018-as aszályhoz hasonló esemény. De az idei év, úgy gondolom, rosszabb".
Szerinte "nagyon nagy a kockázata annak, hogy a következő három hónapban folytatódnak az aszályos körülmények", és hozzátette, hogy hatékony enyhítés nélkül az aszály intenzitása és gyakorisága "drámaian megnövekszik Európa fölött, mind északon, mind délen".
A német Szövetségi Hidrológiai Intézet (BfG) szerint a Rajna vízszintje - amelynek vizét a teherszállítás, az öntözés, a gyártás, az energiatermelés és az ivóvíz előállítása során használják - legalább a jövő hét elejéig tovább csökken.
Pénteken a vízszint a Mainz-tól 50 kilométerrel folyásirányban lévő kritikus Kaub-jelzőnél - amely nem a vízmélységet, hanem a hajózhatóságot méri - 40 centiméter alá süllyedt, amely szintnél sok hajózási cég szerint már nem gazdaságos a bárkák közlekedése. A BfG szerint a következő napokban 30 cm közelébe csökkenhet a vízszint.
Sok uszály, amelyek az erőművek számára szenet és olyan ipari óriások számára létfontosságú nyersanyagokat szállítanak, mint az acélgyártó Thyssen és a vegyipari óriás BASF, már most is körülbelül 25%-os kapacitással üzemel, hogy csökkentse a merülésüket, ami akár ötszörösére is növelheti a szállítási költségeket.
A Rajna 760 mérföld (1233 km) hosszú folyása évszázadok óta létfontosságú része Északnyugat-Európa gazdaságának, és Svájcból indulva Németország ipari központján keresztül folyik, mielőtt Rotterdam megakikötőjénél az Északi-tengerbe torkollik.
A rajnai uszályforgalom teljes leállása súlyosan érintené Németország - és Európa - gazdaságát: szakértők számításai szerint a 2018-as féléves leállás mintegy 5 milliárd euróba (4,2 milliárd font) kerülne, az alacsony vízállás pedig az előrejelzések szerint Németország idei gazdasági növekedésének 0,2 százalékpontjába kerülne.
Míg az EU szerint a vízi áruszállítás 25%-os növelése a blokk zöld átmenet egyik prioritása, Németország most azon dolgozik, hogy a vízi áruszállítást átirányítsa a vasútra és a közútra - bár egy normál uszályos rakomány helyettesítéséhez 40-100 teherautóra van szükség.
Franciaország folyói talán nem ilyen fontos árufuvarozási útvonalak, de az ország villamos energiájának 70%-át előállító atomerőművek hűtésére szolgálnak. Miközben az árak minden idők legmagasabbra emelkedtek, az energiaóriás EDF kénytelen volt csökkenteni a termelést az aszály miatt.
Szigorú szabályok szabályozzák, hogy az atomerőművek mennyire emelhetik a folyó hőmérsékletét, amikor hűtővizet engednek le - és ha a rekord alacsony vízszint és a magas léghőmérséklet azt jelenti, hogy a folyó már túlmelegedett, akkor nincs más lehetőségük, mint a termelés csökkentésére. Mivel Európa fenyegető energiaválsága egyre fokozódik, és a Garonne, a Rhône és a Loire folyók már túl melegek ahhoz, hogy a hűtővizet ki lehessen engedni, a francia nukleáris szabályozó hatóság a múlt héten öt erőműnek engedélyezte, hogy ideiglenesen megszegje a szabályokat.
A Pó majdnem kiszáradt medre Piacenza közelében.
Olaszországban a kiszáradt Pó, Olaszország leghosszabb folyójának vízhozama a szokásosnak a tizedére esett vissza, és a vízszint 2 méterrel a normális alatt van. Mivel november óta nem esett tartósan csapadék a régióban, a kukorica- és rizottó rizstermesztés súlyosan megsínylette a helyzetet.
A Pó-síkság Olaszország mezőgazdasági termelésének 30-40%-át adja, de különösen a rizstermesztők figyelmeztettek, hogy termésük akár 60%-a is elveszhet, mivel a rizsföldek kiszáradnak, és az alacsony folyószint által beszívott tengervíz tönkreteszi őket.
A folyó Velence melletti deltavidékének védett vizes élőhelyein a magas hőmérséklet és a lassú áramlás olyan mértékben csökkentette a víz oxigéntartalmát, hogy a becslések szerint a lagúnában élő kagylók 30%-a már elpusztult.
A folyó alacsony vízszintje és a magas vízhőmérséklet számos faj számára végzetes lehet. Bajorországban a Duna a múlt héten elérte a 25 Celsius-fokot, és a hónap közepére elérheti a 26,5 Celsius-fokot, ami azt jelenti, hogy oxigéntartalma hat ppm alá csökken - ami a pisztrángok számára végzetes.
A Duna 2850 km hosszúságú szakaszán a teherforgalom is jelentős zavarokat szenvedett, ami arra késztette a szerbiai, romániai és bolgár hatóságokat, hogy mélyebb csatornák kotrásába kezdjenek, miközben a főleg az áramfejlesztők számára üzemanyagot szállító uszályok várják az előrehaladást.
Még Norvégia is, amely villamosenergia-termelésének mintegy 90%-át a vízenergiára alapozza, azt mondta, hogy tározóinak szokatlanul alacsony szintje miatt végül arra kényszerülhet, hogy korlátozza az energiaexportot.
- Forrás: theguardian.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése