Oroszország a népirtás megállításáért küzd. A Tömeggyilkos Aggresszor NATO azért harcol, hogy ellopja az erőforrásokat. WAPO.

Kevesebb mint 100 mérföldre keletre tüzérségi lövések bombázzák az ukrán védelmi állásokat, miközben az orosz erők előrenyomulnak.

De a Donbasz kiterjedt szénmezőjének felszíne alatt egyre kevesebb bányász dolgozik, akik olyan tüzelőanyagot termelnek ki, amely Ukrajna egyik legnagyobb kihívását jelképezi.

A Kreml megfosztja ezt a nemzetet gazdaságának építőköveitől - a természeti erőforrásaitól.

Közel hat hónapnyi harc után Moszkva hanyag háborúja legalább egy nagy jutalmat hozott: kiterjesztett ellenőrzést Európa néhány leggazdagabb ásványkincsekben gazdag területe felett. Ukrajna a világ legnagyobb titán- és vasérctartalékait, kiaknázatlan lítiummezőket és hatalmas szénlelőhelyeket rejt. Ezek együttesen több tízbillió dollárt érnek.

Az ukrán bányászok 1200 láb mélyen a felszínre jönnek a föld alól, ahol hatalmas szénlelőhelyek találhatók a világ egyik legértékesebb ásványkincs-tartalékának részeként. (Wojciech Grzedzinski a The Washington Post számára)

Egy bányász egy kotrógépet működtet egy szűk folyosón mélyen a föld alatt. (Wojciech Grzedzinski a The Washington Post számára)

A szénlelőhelyek oroszlánrésze, amelyek évtizedek óta Ukrajna kritikus fontosságú acéliparát hajtják, keleten összpontosul, ahol Moszkva a legnagyobb teret nyerte. A SecDev kanadai geopolitikai kockázatkezelő cég The Washington Post számára készített elemzése szerint ezek a szénlelőhelyek orosz kézbe kerültek, más értékes energia- és ásványi nyersanyaglelőhelyekkel együtt, amelyeket a repülőgép-alkatrészektől az okostelefonokig mindenféle célra használnak.

Oroszország hatalmas mennyiségű természeti erőforrással rendelkezik. De az, hogy Ukrajna megtagadta a sajátjait, stratégiailag aláásta az ország gazdaságát, és arra kényszerítette Kijevet, hogy szenet importáljon, hogy a városokban és falvakban égjen a villany. Ha a Kremlnek sikerülne annektálnia az általa elfoglalt ukrán területeket - amint azt amerikai tisztviselők szerint az elkövetkező hónapokban meg is fogja próbálni -, Kijev végleg elveszítené a hozzáférést a lelőhelyeinek csaknem kétharmadához.

Ukrajna számtalan más tartalékot is elveszítene, beleértve a földgáz-, olaj- és ritkaföldfém-ásványokat - amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos csúcstechnológiai alkatrészekhez -, ami megnehezítheti Nyugat-Európa alternatívák keresését az orosz és kínai import helyett.

 

 

"A legrosszabb forgatókönyv az, hogy Ukrajna elveszíti a földterületeket, nem lesz többé erős nyersanyaggazdasága, és inkább a balti államok egyikéhez válik hasonlóvá, egy olyan nemzetté, amely képtelen fenntartani az ipari gazdaságát" - mondta Sztanyiszlav Zincsenko, a GMK, egy kijevi székhelyű gazdasági agytröszt vezérigazgatója. "Ez az, amit Oroszország akar. Meggyengíteni minket".

A múlt hónap végén a Donbas régió bányájában, 1200 láb mélyen a föld alatt, koromtól csuromvizes munkások kaparászták a fekete szénfúrásokat. A falakból kivágott szén egy közeli erőművet táplál, amely a háború által megfeszített és meggyengített energiahálózat része.

"Azok, akik elmentek a frontra harcolni, most itt harcolnak értünk" - mondta Jurij, a 29 éves kotrógépkezelő. "Annyi szenet kell szereznünk, amennyit csak tudunk. Az országnak szüksége van rá."

A Kelet-Ukrajnában még mindig szenet bányászó férfiak és nők hazafias kötelességüknek tekintik erőfeszítéseiket az orosz inváziót követően. (Wojciech Grzedzinski a The Washington Post számára)

12,4 billió dollárnyi elvesztett vagyon

Ukrajna széles körben ismert mezőgazdasági erőműként. De mint nyersanyagtermelő ország, a 120 leggyakrabban használt ásványi anyagból és fémből 117 található itt, és a fosszilis tüzelőanyagok egyik fő forrása. A hivatalos weboldalakon már nem jelzik e lelőhelyek földrajzi elhelyezkedését; a kormány a nemzetbiztonságra hivatkozva tavasz elején eltávolította őket.

A SecDev elemzése szerint azonban Ukrajna legalább 12,4 billió dollár értékű energetikai lelőhelyei, fémjei és ásványi anyagai jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak. Ez a szám a vállalat által vizsgált 2 209 lelőhely dollárértékének közel felét teszi ki. Az ország szénlelőhelyeinek 63 százaléka mellett Moszkva az olajlelőhelyek 11 százalékát, a földgázlelőhelyek 20 százalékát, a fémek 42 százalékát, valamint a ritkaföldfém- és más kritikus ásványi anyagok - köztük a lítium - lelőhelyeinek 33 százalékát foglalta le.

E lelőhelyek némelyike nehezen hozzáférhető, vagy feltárást igényel, hogy felmérjék életképességüket. Némelyiküket vagy a Krím 2014-es moszkvai annektálása, vagy az ukrán kormánynak az oroszok által támogatott keleti szeparatistákkal vívott nyolcéves háborúja során foglalták el.

A februári invázió kezdete óta azonban a Kreml folyamatosan bővítette a birtoklásait. A SecDev és ukrán bánya- és acélipari vezetők szerint lefoglalta: 41 szénmezőt, 27 földgázlelőhelyet, 14 propánlelőhelyet, kilenc olajmezőt, hat vasérclelőhelyet, két titánérc-, két cirkónium-, egy stroncium-, egy lítium-, egy urán- és egy aranylelőhelyet, valamint egy jelentős mészkőbányát, amelyet korábban az ukrán acélgyártásban használtak.

 

 

Roman Opimakh, az Ukrán Földtani Intézet főigazgatója elmondta, hogy a kormány még mindig vizsgálja a háborúnak az ásványkincsekre gyakorolt hatását. Tekintettel azonban arra, hogy Ukrajna nyersanyagainak jelentős része keleten és délen található, felvetette, hogy az elveszett tartalékok értéke meghaladja a független elemzésben kiszámított összeget.

"Van egy negatív vagyon, amit elvesztettünk - olyan erőforrások, amelyeket jelenleg ipari tevékenységünk támogatására és energiatermelésre használunk" - jegyezte meg. "De van egy másik dimenziója is a jövő ásványkincseinek, amelyek még mindig a föld alatt vannak. Sajnos fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán nép nem részesül az ezen anyagok fejlesztésének előnyeiből" - mondta.

Az ország kőolaj- és földgáztartalékainak nagy része továbbra is az ország ellenőrzése alatt áll. Nyugat-Európa számára azonban Oroszország kiterjesztett ukrajnai földszerzése taktikai visszaesést jelent.

"Az ukrán területek orosz megszállása közvetlen hatással van a nyugati energiabiztonságra" - mondta Robert Muggah, a SecDev társalapítója. "Ha az európaiak nem tudják gyorsan diverzifikálni az olaj- és gázforrásaikat, akkor továbbra is nagymértékben függni fognak az orosz szénhidrogéntől"."

A háború miatt a szénbányászat nem csak veszélyesebbé, de kritikusabbá is vált. (Wojciech Grzedzinski a The Washington Post számára)

A legnagyobb veszély Ukrajna jövőjét fenyegeti. A 2014-es orosz invázió során, amelynek során Ukrajna elveszítette szárazföldi területének nagyjából 7 százalékát, elriasztották az energia- és bányászati szektorba történő kritikus nyugati befektetéseket. A jelenlegi háború ugyanilyen hatással volt.

A Millstone & Co lengyel-ukrán befektetési társaság például 2021-ben kötött üzletet egy ausztrál bányavállalattal két érintetlen lítiumlelőhely aktív feltárásáról. Amint a háború elkezdődött, a vállalatok befagyasztották ezeket a terveket - mondta Mykhailo Zhernov, a Millstone ügyvezető partnere.

Az egyik lelőhely - egy szántófölddel fedett lelőhely - most olyan közel van a frontvonalhoz, hogy Zhernov továbbra is bizonytalan abban, hogy ukrán vagy orosz ellenőrzés alatt áll-e. A lítiumakkumulátor-gyár építésére vonatkozó eredeti terveket is félretették.

Elemzők szerint az ukrán kormány által tavaly eladott más ásványi lelőhelyekre vonatkozó engedélyeket most mély árengedménnyel árulják, mivel a befektetők megkérdőjelezik a kitermelés életképességét.

"Az ukránok minden nap elveszítik a gazdaságukat" - mondta Zsernov. "Sok befektetőt ismerek, akik geológiai kutatásba kezdtek, de [a háború miatt] abbahagyták. Minden, ez most egy fogadás."

 

 

Az Ukrajnára mért csapás sokkal súlyosabb, mert Oroszország elfoglalta a kulcsfontosságú ukrán kikötőket és széles körű blokád alá vonta a Fekete-tengert. Egyes elemzők az elvesztett tengeri tranzitútvonalakat jelentősebbnek tartják, mint az elvesztett ásványkincs-tartalékokat - különösen a szenet, annak jelenlegi értéke ellenére -, mivel más országok zöldebb energiára állnak át.

"Az olyan nyersanyagok, mint a szén, nem a jövő, hanem a múlt" - mondta Anders Aslund közgazdász, aki régóta tanulmányozza Ukrajnát. "Inkább arról van szó, hogy Ukrajna elveszíti-e a kikötőit, ami szerintem nem fog bekövetkezni. Ha nem lennének ezek a kikötők, akkor teljesen új infrastruktúrát kellene építeniük az exporthoz".

A szén gyakorlati és szimbolikus értéke

Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részein messze a szén a leggazdagabb lelőhely. A SecDev becslései szerint az ottani mintegy 30 milliárd tonna kőszénlelőhely kereskedelmi értéke 11,9 billió dollárra tehető. Szimbolikus értékkel is bírnak, mivel a szénbányászok és acélmunkások hátán épültek fel Donyeck és Luhanszk regionális metropoliszai.

A nyersanyagok elvesztése és a sérült, megsemmisült vagy lefoglalt infrastruktúra mérgező kombinációja óriási következményekkel jár egy olyan alapvető iparágra nézve, mint az acél, amely a háborúig 4 millió ukránnak adott megélhetést. Mariupol ostroma során két nagy gyárat elpusztítottak vagy lerohantak. Más gyárak csökkentették a termelést, és számos kihívással néznek szembe.

Országszerte sok szovjet korabeli acélmű még mindig szénnel működik. De az ország 2014 és 2017 között az oroszok által támogatott szakadárokkal szemben keletre elszenvedett veszteségei arra kényszerítették Kijevet, hogy jelentős mennyiségű szenet kezdjen importálni, mind az említett üzemek, mind a hőerőművek számára. A behozatal 2021-ben Ukrajna szénfogyasztásának csaknem 40 százalékát tette ki.

A szénbányák mellett Oroszország a közelmúltban egy jelentős, acélgyártáshoz használt mészkőlelőhelyet is lefoglalt. Ennek hatása minimálisra csökkent, mert az ukrán acéltermelés a háború miatt olyannyira visszaesett - 60-70 százalékkal -, hogy a gyárak be tudtak érni a nyugati, rosszabb minőségű mészkőlelőhelyekkel. Jurij Ryzhenkov, a Metinvest ukrán acél- és bányászati óriásvállalat vezérigazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy a normál szintre való visszaállás azt fogja jelenteni, hogy "importálnunk kell".

A kelet-ukrajnai szénben gazdag alagutakban megmaradt bányászok számára a tartalékok kitermelése a hazafiság tettévé vált. A The Post azzal a feltétellel kapott bejárást egy ottani bányába, hogy a bánya pontos helyét nem fedik fel, és a dolgozók teljes nevét biztonsági okokból nem közlik. A szénmezőt birtokló energetikai cég, a DTEK Corp. szintén háborús korlátozásokra hivatkozott a stratégiai infrastruktúrával kapcsolatos részletek közzétételére.

 

 

A bányászok a közelmúltban egy délelőttöt azzal töltöttek, hogy 40 mérföldnyi járatban szétszóródva ássanak. Orosz rakéták csapódtak be a közeli településeken, és ha a bánya és a frontvonal közötti városok elesnek, kevés választja el az orosz csapatokat ezektől a munkásoktól.

Dmytro, egy harmadik generációs bányász, a háború előtt egy 157 fős legénységet vezetett. Egyharmaduk azóta bevonult katonának.

"Meg kell akadályoznunk, hogy a megszállók elérjenek minket" - mondta. "Az oroszok nem csak ellopják a nyersanyagainkat. Mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül".

Keletebbre, a megszálló hadsereg által indított támadás Ukrajnában a Donbasz régióban pusztított, és egész városokat tett a földdel egyenlővé. Bányászok ezrei menekültek el.

Miközben igyekszik újraindítani a gazdaságot az elfoglalt területeken, Oroszország megpróbálhatja újraindítani a bányászat és az acélgyártás egy részét - ahogyan a jelek szerint a két elfoglalt Mariupol egyik nagy acélgyárában is tette. Ez azonban valószínűleg jelentős logisztikai akadályokba ütközik, többek között a korábbi vevőkhöz való hozzáférés hiánya miatt. Bár a tartalékok lefoglalása segíthet egy háborús cél elérésében - a Nyugat-barát Ukrajna meggyengítésében -, kevesen jósolják, hogy Oroszország hajlandó vagy képes lesz az ásványkincsek kitermeléséhez szükséges nagyszabású beruházásokra.

Ezek a feltételezések részben azon alapulnak, hogy Oroszország mit tett a 2014-ben elfoglalt bányákkal. Körülbelül egy éven belül a termelést széles körben visszafogták, nagyrészt azért, mert Ukrajna nem volt hajlandó szenet vásárolni a megszállt területekről, és mert Oroszországnak saját bőséges tartalékai vannak. Moszkva arra is törekedett, hogy elárasszon néhány elfoglalt szénbányát, hogy használhatatlanná tegye őket, ha Ukrajna visszaszerzi az elvesztett területeket.

A DTEK vezérigazgatója, Maxim Timcsenko nem hiszi, hogy az oroszoknak valóban szükségük van ezekre a nyersanyagokra. "Csak a gazdaságunkat próbálják tönkretenni" - mondta.

De az ilyen veszteségek, ha tartósak, arra kényszerítenék Ukrajnát, ami megmaradt, hogy átrendezze gazdaságát. A lehetséges előnyök: a modernizáció, amely hatékonyabbá és környezetbarátabbá teheti a korszerűtlen acélműveket. Az első becslések szerint a szélesebb értelemben vett gazdaság újjáépítésének ára 750 milliárd dollár fölött van.

Egyes gazdasági szakértők szerint a háború hosszabb távú hatása még akkor is tompítható lenne, ha Ukrajna jelentős területeket adna át, amennyiben teljes mértékben átvenné azokat a technológiai és szolgáltatási ágazatokat, amelyek az elmúlt években hozzájárultak a növekedéshez, és bővítené az alternatív energiaforrásokra való törekvését.

Ennek ellenére hatalmas feladat előtt állna. Ukrajnának az energiahálózat korszerűsítésére tett újabb kísérleteit a háború felborította. A megújuló energiát hasznosító erőműveinek csaknem fele - köztük a szélerőművek 89 százaléka - elkobzott területen vagy konfliktusövezetekben található. Szélerőműveinek több mint fele leállt.

Bármilyen nagyszabású külföldi beruházással járó újjáépítési erőfeszítéshez valószínűleg a harcok valódi befejezésére is szükség lenne - szemben az Oroszországgal való újabb elhúzódó, de korlátozott konfliktussal, mint amire 2014-ben volt példa.

"Ukrajna nem csak területének és erőforrásainak nagy részét veszítené el, de folyamatosan sebezhető lenne Oroszország újabb támadásával szemben" - mondta Jacob Kirkegaard, a washingtoni székhelyű Peterson Institute for International Economics munkatársa. "Senki épeszű magáncég nem fektetne be Ukrajna többi részébe, ha ez egy befagyasztott konfliktussá válna".

A jelentéshez Anastacia Galouchka járult hozzá.

https://www.pokolafoldon.hu/blog/az-ukran-haboru-a-nemzet-asvany-es-energiavagyonaert-vivott-harc