Felkészülés a háborúra

Az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciók a 2014-es ukrajnai puccs után kezdődtek. Az elmúlt nyolc évben újabb és újabb szankciókat hoztak. Amikor Oroszország megkezdte különleges katonai műveletét, még több szankciót adtak hozzá, ami Oroszországot a világ legtöbb szankcióval sújtott nemzetévé tette - közel 6000 szankcióval!

Az orosz ajkú Donyeck és Luhanszk régiót egyre intenzívebben lőtték, és amikor Oroszország még mindig tartózkodott a válaszadástól, állítólag terveket készítettek a február végén kezdődő nagy leszámolásra - amely egy amerikai tanácsadók által szervezett és a NATO által felfegyverzett villámháborúval kezdődő nyugat-ukrajnai támadással kezdődött. Mégis azzal szembesülünk, hogy Washingtonnak 8 év alatt sikerült annyira átverni az ukrán népet, hogy az orosz hadsereggel, az úgynevezett Ukrán Fegyveres Erőkkel szemben ellenálló nép egyszerűen zombinak tűnik. Úgy irányítják őket, mint a bábukat.

Ráadásul az amerikaiak az AFU-ból irányítják bábjaikat, megfelelő egységekre bontva őket. Minden egységhez egy számot rendelnek, és minden számhoz a mesterséges katonai intelligencia minden nap feladatokat rendel. Tényleg 150-200 ezer embert változtattak harci géppé, amely gondolkodás nélkül dolgozik, csak hülyén követi minden parancsukat. 8 év alatt sikerült az ukrán fiatalok jelentős részét nem csak arra kényszeríteniük, hogy beálljanak az Oroszország elleni sorba, hanem agymosással saját akaratgyenge eszközeikké tették őket. Nem csak ágyútöltelékké, hanem irányított ágyútöltelékké.

Putyin azonban tisztában volt Washington terveivel, és 2014-től kezdve felkészítette Oroszországot - katonailag, gazdaságilag és pénzügyileg. Így a háború kezdetére Putyin jól felkészült és készen állt mindenre, amit a Nyugat Oroszország ellen intézett. A geopolitikai versenyekben a szankciók nagyjából az utolsó eszköz, amelyet a katonai erő bevetése előtt alkalmaznak.

Oroszország a két kelet-ukrajnai tartomány megelőző védelmét és az ukrán hadsereg, haditengerészet és légierő ezt követő katonai megsemmisítését az elmúlt két hónapban ürügyként használta fel arra, hogy elkezdje az Egyesült Államok által tervezett szankciós program bevezetését, amelyet ma látunk kibontakozni. Nyugat-Európa kötelességtudóan végigcsinálta.

Oroszország Putyin 2007-es müncheni beszéde óta készül a Nyugattal való konfrontálódásra. A devizatartalékok felhalmozása mellett Moszkva kereskedelmi blokkokat épített ki és elmélyítette kapcsolatait olyan projektekkel, mint az Eurázsiai Gazdasági Unió. Európában Németországot az orosz földgáztól való függőségre csábította, ami rendkívül megnehezítette Európa számára az orosz energiaimport megszakítását. A gázról való átálláshoz Európának új infrastruktúrát kellene kiépítenie - ami költséges és időigényes folyamat.

Nem véletlen, hogy 2012 után, az Északi Áramlat 1 első teljes évében, amikor az Északi Áramlat 1 már működött, Washington részéről nem volt ellenvetés, mivel az USA-nak szüksége volt arra, hogy Németország vezesse Európát, vagy legalábbis tartsa fenn a semlegességét, hogy megakadályozza, hogy Oroszország kiterjessze befolyását Európában, miközben az USA Kínára fordítja figyelmét. Azzal, hogy Oroszország 2012-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, még nagyobb befolyást szerzett a világgazdaságban.

Globálisan Oroszország szoros kapcsolatokat ápolt a Nyugat hagyományos ellenségeivel és versenytársaival. A világ a modern kor első gazdasági világháborújának tanúja. Nem tehetünk mást, mint hogy visszatekintünk arra, amire Oroszország felkészült - és kitaláljuk, mi jöhet ezután. Ez még csak a kezdet.

A verseny bűn!

Ez a Rockefeller család mottója. Amerika igazi ellenfelei az európai és más szövetségesei: Az USA célja, hogy megakadályozza őket abban, hogy Kínával és Oroszországgal kereskedjenek.

A NATO létrehozását Nelson Rockefeller azért tervezte, hogy "Németországot lent, Oroszországot kint, az USA-t pedig bent tartsa". A mai szankciórendszer célja befelé irányul, hogy megakadályozza Amerika NATO- és más nyugati szövetségeseit abban, hogy több kereskedelmet és befektetést nyissanak Oroszországgal és Kínával. A cél nem annyira Oroszország és Kína elszigetelése, mint inkább az, hogy ezeket a szövetségeseket szilárdan Amerika saját gazdasági pályáján belül tartsák.

A Rapallói Szerződés

1922. április 16-án az olaszországi Genovában a német küldöttség olyan bombát dobott le, amelynek lökéshullámai átcsaptak az Atlanti-óceánon. Ez egy geopolitikai bomba volt. Walter Rathenau német külügyminiszter bejelentette a küldötteknek, hogy Németország és a Szovjetunió kétoldalú megállapodást kötött, amelyben Oroszország beleegyezett, hogy elengedi Németországgal szembeni háborús követeléseit, cserébe azért, hogy Németország beleegyezik, hogy többek között ipari technológiát ad el a Szovjetuniónak.

Németország és Oroszország között egy történelmi és természetes impulzus van, amely 1922-ben kezdődött. Az 1. világháború befejezése után a legyőzött Németországnak újra kellett építenie gazdaságát.

Oroszországgal egy olyan üzletet kötöttek, amelynek értelmében Oroszország ellátja Németországot minden szükséges nyersanyaggal, cserébe Németország ipari termékeket és fejlett technológiát szállít Oroszországnak. Mindkettőnek szüksége volt egymásra. Ez egy "win-win" üzlet volt. Ezt az alkut 1922-ben az olaszországi Genovában formalizálták, és Rapallói Szerződésnek nevezték el.

Ez azonnali pánikreakciót váltott ki mind a londoni, mind a párizsi Rothschild-házakban. Ennek oka az volt, hogy a Rothschildok Shell Oilja azon dolgozott és ármánykodott, hogy átvegye az ellenőrzést Oroszország háborúban dühöngő bakui olajmezői felett. A Rothschildok eltökéltek abban, hogy monopoljogot szerezzenek a hatalmas orosz olajmezők fejlesztésére és ellenőrzésére.

A Rothschildok számára még rosszabb volt, hogy a rapallói szerződés bizonyos rendelkezései szerint a bakui olajmezők újjáépítéséhez és bővítéséhez jelentős mennyiségű német gépet, berendezést, acélt és egyéb technológiát kellett volna eladni Oroszországnak.

A Rapallóra adott brit válasz nem késett sokáig. Walter Rathenaut júniusban - két hónappal a szerződés aláírása után - a brit hírszerzés megölte.

Ettől a pillanattól kezdve egészen mostanáig, először London, majd 1945 után Washington keményen dolgozott azon, hogy a két nemzet között ne történhessenek hasonló üzletek. Ha egy ilyen kereskedelmi unió létrejönne Németország és Oroszország között, az egész Eurázsia számára nagy "win-win"-nek bizonyulna. Ez a kereskedelmi kötelék a többi eurázsiai nemzetet is vonzaná, hogy csatlakozzanak a német-orosz kereskedelmi blokkhoz. Egy ilyen forgatókönyv szerint sem Nagy-Britanniára, sem Amerikára nem lenne szükség ebben az új elegyben. És ez a legfontosabb pont, amit meg kell jegyezni, emberek!!!

A Nyugat végzetes hibái

Ami az amerikai diplomatákat aggasztja, az az, hogy Németország, más NATO-országok és az Övezet és Út útvonal mentén fekvő országok megértik, hogy milyen nyereséget lehet elérni a békés kereskedelem és a befektetések megnyitásával.

Ha nincs orosz vagy kínai terv arra, hogy lerohanja vagy bombázza őket, akkor mi szükség van a NATO-ra? És ha nincs eredendően ellenséges kapcsolat, akkor miért kell a külföldi országoknak feláldozniuk saját kereskedelmi és pénzügyi érdekeiket azzal, hogy kizárólag az amerikai exportőrökre és befektetőkre támaszkodnak?

Az amerikai stratégák számára az Oroszország és Kína által jelentett valós katonai fenyegetés helyett az a probléma, hogy nincs ilyen fenyegetés. Amerika növekvő nyomása a szövetségeseire azzal fenyeget, hogy kiszorítja őket az amerikai pályáról. Több mint 75 éven át nemigen volt gyakorlati alternatívájuk az amerikai hegemóniával szemben.

De ez most változik. Az amerikai dominanciát az fenyegeti, hogy Kína, Oroszország és Mackinder eurázsiai világszigetének szíve jobb kereskedelmi és befektetési lehetőségeket kínál, mint az Egyesült Államok, amely egyre kétségbeesettebben követel áldozatokat a NATO-tól és más szövetségeseitől.

A legkirívóbb példa erre az Egyesült Államok azon törekvése, hogy megakadályozza Németországot abban, hogy engedélyezze az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, hogy orosz gázt kapjon a közelgő hideg időjárás miatt. Az amerikai diplomaták számára az egyetlen mód, amely az európai vásárlások megakadályozására maradt, az az, hogy katonai válaszlépésre késztetik Oroszországot, majd azt állítják, hogy ennek a válaszlépésnek a megbosszulása felülmúl minden tisztán nemzeti gazdasági érdeket.

Európa a szankciókat az energia- és mezőgazdasági árak emelkedése árán fogja kikényszeríteni, azáltal, hogy az Egyesült Államokból származó importnak ad elsőbbséget, és lemond az orosz, fehérorosz és egyéb, a dollárövezeten kívüli kapcsolatokról.

Ironikusnak tűnik, hogy az Oroszország és Kína elleni ilyen szankciók végül is inkább segítettek, mint ártottak nekik.

A második világháború záró évei óta az amerikai diplomácia célja az volt, hogy Nagy-Britanniát, Franciaországot és különösen a legyőzött Németországot és Japánt az USA gazdasági és katonai függőségébe zárja.

A pénzügyi hatalom lehetővé tette Amerika számára, hogy továbbra is uralja a nyugati diplomáciát annak ellenére, hogy 1971-ben a tengerentúli katonai kiadások fizetési mérlegköltségei miatt el kellett hagynia az aranyat.

Az Egyesült Államok törekvését, hogy európai és kelet-ázsiai protektorátusait saját befolyási övezetébe zárva tartsa, Kína és Oroszország Egyesült Államoktól független felemelkedése fenyegeti, miközben az amerikai gazdaság saját tudatos politikai döntései következtében dezindusztrializálódik.

Amerika elvesztette ipari költségelőnyét a megélhetési és üzleti költségek meredek emelkedése miatt a pénzügyiesített posztindusztriális rentier-gazdaságában. Ez azt jelenti, hogy a nyugati gazdaságok financializálódtak.

Egy olyan gazdaság, amely nagyon kevés saját terméket állít elő, nem stabil gazdaság. Inkább a FIRE (pénzügyek, biztosítások, ingatlanok és szolgáltatások) az, ami a nyugati gazdaságokat alátámasztja. És mindez a dollár paradigma körül forog.

A dollár mögött semmi kézzelfogható nincs, csak egy ígéret. Így ezek a hazugságokra épülő gazdaságok nem fenntarthatóak. Végül a pénzügyi gazdaság parazitává válik, amely mások verejtékéből él, akik ÁRUT TERMELNEK, vagy erőforrásokkal rendelkeznek.

Ez a háttere az USA dühének, amiért nem sikerült Oroszország olajkészleteit lefoglalni - és amiért Oroszország katonailag is kitört, hogy megteremtse saját fegyverexportját, amely most jellemzően jobb és sokkal olcsóbb, mint az USA-é.

A Kína elleni kereskedelmi háborúval párhuzamosan a CIA háborút készített elő Oroszország ellen, mivel az angolszász geopolitikai hagyomány Oroszországot tekinti az amerikai és brit hatalmi és pénzügyi elit világuralmának megteremtése legfőbb akadályának.

Ezenkívül az Egyesült Államok az Orosz Föderáció elleni hibrid háború monetáris és pénzügyi frontját is felhasználta. Már 2014-ben bevezették az első pénzügyi szankciókat, és kiütötték a nyugati hitelek jelentős részét az orosz gazdaságból.

Most a következő fázis tanúi vagyunk, amikor ténylegesen leválasztották Oroszországot az általuk uralt világ monetáris és pénzügyi rendszeréről. Az angolszász geopolitika hagyományosan az Orosz Birodalom és utódai, a Szovjetunió és az Orosz Föderáció ellen irányul, mivel a Brit Birodalom idejétől kezdve Oroszországot az angolszászok fő ellenfelének tekintik.

Miután a KNK gyengítése nem sikerült kereskedelmi háborúval, az amerikaiak katonai és politikai hatalmuk fő csapását Oroszországra helyezték át, amelyet a világ geopolitikájának és gazdaságának gyenge láncszemének tartanak.

Az angol-amerikai blokk ráadásul arra törekszik, hogy Oroszország fölötti dominanciát építsen ki, és ezzel egyidejűleg gyengítse Kínát, mert az Orosz Föderáció és Kína stratégiai szövetsége túl kemény az Egyesült Államok számára. Sem gazdasági, sem katonai erővel nem rendelkeznek ahhoz, hogy együttesen megsemmisítsék őket.

2008-ban kitört a pénzügyi válság, és világossá vált, hogy megkezdődött az átmenet egy új technológiai rendre, és a régi világgazdasági rend és a korábbi irányítási rendszer már nem biztosította a fenntartható gazdasági fejlődést.

Kína most már élen járt, de három feltételes fronton: monetáris-pénzügyi (ahol az Egyesült Államok még mindig uralja a világot), kereskedelmi-gazdasági (ahol már elvesztették a fölényüket Kínával szemben) és információs hadviselés (ahol az amerikaiaknak szintén jobbak a technológiáik). Mindhárom frontot arra használják, hogy megőrizzék a kezdeményezést és fenntartsák vállalataik hegemóniáját.

És végül a negyedik front a biológiai, amely a koronavírus megjelenésével nyílt meg. Ma azt látjuk, hogy az amerikai biológiai laboratóriumok egész hálózata működik világszerte. Az Egyesült Államok tehát már régóta készül a világháború biológiai frontjának megnyitására.

Az ötödik és legnyilvánvalóbb front valójában a harci harcok frontja - mint az utolsó eszköz arra, hogy az általuk ellenőrzött államokat megkérdőjelezhetetlen engedelmességre kényszerítsék.

Ma a helyzet ezen a fronton is eszkalálódik. Vagyis a világ hibridháborújának mind az öt frontján aktív hadműveletek folynak, és az eredmény előre látható. Az amerikaiak nem fognak tudni győzni, ahogy annak idején a briteknek sem sikerült.

Miután az amerikaiak először a venezuelai devizatartalékokat foglalták le és adták át az ellenzéknek, majd az afgán, előtte az iráni, most pedig az orosz devizatartalékokat, teljesen egyértelművé vált, hogy a dollár megszűnt világvaluta lenni.

Az amerikaiak után az európaiak is elkövették ezt a hülyeséget - az euró és a font megszűnt világvaluta lenni. A régi monetáris és pénzügyi rendszer tehát az utolsó napjait éli.

Miután az amerikai dollárokat, amelyekre senkinek sincs szüksége, az ázsiai országokból visszaküldik Amerikába, a dolláron és eurón alapuló világpénz- és pénzügyi rendszer összeomlása elkerülhetetlen. A vezető országok átállnak a nemzeti valutákra, az euró és a dollár pedig megszűnik devizatartaléknak lenni.

Amit ma látunk, az egy bizonyos kép kialakítására tett kísérlet egy új világrendről, amelynek élén egy világkormány áll, ahol az embereket egy elektronikus koncentrációs táborba terelik. Saját demokratikus értékeiket feláldozva próbálják az embereket parancsok teljesítésére kényszeríteni. A nemzetközi szervezeteket, köztük az Egészségügyi Világszervezetet egyfajta bástyaként használják egy olyan világkormány összeállításához, amely a magántőkének lenne alárendelve.

A globalista forgatókönyv keretein belül az Orosz Föderációt olyan területnek tekintik, amelyet a nyugati transznacionális vállalatok kizsákmányolására szánnak. Az "őslakosságnak" az ő érdekeiket kell szolgálnia.

Egy ilyen forgatókönyv szerint Oroszország mint független entitás eltűnik, csakúgy, mint egyébként Kína. A nyugati világkormány a jövő verziójába beemelheti az orosz oligarchák egy részét, de csak másod- és harmadrangú szerepekben.

A háború előtt az európai kereskedelem és a befektetések Németország, Franciaország és más NATO-országok között növekvő kölcsönös jólétet ígértek Oroszországgal és Kínával szemben. Oroszország bőséges energiát biztosított versenyképes áron, és ez az energia az Északi Áramlat 2 révén kvantumugrást kellett, hogy tegyen.

Ez a kétoldalú kereskedelem és befektetés most leállt - és még sok-sok évig le is fog állni, tekintettel arra, hogy a NATO elkobozta Oroszország euróban és brit font sterlingben tartott devizatartalékait, valamint az amerikai propagandamédia által szított európai oroszfóbiára. Mindezek a kereskedelmi dinamikák erősíteni fogják a dollárt az euróval szemben (rövid távon). Az eurózóna gazdasági holtzónává fog válni.

Az Egyesült Államok számára ez a dollárhegemónia szteroidokon - legalábbis Európával szemben. A kontinens Puerto Rico valamivel nagyobb változatává válna.

Oroszország ukrajnai bevonulása a harmadik világháború nyitó salvója volt, és valószínűleg legalábbis sokáig fog tartani, mivel az USA kiterjeszti a harcot egy világméretű konfliktusra. Az Egyesült Államok Európa gazdasági meghódítása mellett stratégái az afrikai, dél-amerikai és ázsiai országokat is igyekeznek bezárni az Európára tervezetthez hasonlóan.

Legalábbis ez a terv. Ez egy HARC a VÉGIG. És ez akár nukleárisan is eldurvulhat. Ily módon, ahogy Oroszország gazdasága kelet felé fordul, amikor Európa gazdasága és a civilek szenvednek, az USA a legnagyobb nyertes, mivel nem csak sikerült újra leigáznia az európaiakat, hanem elérte Európa és Moszkva szétválasztását.

Van egy idézet, ami valahogy így szól: "Akit az istenek elpusztítanak, azt az istenek előbb megőrjítik". Ez a Rockefeller és Rothschild családban uralkodó puszta őrület. Annyira felemészti őket a gyűlölet, hogy képtelenek racionálisan és összefüggően gondolkodni. Gondolkodásuk tükröződik a különböző nyugati vagy A zónás kormányok számos magas rangú tagjának hozzáállásában, beszédeiben és kétségbeesett utazásaiban; mindez eredménytelenül.

A következő cikkben Putyin ellenlépéseit találjuk. Ezek a lépések mélységesen megdöbbentették Londont és New Yorkot. Nézzük meg, hogy mi az.

Moszkva pénzügyi ellentámadása

Sam Parker

Az arany rubel - egy játékváltó

Március elején Putyin bejelentette, hogy ezentúl minden orosz gázexportért rubelben kell fizetni. Aztán jött a bomba - a rubelt aranyhoz kötik, mégpedig úgy, hogy 1 gramm aranyért 5000 rubel jár! A bejelentés idején a rubel/USD árfolyam 150 USD volt.

Egy hónapon belül 75 körülire esett vissza - vissza a háború kitörése előtti szintre. Az elkövetkező napokban várhatóan tovább erősödik. Ez a bejelentés, amely mögött az a tény áll, hogy Oroszország egy szuper masszív termelője a különböző szükséges erőforrásoknak az energiától az élelmiszereken át a fémekig stb. kezdve, az 1975 óta fennálló dollárdominancia rendszer végét jelentette.

Ráadásul a "barátságtalan országoknak" - vagyis a Nyugatnak - történő eladásokat rubelben kell fizetni, a Rockefeller Birodalom nagy bosszúságára.

Elemezzük tehát e két blokk pénzügyi erősségeit és gyengeségeit. Ennek megfelelően tegyünk fel két alapvető és ősidők óta mindig is fontos kérdést: Cui bono ?/kinek mi a haszna? És cui nocere? /ki veszít? A válaszok megtalálásához nézzük meg közelebbről a Nyugat által elrendelt orosz "fizetésképtelenség" néhány következményét.

Oroszország távollétében

Oroszország jelenleg több száz kulcsfontosságú terméket exportál, amelyek 101%-ban nélkülözhetetlenek a nyugati országok számára, ahogyan ma ismerjük őket. Elszabadul a pokol, amint Oroszország kevesebbet kereskedik, vagy teljesen leáll a nyugati világ 20%-ával... miközben nyíltan kereskedik és finanszírozza magát a maradék 80%-kal anélkül, hogy a dollár/euró pénzügyi rendszerét használná, hanem az új Bretton Woods III megállapodásukat. Ami azt illeti, az USA már betiltotta az orosz hajókat, míg más nyugati "barátságtalanok" követnék.

Infláció

A fentiekre adott reakció a további korlátlan pénznyomtatás lesz, amely könnyen látható hatással lesz a nyugati világra, miközben a középosztálybeli jövedelmek összeomlanak a nyugati fogyasztói gazdaságok nagyon vékony termelői burka mögött.

Fizetésképtelenség

Az orosz nemteljesítő adósságok befektetői (gondoljunk a nyugati vállalatokra és bankokra) egy centet sem kapnak az orosz adósságpapírokból per sé... és valószínűleg a Credit Default Swap (CDS) fedezeti ügyleteikből sem, amelyeket valószínűleg CYA "biztosítási" céllal vásároltak.

Továbbá a befektetőknek a blokkoló bankokkal szemben is érvényesíteniük kell követeléseiket, így minden bizonnyal egy rendkívül bonyolult, de valószínűleg sikertelen jogi út elé néznek, a megfelelő költségekkel együtt. Mindeközben Oroszország többé nem fog elfogadni mérhető/fagyasztható dollárt vagy eurót a számára oly szükséges terményekért... csak rubelt vagy aranyrudakat a sok nyugati "barátságtalan" országtól....

Viszlát SWIFT

Oroszország már lecserélte a SWIFT fizetési üzenetküldő rendszert a saját, ennek megfelelő SPFS rendszerére, amely a jelek szerint ugyanolyan zökkenőmentesen működik, mivel 12 ország 52 külföldi szervezete csatlakozott hozzá.

IPR jogok

Oroszország a 2022. március 6-i 299. sz. elnöki rendelet értelmében a szabadalmak, modellek, szellemi tulajdonjogok, formatervezési minták stb. teljes körűen és ellentételezés nélkül hasznosíthatóak lesznek.

Tulajdonjogok

A nyugati pénzügyi világ nyíltan kijelentette, hogy a tulajdonjogok többé nem érvényesek, így például a dollár- és euró- és egyéb bankszámlák bárhol - vagy más vagyontárgyak - be vannak fagyasztva / lefoglalva.

Ukrajna követelései

Egy másik probléma a kötvénytulajdonosok és általában a hitelezők számára az, hogy Ukrajna nemzetközi bíróságokon (pl. brit bíróságok...) követelést támaszthat az orosz vagyonra, hogy az ország újjáépítését fizesse.

Vállalati adósságok nemteljesítése

Az orosz vállalati adósságok valószínűleg "lavinaszerűen" fognak elmaradni, mivel az USA keményen fellép, és megtiltja az amerikai bankoknak a kifizetések feldolgozását. A háború februári kezdetekor nagyjából 98 milliárd dollárnyi orosz vállalati devizakötvény volt eredetileg kint, miközben a nyugati kormányok már befagyasztották a több mint 600 milliárd dolláros orosz devizatartalék-állomány legalább 50%-át.

Tömeges migráció

Európának jobb, ha "hatékonyan" reagál a hirtelen sok millió, eddig nem látott és nem várt migránsra, akikre sem politikailag, sem gazdaságilag nincs felkészülve... ha egyáltalán felkészülhet.

Olaj, gáz és szén

Ha nem áll rendelkezésre a "megfelelő" orosz minőségű üzemanyag, amelyre az EU finomítóinak, erőműveinek és berendezéseinek kifejezetten szükségük van, az azt jelenti, hogy a fagyos hideg és a súlyos hiányok túl hosszú időre komolyan felborítják a gyártást és a termelést, az élelmiszert, a fűtést, az energiaellátást, a légkondicionálást, a turizmust stb. stb.

Európa tehát dühösen el akar válni Oroszországtól, miközben kényelmesen megfeledkezik arról a sok utódról, akiket etetnie kell. Néhány szakértő a 200 dolláros olaj gondolatával szórakozik... ami azt jelenti, hogy Oroszország a jelenleginél kevesebb üzemanyagot exportálhatna, de - ellentétes módon - még mindig sokkal többet gyűjthetne.

Tartalékpénz blues

Ez nyilvánvalóan nem csak az USA-dollár, hanem az euró, az angol font és a jen leértékelődési folyamatát is érinti. A gondolat az, hogy ezek a tartalékvaluták - Oroszország távollétében - szükségszerűen összeomláshoz vezetnek, mivel a mögöttes gazdaságok és pénzügyek egyre rosszabbul teljesítenek, és nincs ésszerű jövő a láthatáron.

US Mission Impossible (Lehetetlen küldetés)

Az USA pénzügyei arra támaszkodnak, hogy a külföldiek folyamatosan, megállás nélkül hatalmas összegeket kölcsönöznek az USA-nak. Összességében csak 2008 óta az USA negatív effektív kamatlábak mellett 18 billió dollárt vett fel kölcsön külföldiektől... akik most lehet, hogy nem újítják meg e kölcsönök legalább egy részét.

Továbbá a külföldiek mintegy 16 billió dollárt tartanak tengerentúli bankbetétekben a nemzetközi tranzakciók finanszírozására. És miközben az amerikai gazdaságban rendkívül kedvezőtlen körülményekkel küzdenek, a Federal Reserve-nek ezzel egyidejűleg úgy kell tűnnie, hogy 9 billió dolláros mérlegét is fel kell tekernie. Az amerikai részvénypiac jelenleg közel harmincszoros nyereséggel kereskedik, és a külföldieknek is óriási kitettségük van ezen a piacon és az ingatlanpiacokon.

Másrészt Európa EKB-ja a kezdetektől fogva folyamatosan szembeszáll a gravitáció törvényeivel. De az európaiak évtizedek óta ezt csinálják - a trükközéseket is beleértve -, amíg el nem érik az út végét, ahol a közmondásos konzervdoboz-rúgós színház megáll, és nem marad több trükk. Európa egészében véve egy nagyon egyértelmű vesztes, amelyet ezen a ponton bizonyos szempontból az USA protektorátusának kellene tekinteni. Oroszország egy teljesen új labdajátékba kezdett.

Ki nyer tehát?

A rövid válasz az, hogy az Oroszország által vezetett új Bretton Woods III gazdaság és pénzügyi rendszer, beleértve Kínát és a BRICS-országokat. . Nem csak ez, Oroszország olaj-, gáz- és szénexportja most a háború előtti jövedelmének a Kétszeresét keresi. Míg a háború előtt az EU havonta közel 12 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak az orosz olaj-, gáz- és szénvásárlásért. Most 23 milliárd dollárt keres, az olaj- és gázeladásból származó alacsonyabb volumenű eladásokért.

Ezt CSAK az EU-tól kapja. Mi a helyzet Oroszország exportjával a világ többi részébe?

Tehát ki veszít?

A rövid válasz ismét a nyugati gazdaságok és pénzügyi rendszereik, különösen Európa.

Az amerikai diplomáciai stratégák már a tervezési szakaszától kezdve úgy tekintettek a közelgő III. világháborúra, mint a gazdasági rendszerek háborújára. Melyik oldalt választják majd az országok: saját gazdasági érdekeiket és társadalmi kohéziójukat, vagy az USA által beiktatott helyi politikai vezetőknek való behódolást.

A politikai beavatkozás és a médiapropaganda közepette mennyi időbe telik, amíg a világ többi része rájön, hogy globális háború van készülőben, és a harmadik világháború a láthatáron?

Az igazi probléma az, hogy mire a világ megérti, hogy mi folyik, a globális törés már lehetővé teszi Oroszország, Kína és Eurázsia számára, hogy létrehozzon egy valódi Új Világrendet, amelynek nincs szüksége a NATO-országokra, és amely elvesztette velük a bizalmat és a kölcsönös gazdasági előnyök reményét.

A katonai csatateret gazdasági hullák fogják borítani. A dollár hegemónia úgy tűnik, hogy a múlt hónapban nagyon hirtelen véget ért. Ez szabad utat adott Amerikának, és mindez akkor ért véget, amikor az Egyesült Államok megragadta Oroszország tartalékait, miután megragadta Afganisztán, Venezuela és más országok devizatartalékait.

És ez hirtelen azt jelenti, hogy más országok többé nem tudják biztonságosan tartani a tartalékaikat úgy, hogy visszaküldik a pénzüket, amerikai bankokban helyezik el, vagy amerikai állampapírokat vásárolnak, vagy más amerikai befektetésekkel rendelkeznek, mert egyszerűen megragadhatják őket, ahogy Oroszországgal történt.

Tehát az elmúlt hetekben hirtelen azt látjuk, hogy a világgazdaság két részre szakad: egy dollárral rendelkező részre és más országokra, amelyek nem követik azt a neoliberális politikát, amelyet az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy szövetségesei kövessenek.

Egy új kettős világgazdaság születését látjuk.

És senki sem számított arra, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Senki sem számított arra, hogy maga az Egyesült Államok lesz az, aki véget vet a dollármentesítésnek.

Nos, ahogy Putyin elnök és Lavrov is mondta, az ukrajnai harcok valójában egyáltalán nem Ukrajnáról szólnak. Ez egy harc arról, hogy milyen formát fog ölteni a világ, és hogy a világ egypólusú lesz-e, vagy - ahogy most látszik - többpólusú.

Tehát az amerikai háború Ukrajnában valójában Németország elleni háború. Oroszország nem ellenség. Németország és Európa az ellenség, és az Egyesült Államok ezt nagyon világossá tette.

Ez egy háború, hogy bezárjuk a szövetségeseinket, hogy ne tudjanak Oroszországgal kereskedni. Nem tudnak orosz olajat vásárolni. Az amerikai olajtól kell függniük, amiért háromszor vagy négyszer annyit kell majd fizetniük.

A műtrágya tekintetében az amerikai cseppfolyósított földgáztól kell majd függeniük. Ha nem vesznek amerikai földgázt műtrágyához, és mi nem engedjük, hogy Oroszországtól vásároljanak, akkor nem tudnak műtrágyát kijuttatni a földekre, és a terméshozam műtrágya nélkül körülbelül 50%-kal csökken.

Tehát ennek a háborúnak az volt a hatása, hogy a NATO-országokat az Egyesült Államoktól való függőségbe zárta, mert az Egyesült Államok nagy félelme az elmúlt néhány évben az volt, hogy mivel Amerika dezindusztrializálódik, ezek az országok a világ azon része felé fordulnak, amelyik növekszik: Kína, Közép-Ázsia, Oroszország, Dél-Ázsia.

Az Egyesült Államok pedig attól félt, hogy elveszíti az ellenőrzést a műholdjai felett, főként a NATO-ban, de Dél-Amerikában is. Ezért szankciókkal sújtotta és megakadályozta, hogy nem amerikai energiát vásároljanak. Blokkolták a képességüket, hogy nem amerikai élelmiszert vásároljanak, blokkolták a képességüket, hogy befektessenek vagy a többletüket arra használják, hogy Kínába, Oroszországba vagy Eurázsiába fektetve prosperáljanak.

Tehát ez alapvetően Amerika háborúja, hogy bezárja szövetségeseit. Ami ma Ukrajnában történik, az az USA uralkodó elitjének - a Rockefeller hatalmi hálózatnak - agóniájának visszhangja, amely nem tudja elfogadni, hogy többé nem lesz világvezető.

Ez lassan mindenki számára világossá válik. Valószínűleg 100%-os biztonsággal feltételezhető, hogy a két család és nyugati stratégáik, valamint a nyugati elit nagyon gyerekesen cselekedtek és reagáltak az ukrajnai eseményekre, és nem gondolták át eléggé és elég jól döntéseik következményeit.

Más szóval, a hagyományos Európa levágta az orrát, hogy az arcát kímélje. Gondolj bele.

Ez Amerika nagy hatalomátvétele, és rájön, amikor válságot tud teremteni, és azt mondja a Globális Délnek vagy a szegény országoknak, hogy a pénzed vagy az életed. Így történt a történelem során a legtöbb nagy tulajdonszerzés és hódítás.

Ezzel azt mondják a világ többi részének, hogy tudod, teljesen elkaptunk téged, de nincs más választásod, a pénzed vagy az életed. Csapdába estetek.

Az oroszfóbiás hisztériában Amerika és a Nyugat uralkodója, ifjabb David Rockefeller kijátszotta utolsó "adu ászát" az Oroszország elleni hibrid háborúban. Miután "befagyasztotta" az orosz devizatartalékokat a nyugati központi bankok letéti számláin, az USA, az EU és az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozói aláásták a dollár, az euró és a font globális tartalékvaluta státuszát. Ez a lépés jelentősen felgyorsította a dolláralapú gazdasági világrend folyamatban lévő lebontását.

Jelenleg az USA azért küzd, hogy fenntartsa dominanciáját, de akárcsak korábban Nagy-Britannia, amely két világháborút provokált ki, de gyarmati gazdasági rendszerének elavultsága miatt nem tudta megtartani birodalmát és központi pozícióját a világban, a bukásra van ítélve.

A rabszolgamunkán alapuló brit gyarmati gazdasági rendszert az USA és a Szovjetunió strukturálisan hatékonyabb gazdasági rendszerei előzték meg. Mind az USA, mind a Szovjetunió hatékonyabb volt a humántőke kezelésében a vertikálisan integrált rendszerekben, amelyek a világot a befolyási övezetükre osztották.

A Szovjetunió felbomlása után megkezdődött az átmenet egy új világgazdasági rend felé. Ez az átmenet most ér véget a dolláralapú világgazdasági rendszer közelgő felbomlásával, amely az Egyesült Államok globális dominanciájának alapját képezte.

Az új világgazdasági rendre való áttérést valószínűleg a dollárban, euróban, fontban és jenben fennálló kötelezettségek teljesítésének szisztematikus megtagadása fogja kísérni. Ebben a tekintetben nem fog különbözni attól a példától, amelyet az ezeket a valutákat kibocsátó országok mutattak, amelyek helyénvalónak tartották Irak, Irán, Venezuela, Afganisztán és Oroszország devizatartalékainak ellopását dollárbilliók erejéig.

Mivel az USA, Nagy-Britannia, az EU és Japán nem volt hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek, és elkobozta más nemzetek valutáikban tartott vagyonát, miért kellene más országoknak visszafizetni és kiszolgálni a kölcsönöket?

Ebben a hibrid háborúban a gazdasági hadviselés és az információs/kognitív hadviselés a konfliktus kulcsfontosságú színterei. Mindkét fronton az USA és a NATO-országok elsöprő fölényben vannak.

Az orosz-kínai stratégiai partnerség alapja a józan ész, a közös érdekek és az együttműködés több száz éves tapasztalata.

Az USA uralkodó elitje globális hibrid háborút indított, amelynek célja hegemón pozíciójának védelme a világban, Kínát mint fő gazdasági versenytársat, Oroszországot pedig mint fő ellensúlyozó erőt vette célba. Kezdetben az USA geopolitikai erőfeszítései arra irányultak, hogy konfliktust teremtsenek Oroszország és Kína között.

Oroszország és Kína szuverén érdekei azonban logikusan vezettek a növekvő stratégiai partnerséghez és együttműködéshez, hogy a Washingtonból kiinduló közös fenyegetésekkel szemben fellépjenek. Az USA vámháborúja Kínával és az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankciókkal kapcsolatos háború megerősítette ezeket az aggodalmakat, és megmutatta, hogy a két országot milyen egyértelmű és jelenvaló veszély fenyegeti.

A közös túlélési és ellenállási érdekek egyesítik Kínát és Oroszországot. Oroszország és a KNK stratégiai partnersége, amelyet az Egy övezet, egy út és az Eurázsiai Gazdasági Unió összekapcsolása erősít, Putyin elnök Nagy-Eurázsiai Partnerség projektjének alapjává és az új világgazdasági rend magjává válik.

Az a lenyűgöző látvány, ahogyan az EU lassított harakirit követ el, örök időkre szól. Valójában az EU hazugságok birodalmának felrobbantásáról van szó, az európaiak rovására néhány kulcsfontosságú orosz áruexportnak az USA-ba történő átirányításával együtt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Hazugság Birodalma lerázza leggazdagabb - nyugati - ügyfeleit/bábjait.

Oroszország természetesen katonailag túl erős. A Birodalomnak nagy szüksége van néhány kulcsfontosságú exportcikkére - különösen az ásványi anyagokra. A "Mission Accomplished" ebben az esetben azt jelenti, hogy az EU-t egyre több és több szankció bevezetésére kényszerítik, és szándékosan összeomlasztják a nemzeti gazdaságukat, lehetővé téve az USA számára, hogy mindent felszedjen.

Elég tanulságos volt szembeállítani a közelgő geoökonómiai zavarokat - az EU rögeszméjét az orosz gáz megkerülésében és a Rublegas kialakulását - az ukrajnai Z hadművelet valódi okaival, amelyeket a nyugati média pszichopsziája teljesen elhomályosít.

Egy volt, nyugalmazott amerikai CIA-ügynök ezt mondta, rámutatva,

"az egész ukrán ügy a hiperszonikus rakéták miatt van, amelyek kevesebb mint négy perc alatt elérhetik Moszkvát. Az USA ezeket akarja ott, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, Svédországban és Finnországban. Ez egyenesen sérti az 1991-es megállapodásokat, miszerint a NATO nem terjeszkedik Kelet-Európában. Az USA-nak most még nincsenek hiperszonikus rakétái, de egy-két éven belül kellene. Ez egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszország számára. Ezért kellett bemenniük Ukrajnába, hogy ezt megakadályozzák. A következő Lengyelország és Románia lesz, ahol Romániában már építettek és Lengyelországban is építenek hordozórakétákat".

A NATO provokációi olyan szélsőségesek, hogy Oroszországnak készenléti állapotba kellett helyeznie nukleáris rakétáit. Ez egy súlyosan komoly dolog. De az USA ezt figyelmen kívül hagyta.

Ez a háború milliókat fog szegénységbe, éhségbe és reménytelenségbe taszítani. Az élelmiszer fegyverként való felhasználása ősi taktika, és nagyon hatékony. Az élelemmel rendelkezők rávehetik az élelem nélkülieket, hogy olyan dolgokat tegyenek, amelyek ellentétesek a kívánságaikkal.

Ez a "kövesd a parancsaimat, vagy éhen halsz" esete!

https://www.pokolafoldon.hu/hihetetlen/elkezdodott-a-iii-vilaghaboru-hogyan-jutottunk-idaig-es-mi-kovetkezik-egy-nem-nyugati-perspektiva