Minden egyes új milliárdosra, akit a világjárvány teremtett - 30 óránként egy -, 2022-ben közel egymillió ember kerülhet majdnem ugyanilyen ütemben a mélyszegénységbe az Oxfam szerint.

A világjárvány során létrehozott minden egyes új milliárdos után - 30 óránként egy - 2022-ben közel egymillió ember kerülhet majdnem ugyanilyen arányban a mélyszegénységbe - derül ki az Oxfam május 23-i új tájékoztatójából.

A "Profitálás a fájdalomból" című írás akkor jelenik meg, amikor a Világgazdasági Fórum - a globális elit exkluzív davosi találkozója - a COVID-19 óta először kerül megrendezésre szemtől szembe, amely időszak alatt a milliárdosok vagyona hatalmasat nőtt.

"A milliárdosok azért érkeznek Davosba, hogy megünnepeljék vagyonuk hihetetlen mértékű növekedését. A világjárvány és most az élelmiszer- és energiaárak meredek emelkedése egyszerűen szólva bónuszbombát jelentett számukra. Eközben a mélyszegénység elleni évtizedes fejlődés most a visszájára fordul, és emberek milliói néznek szembe a puszta életben maradás költségeinek lehetetlen mértékű emelkedésével" - mondta Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója.

A tájékoztatóból kiderül, hogy a világjárvány alatt 573 ember vált új milliárdossá, 30 óránként egy ember. Idén várhatóan 263 millióval több ember zuhan a mélyszegénységbe, ami 33 óránként egymillió emberrel több.

A milliárdosok vagyona a COVID-19 első 24 hónapjában nagyobb mértékben nőtt, mint 23 év alatt összesen. A világ milliárdosainak teljes vagyona jelenleg a globális GDP 13,9%-ának felel meg. Ez háromszoros növekedés (a 2000-es 4,4%-ról).

Bucher szerint:

"A milliárdosok vagyona nem azért nőtt, mert okosabbak lettek vagy keményebben dolgoznak. A munkavállalók dolgoznak keményebben, kevesebb fizetésért és rosszabb körülmények között.

"A szupergazdagok évtizedeken át büntetlenül manipulálták a rendszert, és most ők aratják le a hasznot.

"A privatizáció és a monopóliumok, a szabályozás és a munkavállalói jogok megnyirbálása, valamint a pénzük adóparadicsomokban való elrejtése során - a kormányok cinkosságával - a világ vagyonának megdöbbentően nagy részét zsákmányolták.

"Eközben mások milliói hagyják ki az étkezést, kapcsolják ki a fűtést, elmaradnak a számlákkal, és azon töprengenek, mit tehetnének legközelebb a túlélésért. Kelet-Afrikában minden percben egy ember hal meg éhen.

"Ez a groteszk egyenlőtlenség széttöri azokat a kötelékeket, amelyek összetartanak minket, mint emberiséget. Megosztó, maró és veszélyes. Ez az egyenlőtlenség szó szerint öl."

Az Oxfam új kutatásából az is kiderül, hogy az energia-, az élelmiszer- és a gyógyszeriparban - ahol a monopóliumok különösen gyakoriak - a vállalatok rekordmagas profitot könyvelhetnek el, miközben a bérek alig mozdultak, és a munkavállalók évtizedek óta magas árakkal küzdenek a COVID-19 közepette.

 

 

Az élelmiszer- és energiamilliárdosok vagyona az elmúlt két évben 453 milliárd dollárral nőtt, ami kétnaponta 1 milliárd dollárnak felel meg.

Az öt legnagyobb energiaipari vállalat (BP, Shell, TotalEnergies, Exxon és Chevron) együttesen 2600 dolláros profitot termel minden másodpercben, és mostanra 62 új élelmiszeripari milliárdos van.

A Cargill család három másik céggel együtt a globális mezőgazdasági piac 70%-át ellenőrzi.

A Cargill tavaly története legnagyobb nyereségét érte el (5 milliárd dollár nettó nyereség), és a cég várhatóan 2022-ben ismét megdönti rekordnyereségét. Csak a Cargill családnak jelenleg 12 milliárdosa van, szemben a világjárvány előtti nyolc milliárdossal.

Srí Lankától Szudánig a rekordmagas globális élelmiszerárak társadalmi és politikai felfordulást okoznak. Az alacsony jövedelmű országok hatvan százaléka az adósságválság szélén áll.

Miközben az infláció mindenhol emelkedik, az áremelkedések különösen pusztítóak az alacsony bérű munkavállalók számára, akiknek az egészsége és megélhetése már a COVID-19 miatt is a legveszélyeztetettebb volt, különösen a nők, a faji hovatartozásúak és a marginalizált emberek számára.

A szegényebb országok lakói jövedelmükből több mint kétszer annyit költenek élelmiszerre, mint a gazdag országokban élők.

  • Ma 2668 milliárdos - 573-mal több, mint 2020-ban - 12,7 billió dollárral rendelkezik, ami 3,78 billió dolláros növekedést jelent.

  • A világ tíz leggazdagabb embere több vagyont birtokol, mint az emberiség alsó 40%-a, 3,1 milliárd ember.

  • A leggazdagabb 20 milliárdos többet ér, mint a szubszaharai Afrika teljes GDP-je.

  • Az alsó 50%-ba tartozó munkavállalónak 112 évig kellene dolgoznia ahhoz, hogy megkeresse azt, amit a felső 1%-ba tartozó személy egyetlen év alatt kap.

  • A magas informalitás és a gondozási feladatok miatti túlterheltség miatt Latin-Amerikában és a Karib-térségben 4 millió nő maradt ki a munkaerőpiacról. Az Egyesült Államokban a dolgozó színesbőrű nők fele 15 dollárnál kevesebbet keres óránként.

  • A világjárvány 40 új gyógyszeripari milliárdost hozott létre. Az olyan gyógyszeripari vállalatok, mint a Moderna és a Pfizer minden másodpercben 1000 dollár profitot termelnek csak a COVID-19 vakcina feletti monopolhelyzetükből, annak ellenére, hogy a kifejlesztését több milliárd dollárnyi állami befektetéssel támogatták.

A kormányoktól akár 24-szer többet kérnek, mint a generikus gyártás lehetséges költségei.

 

 

Bucher elmondta:

"A rendkívül gazdagok és hatalmasok profitálnak a fájdalomból és a szenvedésből. Ez lelkiismeretlen. ... Hatalmas bónuszokat és osztalékokat fizetnek ki, miközben a lehető legkevesebb adót fizetik.

"Ez a növekvő gazdagság és a növekvő szegénység ugyanannak az éremnek a két oldala, bizonyíték arra, hogy gazdasági rendszerünk pontosan úgy működik, ahogyan azt a gazdagok és a hatalmasok tervezték.

"Több mint két évvel a járvány kezdete óta, a COVID-19 több mint 20 millió becsült halálesete és a széles körű gazdasági pusztítás után a davosi kormányfők választás előtt állnak: vagy a gazdaságukat kifosztó milliárdos osztály megbízottjaként viselkednek, vagy bátor lépéseket tesznek a nagy többségük érdekében.

"Mindenekelőtt egy józan gazdasági érzékkel meghozott intézkedés fogja ezt próbára tenni: megadóztatják-e végre a kormányok a milliárdosok vagyonát."

Az Oxfam azt ajánlja, hogy a kormányok sürgősen:

Vezessenek be egyszeri szolidaritási adót a milliárdosok világjárvány okozta szélsőséges vagyonára, hogy finanszírozni tudják a növekvő élelmiszer- és energiaköltségekkel küzdő emberek támogatását, valamint a COVID-19 utáni igazságos és fenntartható kilábalást.
Argentína "milliomosok adójának" nevezett egyszeri különadót vezetett be, és most azt fontolgatja, hogy az energiaipari nyereségre kivetett szolidaritási adót, valamint a Nemzetközi Valutaalap adósságának visszafizetése érdekében a tengerentúlon tartott, be nem jelentett vagyonra kivetett adót vezet be. A szupergazdagok közel 8 billió dollárt rejtettek el adóparadicsomokban.

Vessen véget a válságból származó haszonszerzésnek egy 90%-os ideiglenes többletnyereségadó bevezetésével, amely minden iparágban a nagyvállalatok váratlan nyereségét fogja meg. Az Oxfam becslése szerint egy ilyen adó csak 32 szuperjövedelmező multinacionális vállalatra vetítve 104 milliárd dollár bevételt hozhatna 2020-ban.

Állandó vagyonadó bevezetése a szélsőséges vagyon és a monopolhatalom, valamint a szupergazdagok túlzott szén-dioxid-kibocsátásának megfékezésére.
A milliomosokra kivetett, mindössze 2%-os, a milliárdosokra kivetett 5%-os éves vagyonadó évi 2,52 billió dollárt hozhatna, ami elegendő lenne ahhoz, hogy 2,3 milliárd embert kiemeljünk a szegénységből, elegendő oltóanyagot állítsunk elő a világ számára, és általános egészségügyi ellátást és szociális védelmet biztosítsunk az alacsony és alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknek.

 

 

Hogyan számoltunk

Olvassa el a módszertani dokumentumot, amely bemutatja, hogyan számította ki az Oxfam a tájékoztatóban szereplő statisztikákat.

Az Oxfam számításai a rendelkezésre álló legfrissebb és legátfogóbb adatforrásokon alapulnak. A társadalom leggazdagabbjaira vonatkozó adatok a Forbes milliárdosok listájából származnak.

Minden összeg amerikai dollárban van kifejezve, és ahol szükséges, az amerikai fogyasztói árindex segítségével inflációval kiigazítottuk.

A Világbank a szélsőséges szegénységet úgy határozza meg, mint napi 1,90 dollárnál kevesebből élést.

Az Oxfam és a Save the Children becslései szerint az aszály sújtotta Etiópiában, Kenyában és Szomáliában 48 másodpercenként egy ember éhen hal.

Az Egyesült Államokban a dolgozó színesbőrű nők fele 15 dollárnál kevesebbet keres óránként. Ez a legtöbb háztartás számára nem elegendő a megélhetési költségek fedezésére, és az Egyesült Államokban családok milliói maradnak a szegénységi küszöb alatt.

Gabriel Zucman szerint a szupergazdagok közel 8 billió dollárt rejtettek el adóparadicsomokban.

https://www.pokolafoldon.hu/pandemia/a-jarvany-30-orankent-1-uj-milliardost-hozott-letre-most-milliok-nezhetnek-szembe-a-szelsoseges-szegenyseggel