Nézzük végig a médiában felkapott hírt, miszerint letartóztatták Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és a vele kapcsolatba hozható bűncselekmények elkövetése végett vonták vissza Völner Pál mentelmi jogát és mindkettő ellen büntető eljárást kezdeményeztek.
Az Interneten fellelhető céginformációs adatok alapján Schadl György 2011-ben alapította meg a Schadl és Társa végrehajtó irodát Budaörsön. A Fehér Kéményseprők Alapítványa és velük együttműködő civilek és civil szervezetek által feltártan a devizahiteleseket érintő válság miatt igencsak megérte végrehajtónak lenni. Schadl György felesége a 2015-ös év előtt, a végrehajtói kamara panaszirodáján dolgozott osztályvezető pozícióban, édesanyja pedig Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.
Miután a Fehér Kéményseprők Alapítványa és velük együttműködő civilek és civil szervezetek által feltárt, az egész ország területén tevékenykedő végrehajtói bűncselekmények és a Végrehajtói Kamara Don Császtija által folytatott maffia tevékenységek napvilágra kerültek, -a kormány a civilek által folytatott sok éves nyomásgyakorlásának engedve felszámolta a végrehajtói kamarát 2015. augusztus 01. nappal. Melynek következtében büntető eljárást kezdeményeztek a DON Császti maffia vezír ellen és több végrehajtó ellen, akik közül már 16.-an töltik a börtönbüntetésüket.
A Fehér Kéményseprők Szövetsége akkor is jelen volt, amikor 2011 évben amikor a megfáradt végrehajtók a kifosztott emberek pénzén nyaraltak:
...”Los Angeles-i városnézés, élményrepülés Las Vegas felett, David Beckham focicsapata élőben, Grand Canyon, Golden Gate, túra a Mojave-sivatagban. Többek közt ezek a programok szerepeltek azon az amerikai luxusutazáson, melyen magyar bírósági végrehajtók vettek részt október első két hetében – legalábbis ezt állítja a Fehér Kéményseprők Szövetsége…” írta a Hír 24 is:
Schadl György 2015-ben lett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, miután a Fehér Kéményseprők Alapítvány és vele együttműködő civil szervezetek segítségével felszámolásra került a DON Császti féle maffia hálózat. A büntetőeljárásról kiszivárgott sajtóhírek alapján Schadl alatt a végrehajtói karba pénzért lehetett bekerülni, a tagságért pedig állítólag, havonta kellett fizetni az újonnan kinevezett végrehajtóknak. Bár nem értjük miért vagy hova kellett még a Shadl György és felesége számára az éves 100 milliós osztalék kivétett követően további 20 millió. Hova tudtak felélni ennyi pénzt. Bár az adósok, akiktől ezen összegeket elrabolták, mert csak abból lehet kivenni és elkölteni, amit valakitől elloptak. Ja, hogy ezt törvényesen tették a kormány és az ellenzék megbízásából közhatalmi tevékenység keretében.
Időközben kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium, a Kormány összes tagja az ellenzékkel együtt, a Közjegyzők és a Bírók, főleg a Járásbíróságokon tevékenykedő bírósági titkárok és végrehajtási ügyintézők is érintettek a sorozatos bűncselekmények elkövetésében. Jól tudott és közismert, hogy a végrehajtási törvény szerint a végrehajtó cselekménye ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, amit minden esetben a Járásbíróságokon munkaviszonyban álló bírósági titkár vagy végrehajtási ügyintéző bírált el, oly módon, hogy azt esküt tett bíró nem látta.
Mindannyian tudjuk, hogy az összes bírósági titkár a területen vállalkozóként dolgozó végrehajtó által meg volt „fizetve” csak azért, hogy nehogy elmarasztalja a végrehajtót és szabadon fosztogathassa az adósokat. Ez nyílt tény ezen nincs mit szépíteni. Csak egy példát említve Vas megyében a Puskás végrehajtó és a Bakucz bírósági titkár személyében, vajon hány esetben fordulhatott elő?
Mint ahogy azon sincs mit szépíteni, hogy mindezt az összes bíró tudtával és hallgatásával tették, hogy miért az majd az elkövetkezendő idő nyomozása ki fogja deríteni.
De a lényeg az, hogy fény derüljön a bűnös módszerekre, amelyek nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek, mert a tisztességes vállalkozók biztonságos működését kérdőjelezik meg Magyarországon.
A végrehajtók körüli botrányok és belső harcok megmaradtak azután is, hogy a kormányzati reformcsomag tiszta és világos jogi helyzetet teremtett 2015 évben.
Információk szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben. A nyomozás során házkutatást tartottak a Városmajor utca 74. szám alatti irodaházban, ahol a Schadl család egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet.
Már nem csak a sajtóban lehetett arról olvasni, hogy bizonyos ellenérték fejében a végrehajtók közreműködtek bizonyos javak átjátszásában. Hanem arról is, hogyan károsítják meg felsőbb utasításra a és megrendelésre a konkurrens vállalkozókat és a kormány ellen szavát felemelő állampolgárokat.
Adott a működési engedéllyel rendelkező követeléskezelő, akár Baranya Creditnek is nevezhetjük, akik igazgatói munkakörben egyszemélyes Kft-ket hoznak létre családtagjai vagy barátai nevére, akik végrehajtáson megvásárolják a Baranya Credit által jelzálog fedezetében tartozó ingatlant! Hoppá! Rosszul írtuk, de a törvény szerint megvásárolja, holott igazából NEM, mert nem fizet érte a „baráti” körben alapított egyszemélyes kft. Úgy írjuk inkább, hogy átjátsszák egyik zsebükből a másikba, vagyis a Zrt vagyontárgyát kilopják az árverési vétel címen magánkézbe, úgy, hogy csak névlegesen kerül át a tulajdonjog, de vételárat senki nem fizet érte.
Hogy is van ez? Tudjuk, hogy a bedőlt hitelek mögött a magán ingatlan vagyon értéke áll. Ebből van a pénzügyi vállalkozás Zrt.-nek a hitelvagyona. Hogy ezt pénzé tudják tenni, ahhoz a leltárból ki kell venni. Erre alkottak egy szuper jó törvényt és beletették a végrehajtási törvénybe, hogy amennyien gazdasági céllal vásárolnak árverésen a „baráti” körben alapított egyszemélyes Kft-k ingatlant, úgy nem kell kifizetni az árverési vételárat. Az ingatlan magánkézbe került eladható és osztalékban kivehető a teljes ára. Mi ezt nevezzük sikkasztásnak, hisz a rá bízott vagyonnal szabadon rendelkezett a pénzügyi Zrt igazgatója és hagyta átjátszani az általa létrehozott Kft.-be, majd a zsebébe, a kormány által meghozott törvény alapján. Vagy is megint itt van az a mondat, hogy mindent megtehet a végrehajtó felsőbb utasításra a és megrendelésre megkárosítva bárkit ebben az országban, akit el akarnak lehetetleníteni.
Később attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a végrehajtói kamara vezetői a családtagjaikkal milyen utazásokra mentek, mint hivatalos külföldi út, például a Dél-afrikai Köztársaságba, Kanadába, Krétára vagy épp Ciprusra, kiemelt napidíj mellett.
Később attól volt szintén hangos a magyar sajtó, hogy kiderült, a kamara drága luxusszállodákban tartja a közgyűléseit. Például, 2014-ben egy sárvári luxusszállodában rendeztek konferenciát. Ahol a Fehér Kéményseprők aktivistái is képviseltették magukat, a megszervezett demonstráció keretében.
Az önálló bírósági végrehajtók a közhatalmi jogosítványaikat saját gyarapodásukra felhasználva, – több százezer embert tettek földönfutóvá, hajléktalanná, – csak, hogy most például szaunázhassanak, bulizgassanak luxus körülmények között, sétarepüljenek, – a más verejtékével megkeresett pénzen, – amit a végrehajtási eljárások kegyetlenségével embertelen megalázással elvettek tőlük.
Szabad Riport: https://szabadriport.wordpress.com/2021/12/18/felhivas-luxus-szallodaban-buliznak-a-vegrehajtok-a-kifosztottak-penzen/
A
Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elismerte, hogy a független
végrehajtók csupán elenyésző százalékban rendelkeznek jogi diplomával. A
hétvégén ugyanis egy luxushotelben tartottak konferenciát, miközben a
bejárat előtt egy civil szervezet demonstrált – egyebek között épp a
jogi végzettség hiányát kifogásolva.
https://www.vaol.hu/hirek/2014/10/nincs-jogi-vegzettsege-a-fuggetlen-vegrehajtok-tobbsegenek?fbclid=IwAR3bm4t_P0rOxYpkSnh5R_KM772B00gkSzbTKb87JZ2h7P5cOuF6AMW7n4E
A pénzszórás visszatetszőségét növelte, hogy a 2010-es évek elején zajlottak azok a végrehajtási eljárások, amelyek a bedőlt devizahiteleseket érintették. Az Origo szerint „a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönszerződések azonban igen bonyolult jogi konstrukciókat tartalmaztak, az efféle ügyek megfelelő elintézéséhez kellő jogi tudás kellett. Illetve kellett volna, a végrehajtók legnagyobb része ugyanis abban az időben nem volt jogvégzett.”
Amikor az állattenyésztő is végrehajtónak állt, – ugyanis a rendszerváltozás óta itt maradt szabályok miatt olyanok is végrehajtói pályán maradhattak, akik nem végezték el a jogi egyetemet vagy sima vízvezeték szerelő volt, mint az Asztalos Árpád Vas megyei gátlástalan és gengszter végrehajtó is. A nyilvántartás alapján így 2015-re a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije vagy az sem volt, s csupán 40, azaz húsz százalékuk rendelkezett jogi diplomával.
Így alakulhatott ki az, hogy a végrehajtók között állattenyésztő és óvodapedagógus is akadt. A kormány jött és megreformálta a végrehajtást, mivel a Fehér Kéményseprők Szövetsége és a vele együttműködő civilszervezetek jelezte, hogy a „végrehajtó a király, mert minden törvény felett áll”. Bármit megtehet, mert nincs felettes szerve, nincs ki elszámoltassa őket a gaztetteikről.
A Kormány a Fehér Kéményseprők Szövetsége nyomására Szekér Judit személyében 2014 végén miniszteri biztost nevezett ki a kamara mellé, s megindult a szektor teljes átvilágítása. Pénzügyi és morális problémák sokasága látott napvilágot, aminek az lett a vége, hogy 2015 második/harmadik negyedévében megszűnt a végrehajtói kamara s helyét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vette át.
A legfontosabb reform a személyi állomány terén jött el. Immáron, törvény írta elő, hogy minden végrehajtónak jogi diplomával kell rendelkeznie.
Feltétel
volt továbbá, hogy 2022 végéig minden érintett szerezze meg a hiányzó
diplomát. Kivételt csak azok jelentettek, akiknek kevesebb évük volt a
nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek
volna.
A Fehér Kéményseprők
Szövetsége nem fordította el tekintetét az újjá alakult Végrehajtói Kar
felől sem, nyomon követte tevékenységet és a mai nap is jelen van,
ahol a visszaéléseket tárja fel. Történt ez a most kirobbant
végrehajtói és államtitkári bűncselekmények elővetésében is. A Fehér
Kéményseprők Szövetsége 2019 év végén jelezte a hatóságok felé, hogy
valami nincs rendben és kezd megint elkanászodni a végrehajtói szakma,
nem segített a megreformálása. Mivel Isten malmai és a nyomozási munka
is lassan haladt a bizonyítékok szerzésében, így történt, hogy most
2021.-ben került sor a sorozatos letartóztatásokra.
Mindezen által Követeljük a Kormánytól és az ellenzéktől, hogy együttesen fellépve töröljék el a 2018. év január hónapját követően történt végrehajtási törvénymódosításra hozott törvényeket, kiemelten az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvény, amely 2020. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben, számos a végrehajtási eljárást érintő változást hozott az ingatlanárverés szabályainak 2021. január 1-jén hatályba lépett változásait.
Maradjon meg a 2017. évi márciusi jogszabály módosítás, ahol szigorúbb feltételekhez kötötték a fogyasztónak minősülő adósok lakóingatlanának árverésre bocsátását. A korábbi 70% helyett, csak az ingatlan becsült értékének 100%-ára tett vételi ajánlat tekinthető érvényesnek, amennyiben az adósnak nincs több lakóingatlan a nevén, és az eljárás megkezdése előtti fél évben és jelenleg is az adott ingatlanban él. Amennyiben az ingatlan nem minősül fogyasztónak, továbbra megszerezhetők a becsült érték 70%-nak megfelelő összegért. Ezzel a törvénymódosítással elértük, hogy csak is felfelé lehessen licitálni és a végrehajtók ne tudják áron alul átjátszani a nepper haverjaiknak az adósok ingatlanait, oly módon, hogy a teljes tartozása ott maradt.
A Fehér Kéményseprők Alapítványának további követelése a kormány felé, hogy a végrehajtók letartóztatása után vegyék elő a közjegyzőket is!
A közjegyzők ugyan úgy, mint a végrehajtók vállalkozói tevékenység keretében nem kevés pénzt keresnek a mai nap is adómentesen. A bankok és a bankokban dolgozó vezetőkből létrehozott követeléskezelő behajtók bevételeit a végrehajtók felé a közjegyzők biztosították a végrehajtások jogi alapjait Járásbírósági jogkörrel felruházva.
Járásbírósági jogkörben gazdasági társaságként okiratokat jogerős bírósági végzéssel azonos erejű okiratokat állítottak ki. Az okiratnak csak egy bizonyító ereje van, amit 2010. 06. 01. előtt készült okiratoknál a bíróságot, a törvényes bírót hatalmazzák fel eljárásra, nem egy bírósági jogkörrel felruházott saját hasznára dolgozó vállalkozóként működő jogszolgáltató közjegyzőt!
A 2010. év előtt a bíróságok nem azt rögzítették az okiratokban, hogy a közjegyző rendel el végrehajtást, hanem azt, hogy a bíróság záradékkal látja el az okiratot, ha…
Ugyan
is 2010 év előtt a jogszabály nem engedte meg, hogy a közjegyző járjon
el, Járásbírósági jogkörben végrehajtást elrendelő okirat
kiállítására.
A bíróságok és a közjegyzők összejátszva hozták létre, hogy a kölcsönszerződésekre közjegyző előtt is okirati formában tartozás elismerést kell tenni a hitelt felvenni szándékozó állampolgároknak. Erre azért volt szükség már 2004 évtől kezdődően, hogy a peres eljárás nélkül egyszerre a végrehajtó segítségével ellophassák az ingatlanokat az adósok feje felül és az okiratokra a keletkezésük idejében-érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni!
A záradékolt okiratok nem rögzítik, de nem is utalnak rá, hogy majd a bíróság helyett egy vállalkozásban működő jogszolgáltató, azon belül akár saját maga az okiratot készítő közjegyző fogja azt szükség esetén, mint járásbíróság záradékolni.
Magyarország Alaptörvénye minden állampolgár számára garantálja a bíróságok függetlenségét és a törvényes bírót, a bírósági eljárás minden szintjén. A törvényes bírót a köztársasági elnök nevezi ki, törvényes bíró nem végezhet saját hasznára jogszolgáltató tevékenységet. A vállalkozásban működő közjegyzők okirati felhatalmazás nélkül a bíróság helyébe léptek, elvéve ezzel, a törvényes bíróhoz való jogot.
A jogszabály, mely felhatalmazza a közjegyzőt bírósági jogkör gyakorlására, nem visszamenőleges hatályú! A 2010. 06. 01. után készült okiratokban már tud a közjegyző olyan tájékoztatást adni, hogy végrehajtás esetén ő fog a járásbíróság helyébe lépni, mint vállalkozásban működő jogszolgáltató nem törvényes bíró.
A bírósági szervezeti szabályzat meg sem említi a közjegyzőt. Elsőfokú eljárásban kizárólag a járásbíróságot ismeri, ahol törvényes, a köztársasági elnök által kinevezett bírónak kell eljárnia.
A végrehajtási törvény nem írhatja felül az alaptörvényt, mert törvény nem lehet alaptörvény ellenes! A végrehajtási törvény eleget tesz ennek a kritériumnak, mert úgy fogalmaz Vht. 31/ E. § (1) „ Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. ” Tehát, ha rendelkezik hatáskörrel, akkor igen eljárhat, de 2010.06.01 előtti okiratokra nem rendelkezik hatáskörrel, maga a végrehajtás elrendelésére használt közokiratok, ezt közhitelesen igazolják.
Ennek ellenére az összes 2010.06.01, előtt készült közjegyzői okiratot közjegyző és nem a bíróság záradékolta. A közjegyző nem bíró, csak egy 2010.06.01 után bírósági jogkörrel felruházott bevétel orientált jogszolgáltató vállalkozó. Ilyen jogokat, hogy az okirat keletkezésének idejében érvényben lévő jogszabályok ellenére a közjegyző bíróság helyett is eljárjon, sehol Európában nem adtak közjegyzőknek.
Mindezen által követeljük, hogy a közjegyzők által 2010.06.01 után bírósági jogkörrel felruházott bevétel orientált jogszolgáltató vállalkozóként kiállított végrehajtási záradékokat azonnal vizsgálja felül Törvényszáki hatáskörben az illetékességi területén lévő Törvényszékek. Addig pedig a Kormány az ellenzékkel együtt azonnal hozzák törvénybe, hogy a 2010. 06. 01. után a bevétel orientált jogszolgáltató közjegyző vállalkozóként kiállított végrehajtási záradékok alapján indult végrehajtási eljárásokat azonnal függesszék fel.
Majd a közjegyzőket, mind bevételeik, mind pedig a végrehajtási záradékok kiállítása szerint soron kívül elszámoltatni szíveskedjenek.
Dabasi Tamás / A Fehér Kéményseprők Alapítvány elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése