2019. február 27., szerda

Orosz nemzeti űrközpont létrehozását rendelte el Putyin

Nemzeti űrközpont létrehozására utasította Vlagyimir Putyin elnök szerdán az orosz kormányt, a Roszkoszmosz állami űripari vállalatot és a moszkvai önkormányzatot.
A Kreml honlapján közzétett rendelet értelmében a legjelentősebb rakéta- és űripari vállalatok, tervezőirodák, valamint kutató- és oktatási intézetek vezetése egy központba költözik majd. Dmitrij Medvegyev miniszterelnöknek, Dmitrij Rogozin Roszkoszmosz-vezérigazgatónak és Szergej Szobjanyin polgármesternek 2020. január 15-én kell majd beszámolniuk az elnöknek arról, hogy hol tart a projekt megvalósítása.
Múlt szerdán tartott évértékelő beszédében Putyin azt mondta, hogy a központra egyebek között azért van szükség, mert jelentősen meg kell növelni orosz műholdak teljesítményét, egy a kommunikáció, a navigáció és a távérzékelés területén végrehajtandó “forradalom” érdekében.
Rogozin a hónap folyamán korábban kijelentette, hogy a központnak otthont adó épület alakja rakétára fog emlékeztetni, de terveket nem mutatott be.

MTI

2019. február 21., csütörtök

Egyre jobban elszabadulnak az indulatok Katalóniában

Sztrájkkal, tüntetésekkel és útlezárásokkal tiltakoznak tömegesen Katalónia-szerte a függetlenségi vezetők pere ellen.
A kora reggel óta folyamatosan zajló akciók során többször is összetűzések alakultak ki a rendőrök és tüntetők között.  A Köztársaság Védelmi Bizottságok elnevezésű radikális csoport autógumikból emelt és gyújtott fel barikádokat több autópálya-szakaszon, fennakadást okozva ezzel a közlekedésben.
Barcelonában több főútvonalon ülősztrájkkal bénították az autóforgalmat a tüntetők, akiket a rendőrök egyenként cipeltek le az úttestről. Később több száz tiltakozó átmenetileg elfoglalta az elővárosi vasúti vonal vágányait is az egyik állomáson.
Tarragonában mintegy kétszázan több órán alatt blokád alatt tartották a kikötő főbejáratát. A hatóságok tájékoztatása szerint eddig négy embert vettek őrizetbe, huszonnyolcan könnyebben megsérültek, köztük tizenkét rendőr és egy újságíró.
Jogok nélkül nincs szabadság - ezzel a jelszóval hirdetett általános sztrájkot erre a napra Katalóniában az Intersindical - CSC nevű kisebbségi szakszervezet. Felhívásához azonban nem csatlakoztak a dolgozók túlnyomó többségét képviselő Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) nevű szakszervezetek.
A nap folyamán ezért tüntetők vonultak a CCOO barcelonai székházához, amelyet tojásokkal hajigáltak meg, a bejárat elé füstbombát dobtak, az épületre sarlót és kalapácsot, valamint „sztrájktörők’ feliratot festettek vörös színnel.
Sajtóbeszámolók szerint több üzlet a tüntetések, utcai megmozdulások miatt kényszerűségből zárt be. Geronában például az egyik országos élelmiszerlánc boltjának bejáratát tömegek állták el és követelték a bezárást.
Magasabb minimálbért is akarnak
A politikai tiltakozás mellett a meghirdetett sztrájknak munkaügyi céljai is vannak, egyebek mellett 1200 eurós (380 ezer forint) havi minimálbér bevezetését követelik Katalóniában.
A munkabeszüntetéshez csatlakozott a katalán függetlenségi kormány, a barcelonai önkormányzat, és elnapolták a katalán parlament csütörtöki ülését is.
A katalán kormány munkaügyi tárcájának hivatalos tájékoztatása szerint a sztrájk követése a kereskedelemben 30 százalékos, az oktatásban 28,6 százalékos, a közigazgatásban 18,3 százalékos. Az egészségügyi dolgozók 9 százaléka, a vasúti dolgozók 2,8 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
A katalóniai akciókkal egyidejűleg folytatódott a madridi legfelsőbb bíróságon a tizenkét katalán függetlenségi politikus és civil szervezeti vezető meghallgatása, akiket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt fogtak perbe.
Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekményekben, például az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás, illetve közpénz hűtlen kezelése miatt.

MTI

A gyógyszeripar információs hadviselése

 

Dr. Matthias Rath orvos és rákkutató 16 pontban mutatja be a gyógyszeripar stratégiáját. Az alapstratégiába legfeljebb az tartozik bele, hogy csökkenteni akarják a tüneteket, a mellékhatásokat tudatosan betervezik és a gyógyulást gyógyszerekkel végeredményben szinte ellehetetlenítik. A nyilvánosság tájékoztatása során hazugságokat terjesztenek a természetes anyagok állítólagos mellékhatásairól, amiket évezredek óta a természetből nyerünk. Az a cél, pl. hogy törvényben tiltsák meg a természetes egészséget célzó terápiákról szóló információk terjesztését. Ez az oka annak, hogy a gyógyszeripar az érdekképviseleteit fontos politikai pozíciókban, kulcsfontosságú piacokon és vezető gyógyászati anyag exportáló nemzetekben helyezi el.

2019. február 20., szerda

Oroszország az Egyesült Államokat is célba veheti (Amit az egyik megtehet, a másiknak ahhoz nincsen joga)

Amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítése esetén Oroszország nemcsak az ezeket az eszközöket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán Moszkvában elmondott évértékelő beszédében.
Közölte, hogy Moszkva nem szándékozik elsőként ilyen eszközöket telepíteni Európába.
Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta Washingtont. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.

MTI


Elfogadhatatlan az az orosz fenyegetés, hogy az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai szárazföldi telepítése esetén Oroszország nemcsak a szóban forgó eszközöket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni
– jelentette ki a NATO helyettes szóvivője szerdán.
Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől.
A szóvivő hangsúlyozta, Oroszország továbbra is megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodás rendelkezéseit.
Kiemelte, a NATO nem akar újabb hidegháborút, sem újabb fegyverkezési versenyt.
Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nem először szólítja fel Oroszországot arra, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében.
” A NATO rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos orosz állítások arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy elvonják a figyelmet az INF-szerződés megsértéséről” – mondta.
Mint azt a katonai szövetség világosan és többször is hangsúlyozta, a NATO rakétavédelme kizárólag védekező jellegű. A romániai és a lengyelországi telepítések pedig teljes mértékben megfelelnek a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak – közölte a szóvivő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán Moszkvában elmondott évértékelő beszédében az INF-megállapodás megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat és úgy nyilatkozott, Oroszország nem szándékozik ilyen rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára.
Az Egyesült Államok február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, valamint fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére.

MTI

2019. február 10., vasárnap

Módszeres pénzügyi blokáddal tették tönkre az olajban úszó Venezuela gazdaságát, a bankárok

Trump vs. Maduro

Maduro feltárja az igazságot: Az amerikai “humanitárius segítségnyújtás”, lényegében a katonai inváziót jelenti.

CARACAS, Venezuela; – A Plaza Bolívarban, Caracas központjában Nicolás Maduro, Venezuela elnöke elmondta, hogy az Egyesült Államok a venezuelai humanitárius válság kezelésének ürügyén az katonai betörést készít elő az ország ellen.

“Módszeres pénzügyi blokáddal és gazdasági szankciókkal tették tönkre az olajban úszó Venezuela gazdaságát, az amerikai bankárok és politikusok, valamint az 5.-ik hadoszlopként működő helyi segítőik, hogy világgá kürtölhessék; Venezuelában humanitárius válság van. S erre hivatkozván a Trump kormány katonákat küldhessen országunkba” mondotta Maduro február 7-én.

(Egyes információk szerint; Venezuela olajkészletei még Szaúd-Arábiánál is jelentősebbek – a Szerk. SzRTI).
A Bolívar téren a venezuelai elnök csatlakozott ahhoz az aláírás gyűjtő kampányhoz, melyben legalább 10 millió venezuelai ember aláírását összegyűjtve, kérik meg, s szólítják fel az Egyesült Államok elnökét, Donald Trumpot, hogy kerülje el a katonai beavatkozást a hazájukban.
Ezt megelőzően február 3-án Trump kijelentette, hogy az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában az egyik adott lehetőség arra, ami kivezetheti az országot a politikai válságból.
Erre válaszképpen Maduro azt mondta: Az amerikaiaknak Venezuela olaja és természeti erőforrásai kellenek, s ezért képesek akár háborút is indítani az ország ellen.
Egy nappal később néhány EU-ország elismerte a Venezuelai Nemzetgyűlés vezetőjét, Juan Guaidót, az ország ideiglenes elnökének, miután szerintük Maduro nem tartotta be az EU nyolc napos ultimátumát az elnökválasztás megszervezésére.
(Orbán Viktor, szintén, – a senki által elnöknek meg nem választott – Guaidót támogatja, a törvényesen választott Maduro ellenében – a szerk. SzrTI.)
A venezuelai politikai válság január 23.-án mélyült el, miután Juan Guaido önmagát kiáltotta ki az ország ideiglenes elnökének, egy kormányellenes tüntetésen, Caracasban.

Ugyanakkor a jelenlegi törvényesen megválasztott elnök, Nicolás Maduro azzal vádolta Washingtont, hogy puccsot szervez Venezuelában, s a Guaidó-t „amerikai bábnak” nevezte, aki Venezuela hatalmas olajkészleteit privatizálni akarja, mely lényegében azt jelenti, hogy a nemzeti olajkincset átjátsszák az amerikai magán olajvállalatok kezére. Ez pedig nem más, mint hazaárulás.

Az önjelölt ellenzéki vezetőt nem csak az Európai Unió tagállamainak többsége; (Kivéve az olaszokat, bolgárokat és a norvégokat), hanem az Egyesült Államok dél-amerikai bábállamai; többek közt Kolumbia és Brazília is támogatják.
Viszont Oroszország, Kína, Mexikó és Törökország, ezzel szemben Madurót támogatja, mint az ország egyetlen törvényesen megválasztott államfőjét.
És az oroszoknak nagyon nem tetszik az, amit Venezuelával kapcsolatban a Nyugat művel. Ennek Moszkvában hangot is adott Szergej Ryabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Kijelentette: Oroszország határozottan figyelmezteti a Nyugatot, hogy tartózkodjon az erőszakos forgatókönyvek alkalmazásától Venezuelában.
Különösen a külső katonai beavatkozás a lehető legrosszabb forgatókönyv. Rybakov erőteljesen figyelmeztette az USA-t és szövetségeseit, hogy ennek a következményei rendkívül súlyosak lehetnek, s olyan vérontási hullám kialakulásához vezetnek, mely nem marad az ország határain belül, hanem kihat a környező területekre is.
A Venezuelai Néphadsereg elszánt és jól kiképzett katonái
Ezzel kapcsolatban Maduro is kifejezte azt a véleményét, mely szerint; Mivel a Venezuelai Néphadsereg jól felszerelt, több százezer főből áll, s legnagyobb részük a hazáját szerető önkéntes, kik készek akár meghalni is Venezueláért, – ezért az intervenciós idegen csapatoknak fel kell készülniük egy rendkívül heves ellenállásra, mely eszkalálódva akár évekig is elhúzódhat.

S így immár az amerikai szárazföldön ismétlődhet meg a ‘Vietnam szindróma’, – vagyis egy évekig tartó és súlyos amerikai áldozatokat követelő gerilla háború, minden eddigi háborúnál közelebb az USA határaihoz, s melyben előbb-utóbb Amerika fog veszíteni majd.

Fort Russ News – Fort András/Szabad Riport

2019. február 6., szerda

Fagyhalál: 101 áldozat

“Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen…

101-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma – tudatta a Magyar Szociális Fórum szerdán.
Az emberéletben keletkezett veszteség 2018. szeptemberének hideg napjai és 2019. február 3. között következett be. A hajléktalantörvény október 15-i életbelépése óta 94-en fagytak meg.
Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen, továbbá kórházba szállítás közben, és odaérkezés után, mert már nem tudtak rajta segíteni.
Összehasonlításul az MSZF megírta, hogy tavaly február 4-ig 114-en szenvedtek fagyhalált.
Az emberjogi szervezet megállapítása szerint hazánkban valamelyest csökkentek ugyan a kihűléses halálesetek, de a fagyhalál tömeges társadalmi jelenség maradt. Az idei veszteség fő oka az idős, beteg, magányos emberekkel való gondoskodás elhanyagolása, a menhelyeken uralkodó állapotok, melyek miatt sokan inkább a szabad ég alatt maradnak, és az évről-évre ismétlődő tömeges kilakoltatások, melyek a hajléktalanság legfőbb utánpótlását jelentik – jelezte az MSZF.+++
Kiadta: MSZF SZK +36 30 5927371
www.mszfszk.hu

2019. február 4., hétfő

Eljött az új világ: fontos újítást engedélyezett az MNB

Január 1-jétől a bankok már nem csak távolról, hanem akár nem valós időben - például egy videóval vagy képpel - is azonosíthatják az ügyfeleiket. Ez azt jelenti, hogy akár egy rövid videó vagy fotó elkészítésével, néhány adat megadásával, valamint egy személyi okmány befényképezésével is bankszámlát nyithatunk anélkül, hogy be kellene térnünk egy bankfiókba.
A pénzmosásról és terrorizmusfinanszírozásról szóló, EU-s szabályok alapján implementált MNB-rendelet határozza meg, hogy a pénzintézetek miképpen kötelesek azonosítani az ügyfeleiket, és hogy milyen szintű azonosítással mi mindent tehetnek az ügyfelek. A bankoknak az ügyfelek azonosítására a korábbinál rugalmasabb, a kockázatarányosság elve alapján lépcsőzetesen egymásra épülő követelményrendszert alkottak meg.

A rendelet újdonsága, hogy lehetővé teszi a nem valós idejű ügyfélátvilágítást, ami azt jelenti, hogy olyan megoldásokat vezethetnek be a pénzintézetek, amellyel ügyintéző közvetlen segítsége nélkül, például egy fotó, vagy rövid videó, illetve a szükséges azonosító adatok beküldésével lehet megnyitni egy számlát. A Revolut számlák megnyitásához hasonló, pár perces azonosításról van szó, a gyakorlatban ez így néz ki:
  • Egy mobiltelefon vagy tablet segítségével, az instrukciókat követve lefotózzuk a személyi azonosító okmányt (személyi igazolványt vagy jogosítványt), majd magunkról készítünk egy rövid videót vagy fényképet.
  • További adatokat adunk meg, amelyekre a számlanyitáshoz szükség van (pl. anyja neve, születési dátum), majd az elkészített regisztrációs kérelmet beküldjük a bankba.
  • Az adatokat egyes megoldások automatikusan ki is töltik a lefotózott személyi vagy jogosítvány alapján, sőt, akár az aktivált e-személyi NFC chipjén tárolt adatokat is beolvastathatjuk.
  • A beküldés történhet akár banki nyitvatartási időn túl is, de a regisztráció csak akkor élesedik, amikor a szolgáltató oldalán egy ügyintéző jóváhagyja a kérelmet.
  • A regisztrációs folyamatot rögzíteni kell, visszakereshető módon kell tárolni a szolgáltatónak.
  • Ha valami nem stimmel a regisztrációval, a bank köteles két munkanapon belül ezt jelezni az ügyfélnek.


Az MNB megvizsgálja, hogy a szabályok alapján elkészített megoldást elfogadják-e, azt alkalmazhatják-e a bankok. Biró Gabriella, az MNB informatikai felügyeleti főosztályának vezetője lapunknak a rendelet megjelenése előtt készített interjúban azt is elárulta:
Amennyiben egy szereplő megoldása mégsem fér be az új keretek közé, lehetősége lesz az MNB Regulatory Sandbox (magyarul Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet) keretében bemutatni a megoldást és egyeztetni az MNB-vel annak megfelelőségéről.


A kockázatarányosság elve szerint a nem valós idejű azonosítással korlátozott hozzáférésű számla nyitható, és ez a számla akkor válik teljeskörűen használhatóvá, ha az azonosítást valós idejű online megoldással vagy személyesen is aktiválják. A nem valós idejű ügyfélazonosítással nyitott számla egyes korlátai:
  • az ügyfél havi összesen háromszázezer forintot meg nem haladó készpénzfelvételt kivéve nem hajthat végre készpénzes ügyletet, vagy EU-n túli átutalást
  • nem hajthat végre tízmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletet.

Mire lehet még jó?


A nem valós idejű ügyfélazonosítás az új számlák megnyitásán túl még egy fontos területen lehet hasznos a bankoknak, ez pedig az alvó számlák tulajdonosainak újraazonosítása lesz. Idén június 27-e előtt ugyanis a bankok a legalább két éve nem használt számlák tulajdonosait kötelesek újraazonosítani, és amennyiben ez nem történik meg, addig a számlát nem használhatja a tulajdonosa.

A rendelet azt mondja,
A szolgáltató kizárólag az előzetesen már átvilágított meglévő ügyfelei tekintetében a tényleges tulajdonosi és kiemelt közszereplő nyilatkozatok beszerzésére auditált elektronikus hírközlő eszköz helyett használhatja az elektronikus ügyfélazonosító rendszerét is.


Ez azt jelenti, hogy a nem valós idejű (tehát a fényképes, videós) azonosítást például netbankon keresztül használva is újraazonosíthatják magukat az ügyfelek, vagyis ahol a pénzintézet ezt elérhetővé teszi, ott ezzel az eszközzel is aktiválni lehet az alvó számlákat (vagy el lehet kerülni, hogy deaktiválódjon).

Már eddig is lehetőség volt otthonról bankszámlát nyitni Magyarországon, például a Gránit Bank megoldásáról itt, az OTP megoldásáról itt írtunk részletesen. A nagy különbség a most engedélyezett és a már piacon lévő megoldások között az, hogy míg előbbit bámikor, bárhol elvégezhetjük, addig utóbbihoz mindenképpen egy banki ügyintéző valós idejű segítségére van szükség.


Turzó Ádám Pál