A belga kormány ezt a fokozatos lépést a készpénz betiltása felé tervezte azzal, hogy biztosítja, hogy az üzletek elektronikus fizetési lehetőségeket kínáljanak.

Ezt 2021-re tervezték, hogy 2022. július 1-jéig megvalósuljon. Lásd ezt a Brussels Times, Minden kiskereskedőnek július 1-jéig lehetővé kell tennie az elektronikus fizetést.

Készpénztilalom: Belgium minden üzletet kötelez a kártya elfogadására

Belgiumban hatályba lépett egy törvény, amely minden üzletet kötelez a kártyás fizetés elfogadására. Kizárólag készpénzzel fizetni többé nem lehet. Az illetékesek állítják, hogy középtávon készpénzmentes tilalmat terveznek. A kritikusok aggódnak a fogyasztási és mozgási profilok kialakítására tett esetleges kísérlet miatt. Valószínűleg ez a következő lépés a digitális euró országos bevezetéséhez - és így a polgárok teljes ellenőrzéséhez.

A Corona mint a digitalizált világ ugródeszkája: Aligha volt ez más területen olyan nyilvánvaló a "járvány" kezdetén, mint a készpénz esetében.

Egy állítólagos "gyilkos vírustól" való félelmükben az embereknek azt mondták, hogy a bankjegyek fertőzöttek. Egyes esetekben az üzletek előremenekült engedelmességből arra utasították vásárlóikat, hogy kártyával fizessenek.

Ausztriában még az automatába kód beütése nélkül fizetendő összeget is megduplázták 50 euróra, hogy elkerüljék a pin-billentyűzet érintését. A figyelmeztetések hamisnak bizonyultak, de sok országban a készpénzről való fokozatos eltávolodás ma már természetes.

 

 

A belga boltoknak készpénzre alternatívákat kell kínálniuk

Valójában a legtöbb belga azon a véleményen van, hogy a készpénz a király. Háromnegyedük szigorúan elutasítja a készpénz betiltását. A kormány azonban nem hátrál meg. Állítólag a csalások megelőzése érdekében mostantól minden sarki boltnak és chipsboltnak készpénzmentes fizetési alternatívát kell kínálnia. Különösen a fővárosban, Brüsszelben számos olyan üzlet van, amely egyébként is csak kártyás fizetést fogad el. Egy másik törvénytervezet azonban, amely szintén kötelezővé tenné a készpénz elfogadását, függőben van - valószínűleg azért, mert az elképzelés annyira népszerűtlen.

A hivatalos érvelés szerint a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem mindig ugyanazt jelenti. Így például Olaszországban már 1000 euróban szabták meg a készpénzes fizetések felső határát. Néhány évvel ezelőtt Görögországban még 70 eurós küszöbértékről is szó volt - de az egekbe szökő infláció idején az ilyen tervek folytatásának nem lenne értelme. Hivatalosan senki sem akarja a készpénz betiltását - de a valóságban ez lehet a terv.

Ez egy pszichológiai trükk, amit az egyik kommunikációs szakértő, Dr. Braun az AUF1-nek adott interjúban így magyarázott: "Majd később hozom be a megvalósítani kívánt forgatókönyvet, de egyelőre még elhatárolódom tőle". Így kerül be az emberek gondolat- és érzésvilágába egy olyan koncepció, amely a megvalósításkor már nem ismeretlen terep. Például, ha az emberek most nemhogy egy zöld sivatagban sétáló rózsaszín elefántot képzelnek el, hanem pontosan ezt képzelik el.

A biztosítékok, miszerint nem tervezik a készpénz betiltását, valószínűleg az "előre tanítás" esete - érvelt Braun.

 

 

Szociális hitelrendszer a központi banki digitális számlán keresztül

Hasonló a helyzet a digitális euróval, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) hirdetett. Ennek főnöke, Népirtó Antikrisztuskövető Christine Lagarde, egyben a Világgazdasági Fórum (WEF) igazgatósági tagja is. Májusi csúcstalálkozóján nagy téma volt a tervezett jegybanki digitális pénz. A mantra mindig ugyanaz: a digitális eurónak csak a készpénzt kellene kiegészítenie. De Svédország példája elég ahhoz, hogy megértsük, a tiltást az ügyfelek tudatosságának növelésére is lehetne használni. A készpénz ritka látvány a skandináv országban, és jövőre teljesen eltörlik.

Ha ilyen tervek megvalósulnának, az emberek hirtelen a hatalmas érdekek teljes ellenőrzése alá kerülnének. Digitális pénzszámla nélkül még egy egyszerű kenyér megvásárlása is lehetetlenné válhatna. Könnyen elképzelhető, hogy a számlatiltással való fenyegetést célzott eszközként használnák a politikai másként gondolkodók ellen. Elképzelhető egy olyan szociális kreditrendszerrel való kombináció is, amely a "jó viselkedést" jutalmazza, a makacsságot pedig bünteti. És ez korántsem lenne az egyetlen ellenőrzési mechanizmus, amit az elit kínálhat.

 

 

Társadalmi hitelrendszer Európában, mint kísérleti projekt Bolognában, Bajorországban és Bécsben ősszel.

Még az állami rádió is megemlítette már, hogy az adatvédők arra figyelmeztetnek, hogy így mozgás- és fogyasztási profilok készülhetnek. Már az első zárlat idején a kormányok ezt az eszközt használták a mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül arra, hogy megértsék, a polgárok betartják-e a Corona-diktatúra totalitárius előírásait.

Az uralkodók által kedvelt, hiper-kapcsolt intelligens városban azonban az alattvalók ellenőrzése sokkal rémisztőbb vonásokat ölthet.

Egy korábbi dán környezetvédelmi miniszter például olyan életről álmodott, amelyben az embernek nincs autója, háza, háztartási eszköze és ruhája. Egy olyan világot, ahol "nem mehetsz sehova regisztráció nélkül". Egy finn aktivista előadása pedig bekerült a német környezetvédelmi minisztérium 2017-es "Smart City Charter"-jébe.

Egy olyan jövőről beszélt, ahol az adatok "kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a pénzt mint fizetőeszközt". A végső szakaszban még a szabad választások is eltűnnének, mert "a viselkedési adatok helyettesíthetik a demokráciát mint társadalmi visszacsatolási rendszert".

https://www.pokolafoldon.hu/blog/belgium-torvenyben-kotelezi-az-osszes-uzletet-a-digitalis-fizetes-elfogadasara