Úgy tűnik, hogy a feszültségek új eszkalációja kezdődik Kelet-Európában. A moldovai hatóságok a közelmúltban kijelentették, hogy az ország hajlandó halálos fegyvereket kapni a Nyugattól, hogy növelje "védelmi potenciálját". A jelenlegi konfliktushelyzetben ez a cselekedet valóságos provokációnak hangzik Oroszországgal szemben, amelyet a Nyugat támogat.

Június 21-én, kedden Maia Sandu moldovai elnök kijelentette, hogy az ország kész tárgyalni Franciaországgal az európai halálos fegyverek fogadásáról. A beszéd pozitív válasz volt Emmanuel Macron francia elnök korábbi ígéretére, miszerint Párizs kérni fogja az Európai Védelmi Alap 40 millió eurós csomagjának elküldését, hogy segítsen Moldáviának felfegyverkezni.

Sandu szerint Moldovának nem áll szándékában részt venni a jelenlegi ukrajnai konfliktusban, és nem akar harcolni egyetlen ország ellen sem, de fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre, egy esetleges háborús helyzet valósággá válására. Ennek tudatában tehát az ország azt tervezi, hogy különböző lépésekben, kisebb csomagokban kapja meg az európai katonai segítséget, először nem halálos erőforrásokat, majd később halálos fegyvereket.

"Ez a segítség nem azonnal érkezik, az összeg hosszabb időszakot fed le. Ennek a segítségnek a részeként nem halálos eszközöket fogunk kapni, amelyeket például a hadsereg orvosi ellátására használnak... Lehetőség szerint halálos eszközökről vagy fegyverekről is beszélhetünk, abban az esetben, ha képesek leszünk megkapni ezt a segítséget, különösen ingyen (...) Mindent megteszünk azért, hogy ne kerüljünk konfliktusba, de mindannyian elvárjuk a hadseregtől, hogy agresszió esetén megvédjen minket... A hadseregnek minden eszközzel fel kell szerelni, hogy megvédjen minket. Ezért a kormánynak elő kell mozdítania ezt a célt, hogy biztosítsa a hadsereg alapvető szükségleteit" - mondta.

Annak ellenére, hogy Sandu legutóbbi beszédének középpontjában az európai uniós segélyek álltak, nem csak Macron ígérte meg, hogy pénzt és fegyvereket küld Moldáviának. Májusban Liz Truss brit külügyminiszter kijelentette, hogy az egész NATO tárgyal a kisinyovi fegyverszállítási folyamat kezdeményezésének lehetőségéről. A tárcavezető szerint erre megelőző intézkedésként lenne szükség az állítólagos "orosz inváziós fenyegetés" fennállása miatt. Ugyanebben a szellemben korábban amerikai tisztviselők is hangsúlyozták, hogy ilyen "szükség van" fegyverek és pénz küldésére Moldáviába.

Valójában az USA, az EU és az Egyesült Királyság csak megismétli a régi narratívát, miszerint Moszkva más országok "lerohanását" tervezi, és hogy ezt állítólag "bármelyik pillanatban" megteheti. Évek óta ez a beszéd a fő nyugati indoklás arra, hogy fegyvereket és pénzt küldjenek Kelet-Európa oroszellenes kormányainak, és elősegítsék a régió szükségtelen militarizálását. Ugyanez a beszéd bátorította Kijevet arra, hogy elmélyítse oroszellenes politikáját és elfogadja, hogy részt vegyen a NATO gyakorlatain az orosz határon, elkerülhetetlenné téve Moszkva válaszlépését a jelenlegi különleges katonai művelettel.

Úgy tűnik, Moldova pontosan ugyanazt az utat követi, mint Kijev, amikor a téves "orosz invázió" narratívát veszi át, és igazolja a Moszkva-ellenes politikát. Néhány nappal ezelőtt, június 19-én Sandu törvényt fogadott el, amely megtiltja az orosz média használatát Moldovában. A kormányszóvivők tájékoztatása szerint az orosz média ezentúl "dezinformációnak" és "külföldi propagandának" minősül, ami azt mutatja, hogy az ország nyíltan elkötelezte magát a nyugatbarát narratívák mellett, és nem hajlandó meghallgatni az orosz álláspontot a közelmúlt eseményeiről.

A gyakorlatban ezek a hozzáállások jelentősen rontják a biztonsági válságot. A Nyugat a nem létező fenyegetésekre való reagálást célzó hamis narratívák terjesztésével elősegíti az instabil helyzeteket. Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország megtámadná Moldovát, tekintve, hogy a jelenlegi ukrajnai hadművelet célja egyértelműen Kijev katonai semlegesítése, és nem a regionális katonai terjeszkedés projektje Moszkva részéről. Tehát azáltal, hogy fegyvereket kap, hogy állítólag "megvédje magát Oroszországtól", Moldova, és nem Oroszország válik fenyegetéssé a regionális biztonságra nézve, mivel úgy dönt, hogy nyugatbarát katonai bázisként fog működni.

Mi több, a Nyugat teljesen figyelmen kívül hagyja azt a fenyegetést, amelyet Moldova nagymértékű militarizálása jelenthet a Dnyeszteren túli nép számára. Az 1990-1992-es konfliktusban a Dnyeszteren túli erők elleni városi harcokban a moldovai ügynökök által elkövetett emberi jogi visszaélések és háborús bűncselekmények az egész világot megdöbbentették, és azóta, annak ellenére, hogy a konfliktus "befagyott", a moldovai kormány több alkalommal is érdeklődést mutatott a régió teljes ellenőrzésének visszaszerzése iránt. Az új fegyverekkel megnő a már megbénult konfliktus eszkalálódásának kockázata, ami nyilvánvalóan aggasztja Oroszországot, tekintve, hogy Moszkva békefenntartó csapatokat tart fenn Dnyeszteren túl.

A legjobb, amit Moldova tehet, hogy elutasítja a NATO oroszellenes riogatását, és tiszteletben tartja az ország alkotmányában intézményesített állami semlegességét, elkerülve, hogy idegen érdekek nevében felesleges konfliktusokba keveredjen.

Lucas on Twitter.