A konfliktus 49. napja azzal kezdődött, hogy április 13-ról 14-re virradó éjjel jelentették, hogy az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva cirkáló súlyosan megsérült vagy elsüllyedt.

Az orosz állami média a védelmi minisztériumot idézve azt állította, hogy a cirkáló lőszereket robbantott fel a tűz következtében. A legénységet evakuálták.

Más források arról számoltak be, hogy a Moszkvát az Odessza és Nyikolajev közötti partvidékről rakétákkal támadták. A rakéták a bal oldali oldalát találták el, ami miatt a hajó erősen megperdült. A cirkáló úszását a tengeri időjárási viszonyok nehezítették. Az összes kumulatív tényező eredményeként az előzetes információk szerint a cirkáló elsüllyedhetett.

Egy ilyen osztályú hajót a fekete-tengeri körülmények között sikeresen támadhatott volna akár hajóelhárító rendszerek komplexuma, beleértve a rakétákat és a repülőgépeket is, akár egy tengeralattjáró. Nagy a valószínűsége annak, hogy a NATO hadsereg közvetlenül részt vett a támadásban.

Ez is megfelelő elterelés lett a Mariupolban zajló eseményekről. Április 12-én és 13-án több mint 1300 ukrán katona és tiszt adta meg magát önként orosz fogságba, vagy kényszerült erre az ottani megsemmisítés veszélye alatt. Ez a második világháború óta példátlanul magas számban adták meg magukat a hadviselő hadseregek katonái és tisztjei.

Kijev azonban azt állította, hogy a 36-os dandár katonáinak jelentős része be tudott olvadni az azt erősítő azovsztali helyőrségbe.

Maga az Azovstal területe egy erősen megerősített erődítmény, kiterjedt, többszintes földalatti kommunikációval. Azovstal erődítési foka messze felülmúlja a második világháború idején a náci Könisberg erődítményét.

Az Illich-gyár melletti erődített területet, amelyet ma már csak részben ellenőriznek a kijevi erők, kivéreztették.

A tengeri kikötő teljes mértékben az orosz és a DPR erők ellenőrzése alatt áll. Minden túszt, köztük a külföldieket is, szabadon engedték. Elszórtan Kijev-párti egységek védekeznek a Primorszki kerület lakónegyedeiben.

Április 14-től folytatódik az Azovstal ipari övezet melletti lakónegyedek különálló épületeinek felmorzsolása. Az Azov zászlóalj harcosai lakóházak pincéiben próbálnak menedéket találni azzal a céllal, hogy később civileknek álcázva elhagyják a várost.

Óvatos becslések szerint a kijevi erők legharcképesebb és legképzettebb katonái közül legalább 14 ezren tartózkodtak Mariupol területén a város bekerítése előtt. Április 13-án a megmaradt erők létszámát 4000 és 6000 közöttire becsülték, a harcképes ukrán katonák számát.

Az Ukrán Fegyveres Erők további egységei és külföldi zsoldosok érkeztek Donyeck, Luhanszk és Harkiv régiókba, hogy részt vegyenek az ezekért a keleti területekért folyó közelgő harcban. Az orosz hadsereg kihasználta a lendületet és lecsapott a kijevi csapatok koncentrációjára. Az orosz tüzérség például a 24. független gépesített dandár egységeinek hat erődítményét találta el Popasna falu közelében. Az egység 120 katonájára vetítve tizenegy páncélozott járművet és tizennégy különböző rendeltetésű járművet semmisítettek meg.

Harkivból arról érkeztek jelentések, hogy a városban az ukrán fegyveres erők három új nacionalista zászlóalja alakul. Ezek a zászlóaljak állítólag délről blokád alá veszik Harkivot, és semmiképpen sem engedik a helyi lakosságot elhagyni a várost.

Az Izyum szektorban északról orosz egységek nyomulnak Szlovjanszk és Kramatorsk felé.

Eközben az oroszországi Belgorod régióban nagy mennyiségű haditechnikai eszközt és katonákat összpontosítottak. Ezeket az egységeket valószínűleg arra szánják, hogy részt vegyenek az Ukrajna keleti részéért folytatott közelgő csatában.

Április 13-án este az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szabotázskísérleteket és az ukrán erők által az orosz területen lévő létesítmények elleni támadásokat regisztráltak. Közölte, hogy ha az ilyen incidensek folytatódnak, Oroszország csapást mér az ukrán döntéshozatali központokra, beleértve a kijevi központokat is, amitől az orosz hadsereg eddig tartózkodott. Ez a kijelentés számos kérdést vet fel: Oroszország katonai és politikai vezetése például még nem ismerte fel, hogy teljes körű háborúban áll, legalábbis a "NATO-barát" kijevi rendszerrel Ukrajnában, és valószínűleg a NATO-val is, ha közvetve is? Miért tartózkodott az orosz hadsereg a "döntéshozó központok" elleni csapástól, amikor megpróbálta blokád alá venni Kijevet? Mi Medinszkij, Peszkov és néhány más politikus valódi szerepe a jelenlegi eseményekben? Miért nem volt egészen a közelmúltig katonai egység az orosz védelmi minisztérium ukrajnai katonai műveletében, amint azt a brit hírszerzés, a szemtanúk és a frontvonalakon zajló események kijelentik és bizonyítják?

Fokozódik a NATO-országokból Kijevbe érkező fegyverek, köztük harckocsik szállítása. Napirenden van a NATO-egységek közvetlen részvétele a konfliktusban. A konfliktus mindkét oldalán lévő helyi források szerint a legharcképesebb ukrán egységek akár 40 százaléka már most is NATO-tagállamok állampolgáraiból áll.

A Moszkva orosz cirkálóval történt incidens kiváltó oka lehet a konfliktus éles eszkalálódásának, ami az úgynevezett "globális elitek" nagy részének érdeke. Az Egyesült Államok, Németország és Franciaország nehéz belpolitikai helyzete táplálja az uralkodó elit azon vágyát, hogy a hatalmat a harmadik világháború kirobbantásával és ürügyén megőrizze.

https://www.pokolafoldon.hu/hihetetlen/urugyek-a-harmadik-vilaghaborura-es-az-ukran-konfliktus-merfoldkovei