Kína azt állítja, hogy célja a CO2-kibocsátás csökkentése, holott valójában ennek az ellenkezőjére törekszik.
Kína kétszínűsége szinte mindenkinek fáj, de van egy örvendetes hatása - zöldíti a bolygót.
A bolygó ökológiája a szén-dioxidnak köszönhetően virágzik, annak ellenére, hogy az első világ politikája aláássa azt. A történet ironikus haszonélvezői a harmadik világ országai, élükön Kínával, akiknek a kibocsátása a legtöbbet tesz a bolygó zöldítéséért.
Fel, fel, fel. A "természet műtrágyájának" is nevezett szén-dioxid folyamatosan gazdagítja a Föld légkörét, az 1970-es 320 ppm-ről 2000-re 365 ppm-re, mára pedig több mint 412 ppm-re emelkedett. A bolygó virágzásának bizonyítéka - amely egykor csak anekdota volt - ma már jól látható, hála a műholdképeknek, amelyek 1979 óta figyelik a bolygón található zöld növényzet mennyiségét.
Amint azt egy 2018-as Nature tanulmány is megállapítja, amely 1982 és 2016 között követte nyomon a változásokat, bár a Föld ott, ahol az erdőkből mezőgazdasági területek lettek, veszített némi fafedettséget, különösen Brazíliában és más dél-amerikai országokban, ezeket a veszteségeket messze meghaladták az új erdők. Kanada az egykor kopár hegyekbe költözött fákban és az északra húzódó erdősávban látta a hasznot; az Egyesült Államokban a keleti államokban lázas erdőnövekedés volt tapasztalható. Európa a világ élén állt a 35 százalékkal megnövekedett lombkoronával. Összességében 1982 óta a Föld fásítása 2,24 millió négyzetkilométerrel nőtt, ami 7,1 százalékkal növeli a természet bőségét.
A szén-dioxid - a "növényi táplálék", ahogy az iskolásoknak generációk óta tanították - a mezőkön és az erdőkben is megtermett, és olyan sok rekordtermést hozott, hogy az elhízás a harmadik világban az éhezéssel vetekszik. Ezt a bőséges termést nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának köszönhetjük, amit a Föld bolygó olyan szénégető országoknak köszönhet, mint India és mindenekelőtt Kína.
Míg az olyan nyugati országok, mint az Egyesült Államok és Németország a növények növekedésének rovására csökkentették CO2-kibocsátásukat, addig Kína egy hullámvölgyben van, 2000 óta megháromszorozta az egy főre jutó CO2-kibocsátását, és mostanra több CO2-t bocsát ki, mint a fejlett világ összes országa együttvéve.
A CO2, miközben áldás a Föld ökológiája számára, átok a Föld gazdasága, különösen a fejlett országok gazdasága számára. Kínával ellentétben, amely a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásról csak szavakban beszélt, a nyugati országok teljesen lenyelték az éghajlatváltozásról szóló narratívát. Kanada és az Egyesült Államok leállította a csővezetékeket és bezárta a tökéletesen működő széntüzelésű erőműveket.
Az Egyesült Királyság moratóriumot rendelt el a hatalmas palaföldjein történő frackingre, és lemond a tengeri északi-tengeri földgázfejlesztésről. Németország bezárta a szénerőműveket. Az Európai Unió legtöbb országa masszívan támogatta a szél- és napenergiát, kétségbeesett kísérletet téve arra, hogy életképessé tegye őket, miközben megadóztatta a fosszilis tüzelőanyagokat. Hogy a világ többi részét a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására ösztönözze, a Nyugat a külföldi segélyeit a megújuló energiaforrásokra átálló harmadik világbeli országok jutalmazására fordította.
A gazdaságos, megbízható fosszilis tüzelőanyagokról való lemondás a gazdaságtalan, megbízhatatlan megújuló energiaforrások javára energiahiányt és megfizethetetlen energiát eredményezett. Kanadában a benzinárak minden idők legmagasabb szintjét érték el; az Egyesült Államokban az elmúlt 18 hónapban megháromszorozódtak. Az Egyesült Királyságban a britek egyharmada kikapcsolja a fűtést a hidegben. Becslések szerint tavaszra 150 000 idősebb brit kerülhet tüzelőanyag-szegénységbe, és a skótok közel 25 százaléka már most is tüzelőanyag-szegénységben él, sokan közülük kénytelenek lekapcsolódni a hálózatról. Franciaország, amely tavaly arra kényszerítette a gyártókat, hogy adagolják az áramot, arra készül, hogy mindenütt csökkentse a feszültséget, és ha szükséges, kétórás gördülő áramszüneteket vezessen be a régióiban. Németország áramkimaradásokra és az ipari áram árának megháromszorozódására készül.
Az energiapiacokon uralkodó káosz során Kína soha nem tért el a fosszilis tüzelőanyagok fejlesztésére irányuló céljától, és mindent megtett azért, hogy megakadályozza a Nyugatot abban, hogy ugyanezt tegye, sőt, még nyugati nem kormányzati szervezetekkel is együttműködött, hogy a nyugati országokat a megújuló energiaforrások használatára ösztönözze. A globális felmelegedésben hívő országok aztán többnyire megvették Kínától ezeket a jó érzésű megújuló energiaforrásokat, így Kína - és a Föld bolygó - az éghajlatváltozással kapcsolatos politika egyedüli nyertesei lettek.
A cikkben kifejtett nézetek a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül a miénket.
- Forrás: theepochtimes.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése