Bár tanulnak egymástól, és gyakran segítenek egy beteg rokonukon vagy társukon, az állatok nem támaszkodnak külső segítségre, ha betegek; öngyógyítást végeznek.
Sajnálatos módon a modern farmokon az állatok nem kapnak lehetőséget arra, hogy saját magukat kezeljék. Olyan mezőkre vagy istállókba zsúfolják őket, ahol kevés a hely, és nincs vagy alig van lehetőségük arra, hogy étrendjük megváltoztatásával öngyógyítást végezzenek. Csak azt tudják megenni, amit a gazda biztosít számukra: füvet (ha mezőn vannak) vagy speciális takarmánykeveréket (ha istállóban vannak). Az étrendjüknek semmi köze ahhoz, hogy ők maguk milyen táplálékot választanának. Nem férnek hozzá a természetes növények sokféleségéhez, amelyek lehetővé teszik számukra az öngyógyítást.
Ugyanilyen rossz az a tény, hogy a modern farmokon az állatok gyakran nem kapnak napfényt és mozgást. A gazdák egyetlen célja, hogy az állatból húst (és más termékeket), végül pedig profitot termeljenek. A fizikai túlzsúfoltság eredménye, hogy a paraziták és a betegségek gyorsan és könnyen terjednek, pszichológiai problémák alakulnak ki, és az állatok nem tudják kezelni magukat.
A kezelés a gazdától származik, és elkerülhetetlenül erős gyógyszerek használatával jár. Gyakran előfordul, hogy az állatok takarmányába hosszú távon olyan gyógyszereket tesznek, mint az antibiotikumok. Ha egy állat megbetegszik, a gazdálkodónak kereskedelmi érdeke, hogy elrejtse vagy eltitkolja a betegséget, ha fennáll a lehetősége annak, hogy ez korlátozhatja a gazdálkodó azon lehetőségét, hogy az állatot az élelmiszerláncba felvegye. A hentesnél vagy a szupermarketben vásárolt húsdarab akár egy rejtett rákos daganatot is tartalmazhat.
Amikor az állatok betegek, holisztikusan közelítik meg az öngyógyítást. Ha például fertőzésben szenvednek, különböző típusú intézkedéseket tesznek, hogy megvédjék és meggyógyítsák magukat. Így például, ha bélparazitáik vannak, a csimpánzok három dolgot tesznek: olyan növényeket rágnak, amelyek többfunkciós gyógyító vegyületeket tartalmaznak; termeszdombok talaját eszik, amely képes antitesteket kiválasztani, és amely az agyag gyógyító tulajdonságaival rendelkezik, és összehajtogatott szőrös leveleket nyelnek, amelyek elkapják a férgeket, és segítenek felgyorsítani a kiűzésüket.
Ha a csirkék természetes életmódot folytatnak, kis csoportokban élnek az erdős területeken. Az erdő talaján kaparásznak, férgeket, rovarokat és friss növénydarabokat esznek. A por és a napsütés hatására tollazatuk fényes marad, és amikor esik az eső, lezuhanyoznak, hogy csillogóbbá tegyék. Éjszaka a fákon tanyáznak (karmaik úgy vannak kialakítva, hogy még alvás közben is képesek az ágakba kapaszkodni), így biztonságban vannak a ragadozók elől.
A csirketenyésztők szelektíven tenyésztik a csirkéket, hogy egyre gyorsabban nőjenek. Az elmúlt két évtizedben megduplázták az érési sebességet, és olyan madarakat hoztak létre, amelyek olyan gyorsan nőnek, hogy a szívük és a keringésük nem bírja el. A madarak állandóan betegek. Csontjaik képtelenek elviselni a túlsúlyt, ezért gyakran szenvednek csonttörést. Ezután szomjan és éhen halnak, mert nem tudják elérni a ketrecükben lévő automatikus étel- és vízellátó pontokat.
Tíz brojlercsirke közül nyolcnak törik el a csontja. Az Egyesült Királyságban naponta mintegy 17 0000 madár pusztul el szívelégtelenségben. A csirketenyésztők ezt megfizethető költségnek tekintik. A csirkéknek adott takarmányt az ár alapján választják ki. Az egyik összetevő a darált, döglött csirkék. A csirkéket rendszeresen etetik antibiotikumokkal (hogy a legyengült madarak ne kapjanak fertőzéseket, és hogy elősegítsék az izomnövekedést), annak ellenére, hogy ez veszélyt jelent az emberre nézve. Félhomályban tartják őket, hogy csendben maradjanak, és természetesen nincs légkondicionálás, így meleg időben a ketrecekben elviselhetetlen a hőség. A csirkék a saját ürülékükben állnak (ami savas, ezért hólyagos lesz a lábuk), és a szomszédoktól származó füstöt, port és baktériumokat lélegeznek be. Nem kapnak szabadságot, és nincs lehetőségük az öngyógyításra. Annak ellenére, hogy sok brojlerállományban olyan baktériumok vannak jelen, amelyek idegrendszeri problémákat, ízületi gyulladást, fejfájást, hátfájást, lázat, hányingert, fájdalmat és hasmenést okozhatnak, emberek milliói esznek csirkét minden nap.
Az orvosok és tudósok hiába kísérleteznek állatokon, hogy új gyógymódokat találjanak az emberi betegségekre, az állatok megfigyeléséből mégis keveset vagy semmit sem tanulnak. A holisztikus gyógyászoknak mindenből tanulniuk kellene, amit látnak vagy hallanak.
Az állatoktól megtanulhatjuk (vagy meg kellene tanulnunk), hogy a sikeres jó egészség elsősorban az elkerüléstől és a megelőzéstől függ. A kezelés a végső megoldás - akkor kell alkalmazni, ha a dolgok már rosszul mennek.
Az orvosok nem sokat tanultak az állatoktól, mert sem a betegségek elkerülése, sem a megelőzésük nem kínál nagy nyereséget.
Az orvosok is sokat tanulhatnának, ha megfigyelnék, hogyan kezelik az állatok a betegségeket.
A szarvasmarhák például kezelik magukat, ha megbetegednek, ha lehetőséget kapnak rá (amire általában nincs lehetőségük).
A Utah állambeli farmerek régebben a hasmenéses, beteg szarvasmarhákat kidobták, és arra számítottak, hogy a vadonban magukra maradnak. Kezdetben meglepődtek, amikor néhány nap távollét után a szarvasmarhák visszatértek, és újra teljesen jól voltak. Az történt, hogy a szarvasmarhák agyagpadokhoz vándoroltak, és az agyagból táplálkoztak, amíg újra jobban nem lettek. Az agyag nagyon hatékonyan működik a bélmérgezések kezelésében, mert felszívja a méreganyagokat és a vírusokat. Az Egyesült Királyságban figyelmen kívül hagyják az agyag gyógyhatásait, és így évente 170 000 borjú hal meg bakteriális fertőzések okozta hasmenésben. (Ez csak azt bizonyítja, hogy mennyire ostoba lehet az átlagos farmer. Mennyibe kerül az agyag?)
Nem a szarvasmarha az egyetlen állat, amely agyagot használ a mérgezés hatásainak ellensúlyozására. Az állatok szerte a világon használják erre a célra az agyagot, mivel tudják, hogy az a káros anyagok megkötésével méregtelenít. Miért nem használnak agyagot az emberek? Miért nem írják fel az orvosok? Miért nem tartalmaznak agyagtablettákat az elsősegélycsomagok? A válasz, mint oly gyakran, a bürokrácia. Az Egyesült Királyságban például az élelmiszerekkel és a gyógyszerekkel különböző kormányhivatalok foglalkoznak, és az agyagot nem fogadják el sem élelmiszerként, sem gyógyszerként. Így nem lehet felírni vagy használni senkinek, kivéve a vadon élő állatoknak.
Az állatok bölcsessége - Donna Antoinette Coleman és Vernon Coleman - Az állatok bölcsessége című könyvből adaptálva. Az "Állatok bölcsessége" papírkötésben és e-bookban is kapható.
Copyright Vernon Coleman 2021. október
- Forrás: vernoncoleman.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése