"Az emberi terület uralása" a hadviselés végső határa: "Célja a disszonancia elvetése, ellentétes narratívák gerjesztése, a vélemények polarizálása és a csoportok radikalizálása", hogy egész társadalmakat bomlasszon meg vagy töredeztessen.

A kognitív hadviselés meghatározása: "az emberi célpontok megismerésének megváltoztatására szolgáló technológiák alkalmazásának művészete". Milyen technológiák? Ugyanazok, amelyek a transzhumanizmust globális szinten mozgatják, nevezetesen az NBIC - nanotechnológia, biotechnológia, információs technológia és kognitív tudomány. - Technocracy News and Trends szerkesztője Patrick Wood

By: Ben Norton a The Gray Zone-on keresztül

A NATO katonai szövetség nyugati kormányai a "kognitív hadviselés" taktikáját fejlesztik ki, Kína és Oroszország feltételezett fenyegetését használják fel arra, hogy igazolják az "agyadért folytatott harcot" az "emberi területen", hogy "mindenkit fegyverré tegyenek".

A NATO a hadviselés új formáit fejleszti ki, hogy "csatát vívjon az agyért", ahogy a katonai szövetség fogalmazott.

Az Egyesült Államok vezette NATO katonai kartell a hibrid hadviselés újszerű módjait tesztelte önjelölt ellenfelei ellen, beleértve a gazdasági hadviselést, a kiberhadviselést, az információs hadviselést és a pszichológiai hadviselést.

Most a NATO egy teljesen újfajta harcmodort fejlesztett ki, amelyet kognitív hadviselésnek nevezett el. Az "agytudományok fegyverré tételeként" leírt új módszer az "egyén meghackelését" foglalja magában "az emberi agy sebezhetőségének" kihasználásával, hogy kifinomultabb "társadalmi mérnöki tevékenységet" hajtsanak végre.

A közelmúltig a NATO a háborút öt különböző műveleti területre osztotta: légi, szárazföldi, tengeri, űrbeli és kibernetikai területre. A kognitív hadviselési stratégiák kidolgozásával azonban a katonai szövetség egy új, hatodik szintről tárgyal: az "emberi területről".

A NATO által támogatott 2020-as tanulmány a hadviselés ezen új formájáról világosan kifejtette: "Míg az öt területen végrehajtott akciókat azért hajtják végre, hogy hatást gyakoroljanak az emberi területre, a kognitív hadviselés célja, hogy mindenkit fegyverré tegyen".

"Az agy lesz a 21. század harctere" - hangsúlyozta a jelentés. "Az ember a vitatott terület", és "a jövőbeni konfliktusok valószínűleg először digitálisan, majd fizikailag, a politikai és gazdasági hatalom központjainak közelében zajlanak majd az emberek között".

Bár a NATO által támogatott tanulmány kitartott amellett, hogy a kognitív hadviseléssel kapcsolatos kutatások nagy része védelmi célokat szolgál, azt is elismerte, hogy a katonai szövetség támadó taktikákat fejleszt, és kijelentette: "Az ember nagyon gyakran a fő sebezhetőség, és ezt el kell ismerni annak érdekében, hogy megvédjük a NATO emberi tőkéjét, de képesek legyünk kihasználni ellenfeleink sebezhetőségét is".

Egy dermesztő leleplezésként a jelentés kifejezetten kimondta, hogy "a kognitív hadviselés célja a társadalmak és nem csak a katonaság megkárosítása".

Mivel a NATO célkeresztjében egész civil lakosság van, a jelentés hangsúlyozta, hogy a nyugati hadseregeknek szorosabban kell együttműködniük az akadémiai körökkel a társadalomtudományok és a humán tudományok felfegyverzése érdekében, és segíteniük kell a szövetséget a kognitív hadviselési kapacitások fejlesztésében.

A tanulmány ezt a jelenséget "az agytudomány militarizálása" néven írta le. De úgy tűnik, egyértelmű, hogy a kognitív hadviselés NATO általi fejlesztése az emberi társadalom és pszichológia minden aspektusának militarizálódásához vezet, a legintimebb társadalmi kapcsolatoktól kezdve magáig az elméig.

A társadalom ilyen mindenre kiterjedő militarizálása tükröződik a NATO által támogatott jelentés paranoid hangvételében, amely "egy beágyazott ötödik hadoszlopra" figyelmeztetett, ahol mindenki, tudtán kívül, valamelyik versenytársunk tervei szerint viselkedik. A tanulmány egyértelművé teszi, hogy ezek a "versenytársak", akik állítólag kihasználják a nyugati disszidensek tudatát, Kína és Oroszország.

Más szóval, a dokumentumból kiderül, hogy a NATO katonai kartelljének szereplői egyre inkább fenyegetésként tekintenek saját hazai lakosságukra, attól tartva, hogy a civilek potenciális kínai vagy orosz alvó sejtek, aljas "ötödik oszlopok", amelyek kihívást jelentenek a "nyugati liberális demokráciák" stabilitása ellen.

A hibrid hadviselés újszerű formáinak NATO általi kifejlesztése egy olyan időszakban történik, amikor a tagállamok katonai kampányai példátlan szinten a hazai lakosságot veszik célba.

Az Ottawa Citizen idén szeptemberben arról számolt be, hogy a kanadai hadsereg közös műveleti parancsnoksága a Covid-19 világjárványt kihasználva információs háborút indított a saját hazai lakossága ellen, propagandataktikákat tesztelve a kanadai civileken.

A NATO által támogatott belső jelentések azt sugallják, hogy ez a felfedezés csak a felszínét karcolja annak az új, nem hagyományos hadviselési technikák hullámnak, amelyet a nyugati hadseregek világszerte alkalmaznak.

"A kognitív hadviselés nemcsak azt igyekszik megváltoztatni, amit az emberek gondolnak, hanem azt is, ahogyan cselekszenek" - írta a kanadai kormány a kihívásról szóló hivatalos közleményében. "A kognitív terület elleni támadások magukban foglalják a kiber-, dezinformációs/ félretájékoztatási, pszichológiai és társadalom-technikai képességek integrálását".

https://pokolafoldon.hu/blog/a-hadsereg-kognitiv-hadviselesi-fegyvereket-fejleszt