Törökország
valószínűleg nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz a következő tíz év
folyamán. Ankara emiatt saját politikai érdekérvényesítő képességét
fokozza az Európai Unióban, és támogathat olyan politikai
érdekközösségeket, melyek cserébe támogatják a török csatlakozási
folyamat előreléptetését.
Günther
Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos a
német Bild napilapnak adott interjút, melyből kiderült; Európában sem
lelkesednek a vezetők Törökország uniós tagságáért, mert ezzel egy
újabb “problémás ország” csatlakozna az unióhoz, miközben az Európai
Unió egyben tartása Törökország nélkül is kihívást jelent. Oettinger
arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU egyre több tagállamában jelenik
meg a politikai instabilitás, vagy populista kormányok jutnak
hatalomra, ami annak veszélyével fenyeget, hogy megkezdődik az Európai
Unió felbomlása. A biztos szerint a korábbi válsághelyzeteket
túlreagálták a szakértők – ő most először lát reális lehetőséget arra,
hogy az Európai Unió darabokra hullhat.
Oettinger
elmondása szerint ma már annak kérdésében is megosztottá váltak a
nyugati országok politikai elitjei, hogy jó döntés volt-e a
kelet-európai országok felvétele. Szerinte az Európai Unió bővítését
minél hamarabb folytatni kell, mindez azonban nem jelenti, hogy feltétel
nélkül fel kellene venni újabb tagállamokat, pusztán a terjeszkedés
biztosítékaként; az utóbbi bővítések során ugyanis az Európai Unió –
nyugati tagjaihoz képest – csupa fejletlen országnak adta meg a
tagságot, miközben egyértelmű volt, hogy ezek az országok
versenyképtelennek bizonyulnak majd a nyugati piacokon. Szerinte
Törökország tagsága éppen emiatt valószerűtlen; az Európai Unió szigorú
feltételrendszert kell megköveteljen az újonnan csatlakozó országoktól,
aminek csak a tényleges teljesítése után válhatna lehetővé a
csatlakozás. Amennyiben az EU vezetői nem a területi terjeszkedést
tartják szem előtt, hanem az integráció lehetőségének megőrzését,
Oettinger szerint Törökország ebben vagy a következő évtizedben nem
válhat az Európai Unió tagállamává. “Ehhez előbb bizonyítania kell elkötelezettségét az európai értékek irányába”, ami – az utóbbi hónapok történéseit figyelembe véve – közel lehetetlen.
Törökország
először 1987-ben jelentette be igényét az EU-csatlakozásra. A
tagjelölt státuszt 1999-ben kapta meg, azóta nem történtek jelentős
előrelépések a csatlakozás irányába. Az európai vezetők tekintélyes
része szintén ellenzi a törökök felvételét – elsősorban az iszlámmal
szembeni aggályok miatt -, a csatlakozás gondolatát egyes érdekkörök
főként geopolitikai szempontokat figyelembe véve támogatják. Ezek az
érdekkörök – az Oettinger által elmondottakból következően – azonban
komoly biztonsági kockázatot jelentenek az Európai Unió számára.
Törökországnak a belső piacok megszerzése miatt sokkal inkább érdekében
áll az EU-tagság megszerzése, mint amennyire az EU-nak szüksége van
Törökországra. Ankara emiatt saját politikai érdekérvényesítő
képességét fokozza az Európai Unióban, és támogathat olyan politikai
érdekközösségeket, melyek az európai érdek ellenében is támogatják a
török csatlakozási folyamat előreléptetését.
http://www.hidfo.ru/2015/12/nem-csatlakozhat-az-europai-uniohoz-az-erdogan-rezsim/
http://www.hidfo.ru/2015/12/nem-csatlakozhat-az-europai-uniohoz-az-erdogan-rezsim/