Az
unió tagállamai közt aligha található két olyan ország, amelyik ennyire
különbözne egymástól. Magyarország az unió viszonylag új tagországa,
míg Nagy-Britannia a vénekhez sorolható. Nagy-Britannia szponzor.
Tulajdonképpen amiatt tört ki a botrány, hogy Brüsszel pótadót követelt
Londontól.
Magyarország viszont nyilván nem számít
szponzorországnak. Nagy-Britannia az Oroszország elleni szankciók
szigorúbbra fogását kívánja, Magyarország pedig alighanem Oroszországnál is jobban megsínyli azokat.
Egyszóval, Magyarország és
Nagy-Britannia két véglet. És ha az, ami közös bennük az EU-ban, a
kilépési törekvés, akkor mély kétségek támadnak az európai szolidaritást
illetően. Így, Brüsszel semmit nem tett annak érdekében,
hogy megvédje Magyarországot az Egyesült Államok előtt, vagyis az
amerikaiak kezére játszott abban, hogy példásan megbüntessék.
Hiszen mindenki tisztában van azzal,
hogy a korrupciós vádak csupán a magyar magas rangú tisztségviselőkkel
szembeni amerikai szankciók leplezését szolgálják. Először is, a
korrupció Magyarországon nem nagyon lép túl az általános európai
szinten. Másodszor, még ezt sem bizonyított.
Viszont szembetűnő,
hogy Orbán Viktor és környezete a rá nehezedő nyomás ellenére kész
kapcsolatokat ápolni Moszkvával. Emiatt a magyar politikusok a
Magyarország megbüntetésére irányuló próbálkozásokat az ország
belügyeibe való beavatkozásnak minősítik.
Orbán Viktor még augusztusban rámutatott a Nyugatnak, hogy az EU határain túl Oroszország Budapest fő gazdasági partnere.
Magyarország komolyan gondolja, amikor kilépéssel fenyegeti az EU-t?
Vaszilij Koltasov, a moszkvai székhelyű Globalizációs és Szociális-mozgalmi Intézet igazgatóhelyettese nyilatkozik a kérdésben:
“Pillanatnyilag
Magyarországnak nincs hova kilépnie. Azonban hatóságai valószínűleg
komoly nyomást kezdenek gyakorolni az európai bürokráciára, jobb
pozíciókat próbálva elérni az EU-ban. Az unió pénzügyi forrásokhoz
juttathatja Magyarországot az európai jegybank által.
Nagyobb lehetőségeket biztosíthat a
magyar hatóságoknak a szociális politika finanszírozása, a
munkatörvények terén. Sőt, az EU még azon is szemet hunyhat, hogy
Magyarország nem fogja tovább rontani a lakosság anyagi helyzetét.
Azonban ezek a kisebb engedmények
még nem jelenthetik azt, hogy vége a viszonyban kialakult válságnak.
Magyarország nyilatkozata máris módosítja a helyzetet, mert ugyanis
bizonyítja, hogy a gazdasági és szociális válság az Európai Unióban már
nem csupán politikai válságba ment át, hanem már a politikai szétesés
küszöbére került.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése