Magasrangú európai bizottsági források kiszivárogtatták,

Képtalálat a következőre: „eu-magyarország kép”
Körbezárva..., kör bezárva!

- hogy az USA felőli kitiltási botrány után legalább három területen várható még határozott fellépés a csatlós Unió részéről, illetve vizsgálat Magyarország és főképpen az Orbán-kormány ellen - bár ezt mi sem bánjuk, csakhát a számonkérést nem mindegy, hogy ki hajtja végre és milyen érdekből:
  • Megpróbálják majd visszaterelni az országot a túlzott deficit eljárás (EDP) alá, mivel ebben a helyzetben az Európai Bizottságnak jóval nagyobb hatása van a (gazdaságpolitikai) folyamatokra. Emlékeztettek rá, hogy már egy nyári bizottsági anyag felvetette az EDP-be való esetleges visszakerülésünket a nem kellő mértékű államadósság csökkenés (és így nem kellően 3% alatti GDP-arányos hiány) miatt, és erre adott kormányzati válasz, brüsszeli "puhító" akció lehet a 2,4%-os jövő évi államháztartási hiánycél.
  • Egy eddig még ki nem próbált fegyvert vethet be az Európai Bizottság: a lisszaboni 7-es cikkelyt alkalmazhatja, amely végső esetben lehetővé teszi egy adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését. Az eljárás megindításához az uniós állam- és kormányfői tanács négyötödös többsége kell, amitől ódzkodhatnak egyes vezetők (nehogy később a saját országuk ellen is ezt vessék be), így lehet, hogy a magyar kormány ellen egy "testre szabottabb" fegyvert vetnek be. Ez pedig az uniós csatlakozás előtt vállalt jogállami normák, az úgynevezett koppenhágai normák betartásának folyamatos (!) jogi ellenőrzési folyamatát jelentheti. Ennek alapja már februárban megszületett (az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, amely felszólította a Bizottságot, hogy állítson fel egy rendszert annak folyamatos vizsgálatára, hogy a tagállamok tartják-e magukat az EU alapértékeihez. A döntés alapján a "demokrácia-ellenőrző mechanizmus" eszköztárában a kötelező érvényű ajánlások mellett az uniós források befagyasztása is szerepel. Frans Timmermans, az új Európai Bizottság jogállamiságért felelős új holland biztosa már világossá tette: Magyarországgal kezdik a számonkérést és erre adott magyar válasz az, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság által áprilisban elmeszelt egyházügyi törvény helyett várhatóan egy újat dolgoz majd ki Magyarország.
  • A harmadik intézkedéscsoport rácsatlakozna az amerikaiak által nyitott korrupciós frontra: már most is több mint háromtucat magyarországi nagyberuházásnál (jellemzően útépítéseknél) vizsgálódik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala. Ezen a területen is "felbőgetné majd a motorokat" Brüsszel, amely ellen aligha fog tiltakozni a regionális pénzekért felelős román uniós biztos és ezekben az ügyekben nem lesz elég az az amerikai stratégia, hogy csak beszélnek a korrupcióról, de nem adnak át bizonyítékokat. Egyébként az útépítési ügyekben már hosszú évek óta jelentős, akár több tízmilliárd forintos magyarországi bírságot is generáló vitás ügyek (pl. aszfaltügy) vannak az Európai Bizottsággal.

A fentiek úgy foglalhatjuk össze Magyarország helyzetét, hogy a magyar kormányt végzetesen elromlott légkör veszi körül Brüsszelben, szövetségesekre nem számíthat sem a régiós országok között, sem az Európai Néppártban, és az Európai Bizottság tehát várhatóan a fent vázolt három fronton indítja el a vizsgálatokat.
Ezen vizsgálatok alapján már nem az a kérdés, hogy sújtják-e szankciók Magyarországot, hanem az, hogy ennek milyen következményei lehetnek?
Bukhat-e a "jobb-közép" kormány? Baloldali-liberális puccs készül-e hazánk ellen?

Lehet-e létjoga ebből majd a Hungarizmusnak a cselszövő Nyugatiakkal szemben?
Hírfigyelő Szolgálat