Gyakoriak a hozzászólásokban a
következetlen megfogalmazások. Gyakran emlegetnek devizát, hozzátéve a
kölcsön, az adósság, az árrés, az árfolyam, szavakat. Mindez a csalás
lényege.
Egy gazdasági eseménynek van neve. Ha lekönyvelik a neve alapján, de nem történt meg az az esemény, akkor miről van szó? Csalásról sikkasztásról, okmányhamisításról van szó. A Bankszövetség, a Kormány, a nyomukban a Kúria egy olyan esemény megtörténtéről beszélnek, amely esemény nem történt meg.
Olyan szerződésről beszélnek, amely nem jött létre. Ennek a létre nem jött szerződésnek a negatív hatásait szeretnék orvosolni úgy, hogy nehogy be kelljen vallani, hogy kérem szépen itt nincs semmilyen deviza adóssága az állítólagos hitelfelvevőknek. Azért mondom, hogy állítólagos hitelfelvevők, mert állítólagos, de nem valóságos a hitelfelvétel, mert a valóságos hitelfelvétel forint hitel felvétele, annak az összegnek az erejéig, amelyet az adósnak ténylegesen kifizettek, és azzal a kamattal, amely a szerződésben is szerepel, amely szerződésben ez a két dolog érvényes, a folyósított forint összege, mint a kölcsönszolgáltatás tárgya, amelyet a közölt kamattal kell visszafizetni a futamidő alatt, amely futamidő szintén meghatározott a szerződésben. ...
A szerződés azoktól az érvényes elemektől lesz érvényes, amelyek megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, és még ezen túlmenően nem tisztességtelenek. ... Ha a szerződések teljesen semmisek, akkor mindkét fél visszafizeti a másiknak, amit kapott. A bank fizesse meg az ügyfelének a semmisség miatt, minden befizetés után legalább a mindenkori jegybanki alapkamatot. Tehát, ha felvettem 10 millió forintot és visszafizettem nyolc év alatt 8 milliót, akkor a különbözet 2 millió forint a bank javára, de mivel semmis szerződést kötött a bank velem, ezért az én befizetéseimet a mindenkori jegybanki alapkamattal számolva az elszámolás időpontjáig kamatos kamatozással fizesse vissza.
Az elmúlt nyolc évben az átlagos MNB alapkamat kb. 6,5 % volt, és tegyük fel, hogy a 8 millió forintot egyenletesen fizettem be , akkor 4 évre számoljuk a teljes összeg után a 6,5 % éves kamatot, akkor az most 10,29 millió forint, tehát a bank adott nekem 10 milliót és tartozik 10,29 millióval. Fizet nekem a bank 290 ezer forintot és akkor egálban vagyunk. A kártérítés ebben nincs benne. Az, egy külön kérdés. Ez a megoldás a korrekt megoldás, mert a bank rosszhiszeműen és jogcím nélkül birtokolta befizetéseimet, érvénytelen szerződésre hivatkozva vette el tőlem, ezért kell a banknak fizetni kamatot és nekem pedig nem kell fizetnem kamatot, hanem csak a kapott pénzt kell vissza fizetnem. Érvénytelen szerződés alapján nem keletkezett pénztartozásom, ezért nem kell kamatot fizetnem. nem pénztartozás amit vissza adok, hanem az eredeti állapot helyreállítása körében visszaadom a téves kifizetést. A bank nem tévesen vette el tőlem a törlesztéseket, hanem erővel, rosszhiszeműen járt el.
Különbséget kell tenni az ügyfél és az adós által teljesített kölcsönös szolgáltatás minőségében. Mindezeken túlmenően a bank önként adta nekem a 10 millió forintot azzal a hátsó szándékkal, hogy nem mint kölcsönt, hanem mint befektetési célú terméket értékesít számomra, amelyről nem volt szó köztünk, szándékomban pedig nem állt és a szerződés kölcsönnek tünteti fel, hamisan mert a bank követeléséből kitűnik, hogy befektetési célú termékként számolja el nekem. Ez tehát egy álcázott, színlelt szerződés. A bank bűncselekményt követett el velem szemben, csalt és a bűncselekmény eszköze a nekem kifizetett forint összege volt. Ezért sem szedhet a bank ezen összeg után tőlem kamatot. Nekem viszont jár a kártérítés. A bank vesztesége? Az én veszteségem! Miért nem lehet a banknak vesztesége ha csalt, ha színlelt szerződést kötött? Nekem lehet veszteségem, aki jóhiszemű voltam, aki bíztam a bankok törvénytisztelő magatartásában? Nem! Jól van az, ahogy javasoltam, tehát a bank fizessen kamatos kamattal mindent vissza és levonhatja abból amit kifizetett. A különbség a tartozásom, vagy követelésem. A büntető eljárás az ezen kívül történjen meg! A bűncselekmény abba hagyása és az elsikkasztott pénz vissza szolgáltatása még nem maga a büntetés, hanem az a kártalanítás körébe tartozik.
Egy gazdasági eseménynek van neve. Ha lekönyvelik a neve alapján, de nem történt meg az az esemény, akkor miről van szó? Csalásról sikkasztásról, okmányhamisításról van szó. A Bankszövetség, a Kormány, a nyomukban a Kúria egy olyan esemény megtörténtéről beszélnek, amely esemény nem történt meg.
Olyan szerződésről beszélnek, amely nem jött létre. Ennek a létre nem jött szerződésnek a negatív hatásait szeretnék orvosolni úgy, hogy nehogy be kelljen vallani, hogy kérem szépen itt nincs semmilyen deviza adóssága az állítólagos hitelfelvevőknek. Azért mondom, hogy állítólagos hitelfelvevők, mert állítólagos, de nem valóságos a hitelfelvétel, mert a valóságos hitelfelvétel forint hitel felvétele, annak az összegnek az erejéig, amelyet az adósnak ténylegesen kifizettek, és azzal a kamattal, amely a szerződésben is szerepel, amely szerződésben ez a két dolog érvényes, a folyósított forint összege, mint a kölcsönszolgáltatás tárgya, amelyet a közölt kamattal kell visszafizetni a futamidő alatt, amely futamidő szintén meghatározott a szerződésben. ...
A szerződés azoktól az érvényes elemektől lesz érvényes, amelyek megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, és még ezen túlmenően nem tisztességtelenek. ... Ha a szerződések teljesen semmisek, akkor mindkét fél visszafizeti a másiknak, amit kapott. A bank fizesse meg az ügyfelének a semmisség miatt, minden befizetés után legalább a mindenkori jegybanki alapkamatot. Tehát, ha felvettem 10 millió forintot és visszafizettem nyolc év alatt 8 milliót, akkor a különbözet 2 millió forint a bank javára, de mivel semmis szerződést kötött a bank velem, ezért az én befizetéseimet a mindenkori jegybanki alapkamattal számolva az elszámolás időpontjáig kamatos kamatozással fizesse vissza.
Az elmúlt nyolc évben az átlagos MNB alapkamat kb. 6,5 % volt, és tegyük fel, hogy a 8 millió forintot egyenletesen fizettem be , akkor 4 évre számoljuk a teljes összeg után a 6,5 % éves kamatot, akkor az most 10,29 millió forint, tehát a bank adott nekem 10 milliót és tartozik 10,29 millióval. Fizet nekem a bank 290 ezer forintot és akkor egálban vagyunk. A kártérítés ebben nincs benne. Az, egy külön kérdés. Ez a megoldás a korrekt megoldás, mert a bank rosszhiszeműen és jogcím nélkül birtokolta befizetéseimet, érvénytelen szerződésre hivatkozva vette el tőlem, ezért kell a banknak fizetni kamatot és nekem pedig nem kell fizetnem kamatot, hanem csak a kapott pénzt kell vissza fizetnem. Érvénytelen szerződés alapján nem keletkezett pénztartozásom, ezért nem kell kamatot fizetnem. nem pénztartozás amit vissza adok, hanem az eredeti állapot helyreállítása körében visszaadom a téves kifizetést. A bank nem tévesen vette el tőlem a törlesztéseket, hanem erővel, rosszhiszeműen járt el.
Különbséget kell tenni az ügyfél és az adós által teljesített kölcsönös szolgáltatás minőségében. Mindezeken túlmenően a bank önként adta nekem a 10 millió forintot azzal a hátsó szándékkal, hogy nem mint kölcsönt, hanem mint befektetési célú terméket értékesít számomra, amelyről nem volt szó köztünk, szándékomban pedig nem állt és a szerződés kölcsönnek tünteti fel, hamisan mert a bank követeléséből kitűnik, hogy befektetési célú termékként számolja el nekem. Ez tehát egy álcázott, színlelt szerződés. A bank bűncselekményt követett el velem szemben, csalt és a bűncselekmény eszköze a nekem kifizetett forint összege volt. Ezért sem szedhet a bank ezen összeg után tőlem kamatot. Nekem viszont jár a kártérítés. A bank vesztesége? Az én veszteségem! Miért nem lehet a banknak vesztesége ha csalt, ha színlelt szerződést kötött? Nekem lehet veszteségem, aki jóhiszemű voltam, aki bíztam a bankok törvénytisztelő magatartásában? Nem! Jól van az, ahogy javasoltam, tehát a bank fizessen kamatos kamattal mindent vissza és levonhatja abból amit kifizetett. A különbség a tartozásom, vagy követelésem. A büntető eljárás az ezen kívül történjen meg! A bűncselekmény abba hagyása és az elsikkasztott pénz vissza szolgáltatása még nem maga a büntetés, hanem az a kártalanítás körébe tartozik.
Gábor Nagy - Facebook (hiteltársulás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése