Az EU-tagállamok harmada megvétózhatja az oroszellenes szankciókat

Kilenc európai uniós tagállam - Olaszország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Ausztria, Bulgária, Görögország, Ciprus, Szlovénia - készen áll arra, hogy blokkolja az Európai Unió Oroszország ellen hozott szankcióit a július 16-ig csúcstalálkozón. A nyugati országok és több perifériaállam is érdekelt az Oroszországgal fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatokban, így a 16-i csúcstalálkozón saját gazdasági érdekeiket fogják érvényesíteni a brüsszeli vezetés ellenében. Ezzel az Európai Unió Állandó Tagjainak Bizottságában is felborulni látszik az erőegyensúly. Az Oroszország ellen hozott szankciókat az EU 28 tagállama csak egységes fellépéssel hozhatja meg, és egyelőre úgy tűnik, nem csak egy ország fogja megvétózni a javaslatot, hanem a tagállamok harmada.

Az Európai Unió politikusai továbbra is saját gazdasági köreik érdekeinek vannak alárendelve, így Washington számára mind nehezebb lesz fenntartani a befolyást az EU felett, aminek mostanra saját gazdasági érdekei ellenében kellene kiszolgálnia az amerikai érdeket.

Korábban a Gazprom európai partnerei meggyőzték az Európa Tanácsot, hogy ne helyezzék a szankcionált személyek listájára Alexej Millert, a Gazprom vezérigazgatóját. Az európai gáz- és olajvállalatok vezetői követelték a vezető politikusoktól, hogy utólag módosítsák a döntést, miszerint a Gazprom vezérigazgatója is a szankciós listára kerülne, így megtiltanák az Európába beutazását. A céges vezetők amiatt követelték ezt, mert a Washington által felkorbácsolt hisztéria alábbhagyásával a politikusoknak szembesülnie kell a gazdasági realitásokkal, vagyis, hogy a Gazprom-igazgató beutazásának tiltása ellehetetleníti azokat az együttműködéseket, ami számos európai nagyvállalat stabil működését is biztosítja.

De a szankcióknak más, szemmel látható hatása is van. A Rosznyeft orosz állami olaj- és gázipari társaság és a British Petroleum június 27-én egy egyezménycsomagot írt alá hosszú távú olaj- és olajtermék-szállítás megszervezéséről, - alig néhány órával azelőtt, hogy Jean-Claude Juncker jelölését követően az EU tagállamainak vezetői újabb, Oroszország elleni szankciókról kezdtek nyilatkozatokat hozni. Az európai cégek előre menekülnek, mindenki bebiztosítja a nagy üzleteket a következő 10-15 évre, nehogy a következő hónapban már a szankciók miatt ne írhassák alá a papírokat. Így a szankciók rémképének valójában pozitív hatása van az európai-orosz üzleti kapcsolatokra, míg a politikai döntés és az okozott valós kár valójában talán nem fog megszületni.

http://www.hidfo.net/2014/07/15/az-eu-tagallamok-harmada-megvetozhatja-az-oroszellenes-szankciokat

Teljes európai fegyverembargót szorgalmaz Meszerics Tamás Oroszországgal szemben

Teljes európai fegyverembargót szorgalmazott Oroszországgal szemben Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti (EP-) képviselője kedden az EP strasbourgi plenáris ülésén, az ukrajnai helyzetről folytatott vitában.

Az EP zöld frakciójában helyet foglaló magyar politikus kifejtette: miközben néhány EP-képviselő hatásosabb fellépést, újabb uniós szankciókat sürget, "a tagállamok egy része félrenéz".

Meszerics felhívta a figyelmet arra, hogy több európai vállalkozás jelentős fegyverüzleteket köt Oroszországgal: francia vállalatok helikopter-hordozót adnak el az oroszoknak, olasz cégek pedig páncélozott járműveket szállítanak Putyinnak. Áprilisban a német fegyverembargó bejelentése előtt német cégek teljes kiképzőközpontot és kiképzési programot adtak el az orosz különleges egységeknek - sorolta a példákat a képviselő.

Meszerics Tamás megfogalmazása szerint "teljes európai fegyverembargó nélkül a szankciópolitika legjobb esetben ügyetlen, rosszabb esetben kétszínű, vagy egyenesen ostoba színben tünteti fel az EU-t".
Forrás: MTI