Michael Hudson a beszélgetésben azt állítja, hogy a mai nyugati gazdasági modell már nem az ipari kapitalizmus logikája szerint működik, hanem egy pénzügyi–járadékvadász („rentier”) rendszer felé tolódott. A klasszikus közgazdászok szerint az egészséges ipari gazdaság célja az volt, hogy minimalizálja a nem termelő jövedelmeket – földjáradékot, monopóliumprofitot, kamatjövedelmet –, mert ezek növelik a költségeket és fékezik a beruházásokat. Ezzel szemben ma a GDP növekedésének jelentős része szerinte pénzügyi díjakból, kamatokból és monopolárakból származik, vagyis „gazdasági overheadből”, nem valódi termelésből. 
Hudson szerint ez civilizációs kérdéssé vált: a Nyugat a pénzügyi és eszközár-alapú gazdagodást tekinti gazdasági sikernek, míg az ipari logika inkább az alacsony alap-infrastruktúra-költségekre és a termelékenység növelésére épít. A klasszikus modellben a gazdaság két részre oszlott: termelő szektor és járadékszektor, és a cél az volt, hogy az utóbbit korlátozzák. Ma viszont a pénzügyi, ingatlan- és monopolérdekek politikai befolyást szereztek, és a közgazdasági nyelvezetet is úgy alakították át, hogy a járadékjövedelmet termelő teljesítményként tüntesse fel. 
Történelmi párhuzamként Hudson azt hangsúlyozza, hogy a civilizációk gyakran akkor hanyatlottak, amikor az adósságok és a vagyonkoncentráció oligarchikus rendszert hozott létre. Szerinte ma hasonló folyamat zajlik: a pénzügyi szektor dominanciája, a privatizáció és az alapvető szolgáltatások drágulása hosszú távon gazdasági és társadalmi destabilizációhoz vezethet. A jelenlegi geopolitikai feszültségeket is részben ennek a „rendszermodellek közti” konfliktusnak tulajdonítja.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=QUPNhAaS_tw