A vakcinaszerződések átláthatóságának hiánya: Az Európai Parlament képviselői beperelik az EU Bizottságát.

Emlékeztetjük olvasóinkat néhány dologra, amit az oltóanyag-szerződések átláthatóságának hiányáról, többek között Ursula von der Leyen alaposan kompromittált szerepéről, mint az EU "oltóanyag-beszerzője", már közzétettünk:

Vizsgálat indult az Európai Bizottság vezetőjének a Pfizer vezérigazgatójával váltott szöveges üzenetek átadásának megtagadása miatt.

Szabadságharcos EP-képviselők Ursula von der Leyen azonnali lemondását követelik.

Cristian Terhes európai parlamenti képviselő által bemutatott példa az EU gyógyszerészeti szerződésére:

Az EU-bizottságot beperelték a Covid-19 vakcina titkosítása miatt.

Öt zöldpárti EP-képviselő beperli az Európai Bizottságot a rendkívül titkos vakcinaszerződések miatt, arra hivatkozva, hogy az EB által közzétett, erősen szerkesztett változatok "lehetetlenné tették a megállapodások tartalmának megértését" - áll a pénteken közzétett közleményben.

"A titkolózás a bizalmatlanság és a szkepticizmus táptalaja, és nincs helye a gyógyszeripari vállalatokkal kötött nyilvános megállapodásokban" - jelentette ki Margrete Auken, a perben részt vevő dán európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy "az Európai Bizottság elutasítja az oltóanyag-szerződések átláthatóságát, ami befolyásolja a közvélemény bizalmát az EU azon képességében, hogy a lehető legjobb eredményt érje el polgárai számára".

A képviselők az Európai Bizottság által a BioNTech, Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Johnson & Johnson és Novavax oltóanyaggyártókkal kötött szerződések részleteit követelik, beleértve az adagonkénti árat, az előlegfizetéseket, az oltóanyag-adományozás feltételeit, a felelősséget és a kártalanítási kérdéseket.

"A közpénzből történő vásárlásoknak nyilvános információkkal kellene járniuk, mindenképpen az egészségügyi kérdésekben" - mondta Kim van Sparrentak holland európai parlamenti képviselő és a perben részt vevő fél a képviselőcsoport közleményében, megjegyezve, hogy "az üzleti titok leple alatt történő titoktartás csak a bizonytalanságot és a félelmet szítja".

 

 

Auken és van Sparrentak mellett Tilly Metz (Luxemburg), Jutta Paulus (Németország) és Michele Rivasi (Franciaország), a parlament Covid-19 bizottságának elnöke is aláírta a keresetet.

A luxembourgi Európai Bíróságon benyújtott keresetre akkor került sor, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy minden uniós tagállamnak el kell fogadnia az uniós digitális Covid-tanúsítványokat, azaz egy olyan digitális egészségügyi útlevelet, amelyet a védőoltást, a negatív PCR-tesztet vagy a Covid-19-ből való felépülés igazolását igazoló személyek számára állítanak ki. Bár az ilyen igazolások érvényességi ideje június végén lejárt volna, az Európai Bizottság nemcsak egy évvel meghosszabbítja, hanem július 1-jétől mind a 27 uniós tagállam számára kötelezővé teszi. Von der Leyen szerint jelenleg csak 15 országban alkalmazzák.

A lépésre annak ellenére kerül sor, hogy számos uniós tagállam csökkentette Covid-19-korlátozásait, és eltávolodott a világjárvány első 18 hónapjában bevezetett szigorúbb intézkedések némelyikétől. Németország, amely eredetileg minden 60 év feletti állampolgár számára előírta volna a Covid-19 vakcina beadását, kénytelen volt elvetni ezeket a terveket, miután a Bundestag leszavazta őket, bár az ország egészségügyi minisztere figyelmeztetett, hogy a kormány újra bevezetheti a maszkokra vonatkozó előírásokat, mivel őszre a fertőzések növekedésére számít.

A perre válaszul az EB ragaszkodott ahhoz, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a vakcinagyártókkal még 2020-ban kötött szerződéseket, arra hivatkozva, hogy "a bizottság feladata a szerződések tiszteletben tartása". Akkoriban az uniós törvényhozóknak, akik látni akarták a szerződéseket, megtiltották, hogy jegyzeteket készítsenek, és titoktartási megállapodások aláírására kényszerítették őket.

Fél évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a világ nagy része a kötelező Covid-19 vakcinázás felé tart. A felismerés azonban, hogy a gyártók kezdeti ígéretei ellenére a vakcinák nem voltak csodafegyverek - nem csak a terjedés megállítására, de a további fertőzés megelőzésére sem voltak képesek -, lehűtötte a közvélemény lelkesedését a kötelezővé tétel iránt. Az egészségügyi aggályok és a nem beoltottakkal szembeni diszkriminációra vonatkozó panaszok szintén hozzájárultak a visszahatáshoz. A gyártók, valamint a legtöbb tisztviselő azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy a vakcinák "biztonságosak és hatékonyak".

https://www.pokolafoldon.hu/blog/bepereltek-az-eu-bizottsagat-a-covid-19-vakcina-titkositasa-miatt