Mobiltornyok az óceán fenekén.

2018-ban a szárazföldön és az űrben nagyon nyilvánosan készültek és reklámozták az antennák millióinak telepítésére irányuló előkészületek az "5G", az "okos városok" és a "dolgok internete" számára. Ezzel egyidejűleg, és minden nyilvánosság nélkül, kormányok, kutatólaboratóriumok, valamint kereskedelmi és katonai érdekeltségek együttműködtek az "intelligens óceánok" és a "víz alatti dolgok internete" (IoUT) létrehozásának tervein. Nem konzultáltak a halakkal, bálnákkal, delfinekkel, polipokkal és e mélységek más lakóival. Az Egyesült Államokban a Nemzeti Tudományos Alapítvány finanszírozta az úgynevezett SEANet projektet. A cél az volt, hogy az óceánok bármely pontjáról vagy az óceánok bármely pontjáról bárhová a bolygón vagy az űrben szélessávú vezeték nélküli kommunikációt tegyenek lehetővé. A víz alatti dolgok internetét úgy tervezték, hogy lehetővé tegye mindazokat a kommunikációs képességeket, amelyeket a szárazföldön is biztosítanak, beleértve a "valós idejű videó streaminget a víz alól".

Az elmúlt három évben tanulmányok özöne jelent meg tudósok és mérnökök tollából az Egyesült Államokban, Kínában, Pakisztánban, Katarban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Ausztráliában, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában és máshol. 2020-ban az IEEE Internet of Things Journal különszámot jelentetett meg az Internet of Things for Smart Ocean című folyóiratban. 2019-ben a Sensors folyóirat különszámot jelentetett meg az intelligens óceánról: Emerging Research Advances, Prospects and Challenges (Fejlődő kutatási eredmények, kilátások és kihívások) című különszámot, és ugyanez a folyóirat most egy másik különszámot jelentet meg a víz alatti dolgok internetéről.

 

Néhány olyan tevékenység, amelyeknek állítólag "szükségük van" erre a technológiára az óceánokban:

  • az éghajlatváltozás nyomon követése
  • a szennyezés ellenőrzése és nyomon követése
  • katasztrófamegelőzés, beleértve a szökőár-előrejelző rendszereket
  • óceánkutatás
  • halászat és akvakultúra
  • korallzátonyok kitermelése
  • tektonikus lemezek megfigyelése
  • navigáció
  • globális óceáni kereskedelem
  • olaj- és gázfeltárás és -kitermelés
  • katonai kommunikáció és felügyelet
  • Az óceánok egészén a következő infrastruktúrákat kezdik kiépíteni:
  • érzékelők és antennák ("csomópontok") az óceánfenéken
  • különböző mélységekben lévő csomópontok felszíni csomópontok
  • különböző mélységekben lévő átjátszóantennák, amelyek az adatokat függőlegesen továbbítják az óceánfenékről az óceán felszínére, illetve vízszintesen a csomópontok között.
  • Autonóm víz alatti járművek (AUV)
  • Autonóm felszíni járművek (ASV-k)
  • víz alatti robotok vezeték nélküli felszíni bóják
  • intelligens csónakok és hajók
  • intelligens tengeralattjárók
  • intelligens tengerpartok

Mivel a kommunikáció a víz alatt nehezebben megvalósítható, mint a levegőben, és jobban ki van téve az interferenciának, az óceánokban többféle kommunikációs médiumot használnak különböző sebességű és távolságú adatátvitelre. Akusztikus hullámokat, rádióhullámokat, lézereket, LED-fényt és mágneses indukciót használnak az óceánok adatátvitelére. Jelenleg egy víz alatti GPS-rendszer kifejlesztése folyik. Ezen médiumok többsége csak rövid és közepes hatótávolságú kommunikációra alkalmas. A nagy hatótávolságú kommunikáció az akusztikus hullámokra támaszkodik, és az óceáni szonárban használt technológiához hasonló. Ezeket a technológiákat már ma is forgalmazzák és telepítik a világ óceánjain.

 

A 2022-es Oceanology International konferencián, amelyet március 15-17. között rendeznek meg Londonban, több tucat ilyen cég mutatja be termékeit. A WaterLinked világszerte forgalmazókon keresztül értékesíti a víz alatti érzékelő technológiát, amelyet az akvakultúrában és a víz alatti navigációban használnak. "Wireless Sense™ technológiánk megbízható vezeték nélküli kommunikációt és innovatív tenger alatti szenzormegoldásokat tesz lehetővé" - áll a weboldalukon.

Az EvoLogics víz alatti akusztikus modemeket értékesít, közepes és nagy hatótávolságúakat egyaránt, amelyek "teljes duplex digitális kommunikációt biztosítanak". A SonarDyne International víz alatti akusztikus modemeket értékesít az olaj- és gázipar, valamint a kormányok és a haditengerészet számára. A Voyis rövid és nagy hatótávolságú víz alatti lézerszkennereket értékesít. A GeoSpectrum "integrált, végponttól végpontig tartó akusztikai rendszereket" értékesít olaj- és gázkutatáshoz és katonai célokra. A Dynautics autonóm víz alatti járműveket (AUV) értékesít. A Seaber "készleten kívüli mikro-AUV-okat" értékesít. A Hydromea "az első kötél nélküli víz alatti drónt" forgalmazza. A Mediterraneo Señales Maritimas "adatbójákat értékesít, amelyek érzékelőket integrálnak a dataloggerünkön keresztül, így az adatok továbbíthatók egy távoli állomásra és megjeleníthetők a szoftverünkön". 3D at Depth, Inc. "fejlett tenger alatti LIDAR lézerrendszereket kínál." A Teledyne Marine autonóm víz alatti siklókat, autonóm víz alatti járműveket ("pilóta nélküli robot tengeralattjárók") és "lézerrendszereket értékesít sekély és mélytengeri merüléshez egyaránt".

"Víz alatti robotok nyüzsögnek az óceánban" - áll a Woods Hole Oceanográfiai Intézet weboldalának egyik oldalán. Az intézet kifejlesztett egy akusztikai alapú navigációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy nagyszámú víz alatti robot együttműködjön. "Ahelyett, hogy egyetlen, nagyobb és drágább víz alatti robotot használnánk az óceán egy területének lefedésére, több száz vagy akár több ezer kisebb, olcsóbb robotot szeretnénk, amelyek mind szinkronban tudnak dolgozni" - áll a honlapjukon.

 

Az óceánvédő szervezetek már régóta kampányolnak az óceánok zajszennyezése ellen, de csak most kezdenek tudomást szerezni erről az újfajta támadásról, amely kiterjedésében és nagyságrendjében eltörpülhet minden korábbi zajártalom mellett. A Sea Shepherd környezetvédelmi szervezet egyik kampánya például a "Silencing the Deafening Roar of Ocean Noise Pollution" (Az óceáni zajszennyezés fülsiketítő moraja elhallgattatása). Azt írják: "1953-ban Jacques Cousteau klasszikus emlékiratot publikált a víz alatti felfedezések első napjairól. A könyv címe A csendes világ. Ma az emberi tevékenység megcsúfolja ezt a címet. Az elmúlt évtizedekben a tengeri zajszennyezés exponenciális ütemben nőtt. A hajóforgalomból származó zaj évtizedenként megduplázódik. A cölöpverés, a kotrás, a szonár és a szeizmikus olaj- és gázkutatás tovább fokozza a kakofóniát. A tengeri élővilág, és különösen az akusztikailag érzékeny cetfélék számára ez az antropogén zaj komoly és növekvő fenyegetést jelent. Az óceáni zajszennyezés súlyos stresszt, viselkedésbeli változásokat, maszkolást (azaz a fontos természetes hangok érzékelésének megnehezítését), partra vetődést és a zaj okozta hallásérzékenység elvesztését okozza." Ehhez a keverékhez jön most a víz alatti dolgok internete, amely kezdi elárasztani az óceánokat hanggal, hogy összekapcsolja őket az internettel. Ezt a hangot pedig ugyanazokkal a káros frekvenciákkal fogják impulzusszerűen modulálni, mint a rádióhullámokat, hogy ugyanazokat az adatokat szállítsák.

A nagy távolságok közötti kommunikáció érdekében pedig a forgalomban lévő víz alatti akusztikus modemek némelyike akár 202 decibeles hangerővel is képes kommunikálni. Ez 139 decibelnek felel meg a levegőben. Ez olyan hangos, mint egy sugárhajtómű 100 láb távolságból, és meghaladja az emberi fájdalomküszöböt. Ezek a modemek 7 kHz és 170 kHz közötti frekvencián bocsátanak ki modulált hangot, ami szinte a delfinek teljes hallási tartományát lefedi, mivel a delfinek a hangot vadászathoz és navigációhoz használják.

 

A szonár bálnákra és delfinekre gyakorolt hatásait széles körben nyilvánosságra hozták. De a zajszennyezésnek a halakra és a mélység más lakosaira gyakorolt hatásai ugyanilyen pusztítóak, amint azt Lindy Weilgart az OceanCare számára készített 36 oldalas jelentésében részletezi. 115 kutatási tanulmányt tekint át a zaj 66 halfajra és 36 gerinctelen állatfajra gyakorolt hatásairól. "A legtöbb hal és gerinctelen állat létfontosságú életfunkciókhoz használja a hangot" - írja. "A zajnak a fejlődésre gyakorolt hatásai közé tartoznak a testfejlődési rendellenességek, a nagyobb ikra- vagy ivadékpusztulás, a fejlődési késések, az átalakulás és a megtelepedés késleltetése, valamint a lassabb növekedés... A zaj anatómiai hatásai közé tartoznak a masszív belső sérülések, a statociszták és neuronok sejtkárosodása, ami dezorientációt és akár halált is okozhat, valamint a halláskárosodás....

Az állatok viselkedése riasztási reakciókat, fokozott agressziót, rejtőzködést és menekülési reakciókat mutatott, valamint csökkent a ragadozók elleni védekezés, a fészekásás, a fészekápolás, a fészekápolás, az udvarlási hívások, az ívás, a tojásrakás és a táplálkozás... Egyes kereskedelmi fogások akár 80%-kal is visszaestek a zaj miatt, a nagyobb halak pedig elhagyták a területet.". Ha az új támadás folytatódik, az óceánjaink, és - mivel az óceánok minden élet forrása - bolygónk koporsójába az utolsó szöget üti. Jacques Cousteau már 1970-ben, alig 17 évvel A csendes világ című könyvének megjelenése után, 3 és fél éves felfedezőútjáról visszatérve, amelynek során 155 000 mérföldet tett meg, azt mondta a világnak: "Az óceánok haldokolnak. A szennyezés általános."

"Az emberek nem veszik észre, hogy minden szennyezés a tengerekbe kerül" - mondta Cousteau. "A Föld kevésbé szennyezett. Az eső mossa, ami mindent az óceánokba visz, ahol az élet 20 év alatt 40 százalékkal csökkent. A halak eltűnnek. A növényvilág is." És amit nem mérgeztek meg, azt bányászták ki élelemnek, mintha az óceánok élővilága kimeríthetetlen kincs lenne. "Az óceánokat lekaparják" - mondta. "Eltűnnek a tojások és a lárvák.

 

A múltban a tenger megújította magát. Ez egy teljes körforgás volt. De ez az egyensúly az ipari civilizáció megjelenésével felborult. A garnélarákokat elektromos áramütésekkel űzik ki az odúikból. A homárokat lehetetlen helyeken keresik. Maga a korall is eltűnőben van. Még az Indiai-óceánban is, amelyet kevesen járnak." Az élet az óceánokban ma egy hajszálon függ. Ha a populációcsökkenés üteme folytatódik, 2048-ra szinte már nem is lesz hal az óceánokban.

Az óceánok naponta 24 millió tonna szén-dioxidot nyelnek el, 26%-kal savasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése előtt, és az 1970-es évek óta az üvegházhatású gázok által termelt hő 93%-át elnyelték.

A korallzátonyokban a savasodás, az emelkedő hőmérséklet és a fenékvonóhálós halászat által már most okozott károkat a természetnek 100 000 évre lenne szüksége ahhoz, hogy helyrehozza.

A diatómák - az óceáni tápláléklánc alján álló algafaj, amely a világ oxigéntermelésének egyharmadát adja - két évtizede évente több mint 1%-kal csökkennek.

A krill - a kis rákszerű rákfélék, amelyek számos bálna-, pingvin- és fókafaj táplálékának nagy részét teszik ki - populációi az 1970-es évek óta 80%-kal csökkentek.

Az óceánok legmélyebb rétegeiben pedig súlyosan megfogyatkozott az oxigén - olyannyira, hogy a mélyben merülő halak már nem merülnek mélyre, hanem a felszín közelében maradnak, hogy lélegezni tudjanak. A mélytengerben élő halak populációi pedig drasztikusan csökkennek. A felmelegedő óceánok már nem tudnak annyi oxigént tárolni, és a legmélyebb vizek azok, amelyekből először fogy ki az oxigén.

Oregon partjainál nagyszámú fenéklakó rák fulladt meg.

Több mint ezer lamantin halt éhen 2021-ben Florida partjainál, mert az általuk fogyasztott tengeri fű a szennyezés miatt elpusztult.

Az óceánokban pedig annyi műanyag van, hogy az ausztrál halpiacon árult szardíniák szövetének minden grammjában 3 milligramm műanyag van.

 

Bár sok támadás éri az óceánokat és a Földet, a legsürgetőbb támadás, amely a leggyorsabban pusztítja a bolygót, a vezeték nélküli technológia. Ez maga a legpusztítóbb, és ez gyorsítja és koordinálja az összes többi támadást. És az egész vezeték nélküli technológia motorja, beleértve a vezeték nélküli technológiát a szárazföldön, az űrben és az óceánokban, a mobiltelefon. A vezeték nélküli technológia egésze, a 2G-től az 5G-n át a dolgok internetéig és a víz alatti dolgok internetéig, megköveteli, hogy mindenki mobiltelefont tartson a kezében. Ez a rendező, ez a célpont, és nélküle nem folytatódhatna a pusztítás jelenlegi üteme.

Ahogy Hillel mondta kétezer évvel ezelőtt: "Ha nem most, akkor mikor? Ha nem én, akkor ki?"

https://www.pokolafoldon.hu/hihetetlen/a-vezetek-nelkuli-technologia-az-ami-a-leggyorsabban-pusztitja-a-bolygot