Régóta foglalkoztatják az egész társadalmat a közjegyzők visszaélései, vagyis a Magyar Családok kifosztásának elősegítése, a Közjegyzők által.
Fontos első körben tisztázni, hogy a közjegyző nem azonos a jegyzővel, mert sajnos még ezt is összekeverik az emberek.
Szeretnénk itt egy összefoglalót adni arról, hogy mennyire aljas és gátlástalan az, amit művelnek a közjegyzők, sokszor leírhatatlan (nem magyar), nevek mögé bújva.
Először is adottak a követeléskezelők, akik arra jöttek létre, hogy valós, vagy jogosnak vélt követeléseket érvényesítsenek (hajtsanak be) a Magyar lakosságon, – mindegy milyen áron.
Két módon tudják ma ezt kivitelezni:
1. Telefonos, személyes és levélben történt megkereséssel, fenyegetőzve, zsarolva és csalárd módon hazugságokkal. (ezt majd egy másik történetben fejtjük ki)
2. Jogi úton érvényesítve, a közjegyzőket igénybe véve, úgynevezett; Fizetési meghagyás kibocsátásával.
Ami úgy történik, hogy a közjegyzőhöz elektronikusan megküldik az előre kitöltött Fizetési meghagyás nyomtatványt a behajtók, a Magyar Családokat kifosztó követeléskezelők.
Ha jogos, a követelés, ha nem, akkor is bepróbálkoznak, mert nem kell a Közjegyző felé igazolni a követelésük jogalapját. Majd a közjegyző, mivel a törvény szerint gazdasági társaságként, vagy is bevétel orientált, így kérdés nélkül kiállítja 5.000,- Ft plusz a követelt összeg 3% bevételért a Fizetési meghagyást.
Tehát a Közjegyző, ha jogos, ha nem a követelés, akkor is a pénzénél van, Járásbírósági jogkörben eljárva. A Járásbírósági jogkör azt jelenti, mint egy elsőfokú eljáró bíróság és a közjegyző által kiállított fizetési meghagyásnak pont ugyan olyan súlya van, mint egy Járásbíróság által hozott ítéletnek és a feleket meg sem hallgatták!
Vagyis elítélték az állampolgárt a háta mögött!
Mivel a közjegyzők Járásbírósági jogkörben járnak el, így érthetetlen, hogy lehet őket lefizetni az 5.000,- Ft és a 3% ügyértékkel a követeléskezelők részéről? Nem tudjuk, de simán lefizetik őket a követeléskezelő, behajtó bandák, mint első fokon eljáró Járásbíróságot!
DE nem is ez a poén, ami miatt ez a kis összefoglaló készült. Azon kívül, hogy Járásbírósági jogkörben díszelegnek a közjegyzők, még tákoltak nekik egy közjegyzői törvényt is a 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről, ami kimondja az 1. § (1) bekezdésében; hogy
“a törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.”
JÓL olvasható a törvényben „PÁRTATALAN”!
Mitől lesz pártatlan a közjegyző, ha lefizetik, pénzt kap érte, mert bevétel orientált a működése?
Menjünk tovább, hisz azt mondja ki a törvény (4) bekezdése, hogy
“a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.”
A követeléskezelők által lefizetetten??? Nincs is oly nagy törvénysértés, vagy korrupció!
Menjünk tovább a törvénybe foglaltak alapján a 2. § (1) bekezdése szerint;
“a közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.”
Hát akkor a követeléskezelő, behajtó banda mit csinál, ha nem utasítja, (JÓ PÉNZÉRT) hogy az elévült követelésekre is állítson ki fizetési meghagyást.
Mindezek után, még az van a közjegyzői törvénybe foglalva, hogy a 2. § (1) bekezdése szerint;
“a közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.”
RÉSZREHAJLÁS NÉLKÜL? HŰHA! Ez hol valósul meg, amikor évente 600.000 fizetési meghagyást bocsátanak ki és gond nélkül állítják ki a végrehajtást lerendelő okiratokat is, amivel a végrehajtó barátait juttatják bevételhez.
Viszont elértünk az írásunk azon pontjához, amiről szerettük volna tájékoztatni lakosságot.
A követeléskezelő, behajtók, nem törődve a törvényekkel gátlástalan módon akarnak bevételhez jutni, ezért az évekkel korábban törvény által is igazolhatóan ELÉVÜLT KÖVETELÉSEKET is érvényesítik a közjegyzők segítségével.
Ami azért is megalázó és gusztustalan, mert mind tudják, (követeléskezelő és a közjegyző is ), hogy törvényesen nem lehetne behajtani az elévült követeléseket.
A Közjegyzők által kiadott Fizetési meghagyásban pontosan fel kell tüntetni a közjegyzőnek a „követelés lejárta” időpontját. Ez a dátum azért fontos, mert ettől az időponttól kezdődik a követelés elévülésének számítása.
NAGYON FONTOS TUDNI, HOGY FELSZÓLÍTÓ LEVELEKKEL ÉS AZ ENGEDMÉNYEZÉSSEL VAGY KÖVETELÉSEK ADÁSVÉTELÉVEL MÁR NEM SZAKÍTHATÓ MEG AZ ELÉVÜLÉS!
Ebben az egy kérdésben rendet raktak a törvényben, a 2014. évben, de ez sem a közjegyzőt, sem a követeléskezelőket nem érdekli.
Tehát amikor a Közjegyző elé kerül a követeléskezelőtől a kérelem, akkor már látja, hogy nem állíthatná ki a fizetési meghagyást 2021 évben egy 2015 előtti „követelés lejárta” időpont esetén.
A közművek kettő év, a telefonszolgáltatási szerződések esetén egy év. Ennek ellenére még is a bevétel érdekében simán kiállítja a közjegyző a fizetési meghagyásokat, holott a közjegyzői törvény 3. § (1) bekezdése szerint;
“a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.”
Ráadásul a közjegyzői törvény 3. §. (2) bekezdése egyértelműen hivatkozik, hogy ha
“a Közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.”
Miért is nem tagadja meg a közjegyző a fizetési meghagyások kiállítását egy elévült követelésre?
Hát a: PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ PÉNZ…
Nem számít a törvényi kötelezettség sem, csak a bevétel és a Magyar Családok kifosztásának elősegítése!
Ehhez már csak egy lényeges szabályt kell hozzátenni, mégpedig azt, hogy A magyar Alkotmány 57. § (1) bekezdése szabályozza a tisztességes eljáráshoz való jogot:
„A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
ÉS AKKOR A KÖZJEGYZŐKKEL MI VAN BÍRÓI JOGKÖRBEN?
Egyébként ezt átvette a tákolt és érvénytelen Alaptörvény is, de ez nem ennek az írásnak a tárgya.
TEHÁT MEDDIG MÉG?
Dabasi Tamás / Fehér Kéményseprők Alapítvány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése