BRÜSSZELBEN MÁR A DÁTUMOT IS TUDNI VÉLIK, MIKOR ESIK SZÉT AZ EU
Nem
találkoztuk optimista emberrel az EU csúcsszerveinek tisztviselőivel
folytatott háttérbeszélgetéseinken. Többen is osztják a nézetet, hogy a
leendő magállamok már dolgoznak azon, hogyan szakítsák le magukról a
perifériát. Azt mondják, 2017 lehet a mágikus évszám.
„Nekem
meggyőződésem, hogy a németek, a beneluxok, a franciák, az olaszok és a
skandinávok mindig mindenben egyeztetnek egymással. Velünk pedig nem.
Mi kimaradunk az információáramlásból” – ezt mondta egy –
értelemszerűen nem az említett országokból érkező – magas rangú
forrásunk az Európai Bizottság működésével kapcsolatban.”
-Én már semmilyen összeesküvés-elmélet valódiságát nem tudom kétségbe vonni az EU jövőjével kapcsolatban-tette hozzá.
Az
egyik ilyen állítólagos forgatókönyv, amiről forrásunk is hallott,
arról szól, hogy 2017-ben lehet vége az Európai Uniónak a jelenlegi
formájában. A legjobb alkalmat ehhez az teremtené az elmélet szerint,
hogy ebben az évben ünnepli majd az EU az 1957-ben Franciaország,
Németország, Olaszország és a három Benelux állam által aláírt
szerződéseket, melyek létrehozták előbb az Európai Szén-, és
Acélközösséget, majd még ugyanebben az évben az Európai Gazdasági
Közösséget is.
Egy másik, név
nélkül nyilatkozó bizottsági forrásunk is arról beszélt, hogy „bőven
hallani már ilyen forgatókönyveket”. Eszerint az alapító szerződések
szimbolikus megújításán túl 2017-ben az érintett tagállamok egyben azt
is deklarálnák, hogy egymás között politikailag, és a szociális
rendszereik összehangolásával is elmélyítik az együttműködést, ezzel
mintegy lerázva magukról a többieket, elsősorban a 2004-ben, 2007-ben
csatlakozó kelet-európai tagállamokat.
A KIBŐVÜLT HATOK
A
szerződést megújítók persze már nem csak hatan lennének, rajtuk kívül a
spanyolok, a skandináv államok és Ausztria is szinte bizonyosan
csatlakozna. Sőt, a hagyományosan nagyon erős uniós orientációval
rendelkező három balti ország is minden bizonnyal bejelentkezne, ha
eközött és a kimaradás között kellene választani – ezt korábban éppen
egy lengyel diplomata mondta a VS.hu-nak Brüsszelben, amikor arról
beszélgettünk: a magyar kormánynak nagyon komoly reményei vannak egy új
„ellenpólus” kialakítására, aminek magja a jelenlegi V4-es
együttműködés lenne.
„Az a
baj, hogy a mostani lengyel kormánnyal leromboltuk azt az illúziót,
hogy mi immár véglegesen a nyugati tagállamokhoz csatoltuk magunkat.
Kiderült, hogy mi is ugyanolyanok vagyunk, mint a magyar-, vagy a
szlovák választók” – mondta a már idézett brüsszeli lengyel diplomata,
aki szerint ennek hosszabb távon sokkal komolyabb következményei
lesznek, mint a Bizottság által elindított vizsgálat a lengyel
demokráciával kapcsolatban.
Forrásunk szerint alapjaiban rendült meg a német kormány bizalma
Lengyelországban, mint hosszú távú és kiszámítható szövetségesben.
Ugyanerről írt egyébként a Politico múlt heti száma is. A brüsszeli
döntéshozók körében nagy befolyással bíró politikai lapban egy egész
oldalt szenteltek a korábban stratégiainak tekintett német-lengyel
szövetség elillanásának.
Joerg Forbig, a German Marshall Fund egyik német szakértője el is
ismerte, hogy a német politikai osztály egy hamis álomba kergette magát,
amikor az elmúlt években csak a németpárti lengyel politikusokkal volt
hajlandó szóba állni, és az ő megnyilatkozásaikból azt a
következtetést vonta le, hogy Varsóval immár örök és megbonthatatlan a
szoros szövetség.
Ez a
németeket is tovább lökheti egy mag-Európa jellegű megoldás felé.
Főleg, hogy az utóbbi időszak egyik legérzékenyebb politikai kérdéséről,
a menekültügyről alapvetően másképp gondolkodik Angela Merkel és a
keleti tagállamok legtöbb vezetője.
A már említett összeesküvés-elmélet szerint a folyamatnak lökést adhat
az is, hogy 2017-ben Németországban és Franciaországban is választások
lesznek, és a kampányban szintén hálás téma lehet a korrupt keleti
tagállamokkal kampányolni, ahová ömlik a pénz a befizető államokból,
mégsem érkezik cserébe megfelelő szolidaritás.
ÉS A PÉNZ?
Szintén
ezt a folyamatot erősítheti, hogy az idén elkezdenek tárgyalni a 2020
utáni hét éves uniós fejlesztési ciklus pénzeiről. Gajus Scheltema, a
jelenleg az EU elnöki tisztét ellátó Hollandia budapesti nagykövete a
VS.hu-nak azt mondta, felülvizsgálhatják majd az eddigi forrásokat,
elsősorban azért, hogy azokat átláthatóbb módon költsék el. De nem
kizárt az sem, hogy jelentősen csökkenhetnek a keletieknek juttatott
fejlesztési források.
Arról
korábban már mi is írtunk, hogy magyar kormányzati körökben egyenesen
úgy számolnak: 2020-tól gyakorlatilag nem lesznek igénybe vehető uniós
támogatások. Márpedig eddig az uniós lojalitás egyik legfontosabb
tényezője éppen a pénz volt. Nem véletlen, hogy Werner Faymann osztrák
kancellár éppen ezek blokkolásával fenyegetőzött legutóbb, ha a
kelet-európai tagállamok nem lesznek hajlandóak részt venni a közös
menekült-politikában.
Egy
forrásunk az Európai Tanácsban szintén arról beszélt: régen volt már
annyira bizonytalan a szervezet jövője, mint most. Informátorunk
szerint a britek közös politikákat gyengítő törekvése, melyek fő
támogatói szintén a keletiek, és az, hogy David Cameron kormánya az
uniós alapító szerződésekhez is hozzá akar nyúlni – amit azért egyelőre
mindenki kizártnak tart -, szintén arra sarkallhatja a leendő
magállamokat, hogy inkább egymás felé forduljanak.
Egy
több évtizede különböző uniós intézményekben dolgozó nyugati diplomata
is azt mondta lapunknak: az emberi tényezőket sem lehet alábecsülni. „A
német, francia, holland, belga, olasz politikusok vagy uniós
tisztviselők jelentős része már évtizedek óta együtt dolgozik. Ott
vannak ugyanazokon az uniós csúcstalálkozókon, miniszteri
megbeszéléseken. Fél szavakból is megértik egymást, ez az életük, erről
szólt egész karrierjük.
“Orbán Viktor, vagy Jaroslav Kaczynski nemhogy nem tagja ennek a körnek, de érteni sem akarják, hogy ez mit jelent.
Így a többiekben simán lehet olyan érzés, hogy akkor minek is vesződünk velük”.
(vs)
Bal-Rad komm:
Amennyiben a jövő eszendei “céldátumot” vesszük alapul, akkor 27-28 év
veszett el Magyarország életéből! Az eredmény jól látható! Az egykori
Közös Piac országai gazdasági túlélésének a garanciája-áldozata lett
(többek között) Magyarország és a magyar NÉP! Amelyek MEGBÍZOTT
HELYTARTÓINAK ŐK MÁR NEM HAJLANDÓAK TOVÁBB JÚDÁSPÉNZT ADNI SEM! (Persze
huszonhat-huszonnyolc év alatt elég jól megszedték ők magukat!)
Nyilvánvalóan megkezdődött a
rendszert váltottak-a gyarmatok-helytartóinak új irányokba való
kutakodása, az uniós források elapadása esetére. Új szövetségesek
feltérképezése, ami “berkeken belül” (V4) nem igazán működőképes, a
térség önálló gazdasága nélkül. Távolabb kéne tekinteni, de NATO-tagok
vagyunk! Ezzel a kolonccal a nyakunkban pedig barátot találni nagyon
nehéz, kiszabadulni a latorszövetségből pedig szinte lehetetlen!
Az EU végülis kivet bennünket
is magából! Lelegelte a területet-visszahúzódik. Legelődíjat sem kell
fizetnie, viszont kiváló rabszolgautánpótló terület leszünk továbbra is.
Jobbik esetben számadóik is elhagyják a legelőt, magára hagyva az
éhhalálra ítélt marhacsordát. Roszabbik esetben maradnak. Összegyűjteni a
még összegyűjthetőt.
Mi pedig itt állunk majd teljesen kifosztva, MAGÁNNAGYBIRTOKOK ÖVEZTE nyomorúságos falvainkban-városainkban.
Igazán aktuális mostmár a kérdés újbóli felvetése:
MEGÉRTE? EZT AKARTAD? EZT AKARTUK?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése