A Kossuh Rádió reggeli rádióriportjából kiderült, hogy bár Kárpátalján nem dúl háború, a hétköznapok olyannyira nehezek, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget.
Az ukrán válság a fizetések értékét a harmadára csökkentette, áru ugyan van az üzletekben, de mindennek az ára az egekbe szökött. Sokan üres szatyrokkal jönnek ki a boltokból, mert az 1000 hrivnyás (kb. 10 ezer forintos) nyugdíjból a 19-22 hrivnyás lisztet, cukrot már nem bírják megfizetni.
Idősek és fiatalok egyaránt elmondták, hogy bár háború nem sújtja a területet, a megélhetés egyre nehezebb. Sokan a tél ellenére sem kapcsolják be a gázt, azzal is spórolnak, szinte alig használják az autókat, mert a benzin ára is folyamatosan emelkedik. A fizetések napról-napra kevesebbet érnek, a válság kezdete óta a harmadára csökkent a bérek vásárlóértéke – derül ki a riportból.
Az időseknek az 1000 hrivnya körüli nyugdíjukból éppen a gyógyszerre és a számlák befizetésére telik, ha nem kapnának családi segítséget, szó szerint éhen halnának.
Az ukrán szabályok szerint az ételszállítás ugyanakkor komoly szabályokhoz kötött, így a segélyszervezetek arra kérik a segíteni vágyókat, hogy inkább célzott pénzadománnyal tegyék azt, így a segítő szervezetek már jól megszervezett/ elfogadott módon juttatnak ki élelmet és más adományt.
(KárpátInfo)
Kárpátaljai krízishelyzet
Menekülő lakosság, összeomló ukrán valuta, éhező emberek – komor kép bontakozik ki Kárpátalján. Kárpátalja eddig a hivatalos adatok szerint négy magyarajkú lakóját - mind Beregszásziak - vesztette el a kelet-ukrán harcokban, az ENSZ eddig 6000 halottat követelő ukrajnai polgárháború áldozatait összesítve. Az általános mozgósítás keretét a 18-60 év közti férfi lakosságra hirdettek meg Ukrajna-szerte. A hadköteleseket az egészségügyi vizsgálatot követően a határőrséghez, a harctérre vagy hátországi szolgálatra vezénylik, ahová egy többhetes „gyorstalpaló" után kerülnek. A hadkiegészítő parancsnokságoknak meghatározott számú sorköteles katonát kell prezentálnia: mivel alacsony a bevonulási hajlandóság a zsidó vezetésű Nyugat-Ukrajnában, a keretszám többszörösének küldenek ki behívót - amit már tiltakozásul nyilvánosan is égetnek el a fiatalok. A törvények értelmében a behívók kézbesítése most már nemcsak személyes átadással történhet, hanem a munkaadónak is át lehet adni a hivatalos iratot, ami azzal a következménnyel járt, hogy sokan a behívó érkezése tudatában felmondanak – ez pedig a jelen gazdasági helyzetben az érintettek számára azonnali súlyos következményekkel jár.
Segélyosztás Kárpátalján 2015 februárjában
Nem csoda, hogy sokan a felmondás után az azonnali lelépést választják: főleg a fiatalok döntenek úgy, hogy magyar állampolgársággal, honosítási okirattal a kezükben Magyarországra vagy még nyugatabbra távoznak. Volt olyan, aki kétszeri behívás után, a harmadikat kézhez kapva döntött az elvándorlás mellett. Most jön a mézesmadzag elhúzása a mégis kötélnek állóknak. Ugyanis minden bevonuló katonai szolgálatot teljesítő kárpátaljainak földterületet osztanak majd, így kompenzálván a háború pszichés, anyagi s egyéb megpróbáltatásait. Ezzel a földdel mindenki a maga akarata szerint bánik: ki műveli, ki bérbe adja, ki eladja. A hadi helyzet Kelet-Ukrajnában egy fokkal nyugodtabb – forrásaink szerint Donyeck városában például már nem lőnek, de a környékbeli fegyverdörgés jól hallható. Teljes tűzszünet nincs, de a nehézfegyverek kivonása folyamatban van. A kívánt haderőt az önkéntesekből kéne verbuválni, ami a hadkiegészítő parancsnokság széles körű propaganda- és agitációs tevékenységével kéne együtt járnia, hogy bárki, aki úgy dönt, fegyverrel védené meg a már nemlétező Ukrajna függetlenségét, tisztában legyen azzal, mivel jár ez a szolgálat.
Az ukrán-orosz konfliktus az általános gazdasági helyzeten keresztül a mozgósításon túlmenően is rátelepszik a mindennapokra. A falvakban élőknek annyival könnyebb, hogy nekik van kertjük, tartanak pár csirkét, jut valamennyi élelem. A városi lakosság, főleg a közalkalmazottak sokkal rosszabb helyzetben vannak. A hrivnya árfolyama gyakorlatilag összeomlott, hogy két nap alatt (!) 13 százalékot zuhant az értéke. Az önkormányzatok anyagi támogatásai ugyanúgy elértéktelenednek, mint a fizetések – fél év alatt harmadára esett a pénz értéke. Egy tanár havi 30-40 eurónyi hrivnyából kéne fenntartsa magát és családját. Az árak mindeközben nőnek – az IMF nyomására az energiaárakat a világpiaciakhoz kellene igazítani, ez az egyik feltétele a 17,5 milliárdos segélykeret folyósításának. Ez azt jelenti, hogy az emberek kifizetik a rezsit, és ingyenkonyhára járnak, vagy a pénzüket élelemre költik, de akkor nincs fűtés, áram, gáz.
"Ez már humanitárius katasztrófa" - Valakik azonban jól járnak a brutális gazdasági krízissel - fogalmaznak a magyarajkú politikusi körök...
. A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el a városokat, a térséget, Kárpátalját. De az ukránoknak, ruszinoknak, akik szintén éheznek nincs hova menniük – a kárpátaljai önkormányzatoknak rajtuk is segíteniük kell. Ez nem magyarkérdés, hisz az éhező „nem nézi, kihez tör be”, magyarhoz, ukránhoz, ő csak enni szeretne. Nemcsak a közeljövő, hanem a jelen kilátásai is elég borúsak tehát. Éhinség fenyeget, a gazdasági helyzet napról napra romlik, és a fegyveres helyzet sem biztató. Ha így folynak az események, akkor Kárpátalját kiürülés veszélye fenyegeti - magyarajkú szempontok alapján, és bár a kivándorlók ígérik, visszajönnek, ha jobb lesz a helyzet, de ki tudja, ez mikorra várható. Egyelőre arra lenne szükség, hogy a közbiztonság javuljon, a hrivnya erősödjön, a szétfoszlott szociális háló összeálljon újra.
Határmenti hírek szerint a magyar bevásárló turizmus állítólag sosem látott méreteket öltött, hisz ma a forint háromszor annyit ér, mint fél éve.
Bíró Dalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése