Elsősorban a baloldalnak jelent pofont a kétharmad "felszámolása" avagy egy újabb manipulált cirkusz

"Elvesztette" a kormánypárt kétharmados többségét a parlamentben, miután egy látványosan lagymatag kampányt követően függetlennek nevezett baloldali jelölt nyerte a veszprémi időközi választást.

A győzelmi mámorban úszó baloldalnak valamiért nem tűnt fel, hogy a Fidesz a gyakorlatban nem is tett jelentős erőfeszítéseket a veszprémi választás megnyerésére. Pedig korábban számos esetben láthattunk már erőteljes Fidesz propagandát, amikor valóban céljuk volt egy időközi választás megnyerése - és ez alatt nem a plakáttengert és nyilatkozatháborút kell érteni, hanem a rivális jelöltek "önként" visszalépését a választást megelőzően. Okkal feltételezhetjük, hogy amennyiben a kormánypártnak érdeke a kétharmad további fenntartása, azt minden eszközzel megtartották volna. Elvégre - ahogy a baloldali pártok mondják - diktatúra van, és maffiakormány, ami mindenre képes.

A veszprémi választást viszont ez a diktatúra és maffiakormány valamilyen oknál fogva "átaludta". Feltételezhető, hogy egyesek mégis észrevették a kormánypárti érdekérvényesítés teljes hiányát, de a fővonalú sajtó által favorizált pártoknak az utóbbi két ciklusban ez az első jelentős nagy eredménye, így azok a politikai elemzők is hallgatnak a kormánypárt látványos passzivitásáról, akiknek az feltűnt. Tehát az örömmámor közepette fel kell tenni egy fontos kérdést:

Miért volt érdeke a kormánypártnak, hogy elveszítse a kétharmadot?

Elsősorban amiatt, mert diktatúra van és maffiakormány. A baloldali pártok propagandájának egyik alapja az a megállapítás, hogy a kormánypártnak kétharmada van, és ez a kétharmad mindenre feljogosítja, ezért diktatúra van, az "ellenállóknak" pedig harcolnia kell a diktatúra ellen. Vagyis a baloldali pártok a diktatúra szó sulykolásával radikalizálják az alapvetően passzív baloldali "aktivistákat", és a diktatúra szó sulykolása a kétharmaddal volt igazolva. Most nincs többé kétharmad, elszállt a baloldal leghasználhatóbb propagandaalapja. Miközben a baloldal elveszítette propagandájának alapját - ami nélkülözhetetlen lenne a további növekedéshez -, a kormánypárt alig veszített valamit. A Fidesz mostanra ugyanis meghozta azokat a törvényeket, melyek kétharmados szavazati többséget igényelnek. Pontosan a Vlagyimir Putyin orosz államfő Budapestre érkezésekor véglegesített megállapodások aláírásáig volt szüksége a kormánynak kétharmadra, attól a ponttól már csak fölösleges teher, amire a baloldali propaganda építkezni tud.

Tehát ahhoz képest, hogy maffiakormány van és diktatúra, nem tűntek el rejtélyes módon ellenzéki jelöltek, nem volt véletlen autóbalesetük, önként sem mondták vissza a jelöltséget. Mégiscsak demokrácia van? Lehetséges, hogy a kormánypárt demokratikus úton megfosztható a hatalomtól? A szavazók most azt látják, hogy igen, és ettől a ponttól a radikális atlantista pártok elveszítettek minden értelmes érvet arra, hogy utcai zavargásokat kezdjenek. Ha valaki figyelmesen, de a mindennapi vitáktól lehetőleg elég távolról szemléli a belpolitikát, az elsősorban egy radikalizálódási folyamatot láthatott a baloldalon, ami azt igyekezett sulykolni, hogy a kormány diktatúra, ezért eltávolítására nem-demokratikus eszközöket is be lehet vetni. Ezt a radikalizálódási folyamatot a kormánypárt a veszprémi időközi választáson semlegesítette.

Mit jelent a kétharmad elvesztése a demokratikus ellenzéknek?

A baloldali, radikális atlantista ellenzéknek elsősorban azt jelenti, hogy a következő 3 évben be kell járni a parlamentbe. Eddig megtehették, hogy lustaságból, érdektelenségből nem jelennek meg az üléseken, - a veszprémi választás után nem tehetik, mert a baloldali képviselők kimaradása esetén a Fidesznek újra viszonylagos kétharmada van. Egyes törvények megszavazásakor pedig elég az ülésteremben jelen lévő képviselők kétharmada, vagyis a "diktatúra" működése innentől azon múlik, hogy a baloldali megélhetési politikusok bejárnak-e dolgozni. Ha a baloldali képviselők kimaradása miatt szavaznak meg egy újabb kétharmados törvényt, azzal a baloldal saját magát hitelteleníti, hiszen annyira mégsem tartják fontosnak a diktatúra elleni harcot, hogy egy ülésen megjelenjenek miatta. Nyaralhatnak akár a Bahamákon is, - ha rendkívüli ülés van, ott kell lenniük. Megtapasztalják, milyen politikusnak lenni.

Tehát alapvetően elmondható, hogy a veszprémi "vereséggel" a baloldal került hátrányosabb helyzetbe, a Fidesznek pedig legközelebb akkor lenne szüksége az abszolút kétharmadra, ha ki akarják hirdetni a hadiállapotot.

"Előretör a szélsőjobb - a baloldal hibája"

A Jobbik pozíciói első ránézésre javultak a veszprémi választás miatt, a gyakorlatban viszont a kormánypárton múlik, hogy javultak-e. Egy újabb kétharmados törvény megszavazásakor a Fidesz megvehet más pártból politikusokat. A külső szemlélő számára ez a Jobbiknak egyfajta alkupozíciót biztosít, engedményekért cserébe támogathatja a kormány kétharmados törvényeit. Erre azonban aligha lesz szükség, mert egyszerűbb megvenni egy baloldali politikust, hogy ne legyen jelen az adott szavazáson. A kettő közötti választás elsősorban azon múlik, hogy a kormánypártnak mi áll érdekében: azt a látszatot kelteni, hogy a baloldalnak köszönhetően jutott jobb pozícióba a Jobbik (és ezzel zavart kelteni a baloldalon), vagy egy baloldali politikus megvételével hitelteleníteni egy baloldali pártot (és ezzel zavart kelteni a baloldalon).

Látható, hogy akik győzelemnek kommunikálták a veszprémi választás eredményeit, azok mindenféleképpen igen nehéz helyzetben találhatják magukat. A kormánypárt Veszprémben nyert lehetőséget arra, hogy leamortizálja a baloldali pártokat - éppen akkor, amikor azok tavasszal nagyobb utcai megmozdulásokat szerveznének. A baloldal kétségbeesésének pedig kézzel fogható bizonyítéka van: olyannyira nem számoltak a baloldali jelölt győzelmével, hogy a liberális sajtó egy az országgyűlési választásokon alig néhány ezer szavazatot szerző párt (Munkáspárt) jelöltjét népszerűsítette, csak hogy nagyobb esélyt adjanak a kétharmad megbontásának. Látható volt az a felismerés, hogy a baloldali jelöltet a baloldalon sem tartják esélyesnek, de minden eszközt bevetettek a kétharmad elvételére. Sikerült is, - de a kétharmad elvesztésében nem a baloldal és a fővonalú sajtó volt az elsődleges cselekvő, hanem a kormánypárt.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/25/elsosorban-baloldalnak-jelent-pofont-ketharmad-felszamolasa

Ne nagyon örvendezzünk Orbán látszólagos vereségének. Egyrészt azért, mert nem vereség, másrészt pedig azért, mert minden örvendező egy potenciális hazaáruló. Ha alaposan és érzelemmentesen megvizsgáljuk a veszprémi választáson indulókat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a munkáspárti fiatal (és esélytelen) indulót leszámítva, egyedül a Fidesz képviseli egy alacsony szinten a magyarság érdekeit. Mindenki más az USA (és a EU-NATO) elkötelezett híve, vagy megvásárolt zsoldosa. Ők nemcsak alárendeltségi helyzetbe akarják hozni hazánkat, hanem egyenesen egy rabszolgasági állapotba, melyben mindent megszabnak nekünk az USA érdekeinek megfelelően. A propagandájukat nem szabad figyelembe venni, meg sem kellene hallgatni, mert minden -ÉS KIHANGSÚLYOZVA: MINDEN- ami nyugatról jön kivétel nélkül hazugság, még a saját hazugságaik leleplezése is, mert ezzel is csak egy nagyobb hazugságot akarnak takargatni. Ennek az abszolút erkölcstelen és embertelen, a félelmet fokozó halálos szellemiségnek a szekértolója minden párt, beleértve még a Jobbikot is. A Fidesz nem valamiféle erkölcsi megtisztulás részeként tekint újabban Keletre, hanem a túlélési ösztön vezérli, mely segíthet a magyarságnak is a túlélésben, addig az ideig, amíg egy új politikai erő nem jelentkezik. Oroszország az egyetlen túlélési esélyünk. Persze lehet örömködni a veszprémi választás eredményén, de alighanem korai az öröm, mivel az örömködőknek fogalmuk sincs arról, hogy kit választottak meg. A legelkötelezettebb USA ágens került be a Parlamentbe, hát csak figyeljük, lesznek még meglepetések. Különösen a mai örömködőknek, amennyiben magyarnak gondolják és érzik magukat.

Tüske