Skócia mégis függetlenedne

A YouGov közvélemény-kutató cég, amely a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából végezte el a legújabb felmérést, kimutatta, hogy - a bizonytalan, illetve a szavazni nem kívánó választók kiszűrésével számolva - jelenleg 51 százaléknyian voksolnának Skócia függetlenné válására, és 49 százalékos a brit unió fennmaradását támogatók aránya.

Ez az első olyan közvélemény-kutatási adat, amely azt jelzi, hogy a függetlenséget pártolók többségben vannak.

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e Nagy-Britanniától.

A YouGov kimutatása szerint a függetlenség támogatói egyetlen hónap alatt 22 százalékpontnyi hátrányt dolgoztak le, ugyanis augusztus 7-én még 61 százaléknyian ellenezték Skócia függetlenségét, és 39 százalék mondta azt, hogy az elszakadásra kíván szavazni.

A The Sunday Times udvari forrásai szerint a függetlenségpártiak előretörése rendkívüli módon aggasztja II. Erzsébet királynőt, annak ellenére is, hogy a skót kormány már jó ideje jelezte: szeretné, ha a függetlenség elnyerése esetén is a brit uralkodó maradna Skócia alkotmányos államfője.

A lap értesülései szerint ha valóban az elszakadást pártolók győznek a népszavazáson, szervezkedés indulhat a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójában Cameron menesztésére.

A brit kormányfő már többször kijelentette, hogy Skócia függetlenné válása esetén sem kíván lemondani, a YouGov felmérése szerint azonban a brit választók 22 százaléka úgy gondolja, hogy Cameronnak ebben az esetben távoznia kellene a miniszterelnöki tisztségből.

Alistair Darling, a Better Together (Jobb együtt) nevű skót függetlenségellenes kampány vezetője - a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt pénzügyminisztere - az új felmérés adatainak közzététele után kijelentette: a közvélemény-kutatás eredményének "fel kell ráznia álmából" az elszakadást elvetők táborát. Darling szerint a népszavazás "nem lefutott játszma, és soha nem is volt az".

A politikus hangsúlyozta: a skót szavazóknak nem szabad elfelejteniük, hogy ha megszavazzák az elszakadást Nagy-Britanniától, onnan nincs visszaút, az a döntés "örökre szól".

Brit alkotmányjogi szakértők ebben mindazonáltal nem ennyire biztosak.

Robert Hazell professzor, a tekintélyes University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges fejleményekről újságíróknak tartott minapi londoni előadásában kijelentette: nem kizárható az a forgatókönyv, hogy a függetlenségpártiak győznek ugyan, de csak nagyon csekély többséggel, és a skót lakosság a referendum utáni tárgyalásokon összeálló szétválási feltételrendszer láttán később meggondolja magát. A UCL professzora szerint ebben az esetben reális lehetőségként merülhetne fel egy újabb népszavazás megtartása 2-3 éven belül.

ilyen és ehhez hasonló aggályokkal próbálják eltántorítani a talpraállástól a rettenthetetlen skótokat.... Mostmár van ragaszkodás brit oldalról, mikor skót felségvizek alatt húzódik a közelmúltban nyílvánosságra hozott palagáz-lelőhely. Éppen ez az esélye Skóciának a talpraállásra...

Hírfigyelő Szolgálat

Kinek az érdeke Skócia függetlensége?

Alig tíz nap van hátra a Skóciában szeptember 18-ára kitűzött függetlenségi referendum megtartásáig. A közvélemény-kutatások szerint mostanra a lakosság többsége támogatja a függetlenedést, ami az ország európai uniós és NATO-tagságára nézve is következményekkel jár.

A szeptember 18-án tartandó referendumon az előrejelzések szerint a válaszadók 61%-a fogja támogatni az ország függetlenedését. Skócia függetlensége több szempontból is más, mint az Európai Unió más részein kiújuló függetlenedési törekvések, melyeket rendszerint elfojtanak és a média sem számol be róluk. Skóciában a hatóságok szervezésében valósul meg a referendum, vagyis a hatalom szervezi és elfogadja annak eredményét. Minden szempontból egy kontroll alatt tartott művelet ez, szemben például a venetoi függetlenségi mozgalommal, melynek függetlenségi népszavazását a hatóságok nem engedték megtartani, megtartása után az eredményét nem ismerték el, az európai média pedig makacsul hallgatott arról, hogy Olaszország egy tartománya függetlenedne Rómától, a NATO-tól és az Európai Uniótól. Miután a választásra jogosultak 89%-a igennel szavazott az elszakadásra, az európai média nem közölt híreket az eseményről, az alternatív média ahol megtette, ott elbagatellizálta azt, az olasz hatóságok pedig azonnal letartóztatták a referendumot lebonyolító szervezőket, amiről az európai média szintén nem számolt be.

A skót függetlenségi referendum esetében nincsenek jelen ehhez hasonló tényezők. Az európai média rendszeresen teret ad a függetlenségi törekvésről szóló híreknek. A referendumot nem civilekből álló mozgalom, hanem a legitim hatóságok szervezik meg. Megtartása pedig az állami költségvetésből finanszírozott propagandát kap, így egyértelmű, hogy a hatalomnak valamilyen érdeke fűződik Skócia függetlenedéséhez. Szemben a venetoi nacionalizmus esetében fennálló általános médiacsenddel, a skót függetlenedési törekvés olyan hatásos propagandát kapott, hogy egy hónap alatt a választók közel negyede változtatott álláspontján. A YouGov kimutatása szerint a függetlenedést jelenleg 61% támogatja, szemben az augusztus 7-én mért 39%-al.

No Union - a plakáton csak az Egyesült Királyságra vonatkozóan. Skócia viszont nem lesz EU tagállam.

A venetoi függetlenségi mozgalom teljes elhallgatása mutatja, hogy abban az esetben, ha az Európai Uniónak nem áll érdekében egy régió leszakadása, képes a teljes európai média kézi vezérlésére, és központilag tartani tudja az elszakadási törekvés teljes elhallgatását. Ebből levonható a következtetés, hogy az Európai Unió érdekeit nem sérti a skót függetlenedés; a függetlenségi mozgalom politikusait nem vetették börtönbe, a referendum rendszeresen szerepel a hírekben. Brüsszel nyilvánvalóan profitál Skócia függetlenedéséből, ellenkező esetben a venetoi referendum esetéhez hasonlóan járnának el, és senki nem tudna a függetlenedési szándék létezéséről sem. Veneto tartomány leszakadását szintén hivatalosan bejegyzett párt támogatta (Északi Liga), így az elhallgatás hiánya azzal sem magyarázható, hogy Skócia esetében párt áll a függetlenedés mögött.

A Skót Nemzeti Párt ugyanakkor már előre bejelentette, hogy amennyiben függetlenedik a régió, a NATO atomfegyvereit el kell távolítani Skócia területéről. A párt részéről az európai uniós tagsággal kapcsolatos állásfoglalások hiánya szintén elgondolkodtató, ahogyan az is, hogy Brüsszel már jelezte, a függetlenedő régió nem lenne automatikusan az EU tagállama. Mindez azt mutatja, hogy az Európai Uniónak érdekében áll Skócia kilépése, valamilyen oknál fogva. Ez az ok lehet jogi, gazdasági jellegű is; ahogy Norvégia szintén teljes mértékben együttműködik a nyugati országokkal, mégse tagja az Európai Uniónak, Skócia is egy ehhez hasonló státuszban maradhat meg Brüsszel bábállamaként. Ennek a státusznak számos előnye van; gazdasági értelemben egyfajta tranzitország szerepét töltheti majd be Skócia. Az tudható, hogy az olajüzlet kulcsfontosságú szerepet tölt be Skócia függetlenedésében, az viszont egyértelműen látszik, hogy többről van szó, mint Brüsszel és London közti érdekellentétről. Skócián keresztül lebonyolíthatóak lesznek olyan üzletek, melyek az Európai Unió tagállamán keresztül nem lennének lebonyolíthatóak, mert ütköznének az orosz embargóval, vagy más, nemzetközi szankciós játszmával.

Mint a felmérések is mutatják, Skócia kiszakadhat az Egyesült Királyságból, az EU tagságot is mellőzheti, mindez Brüsszel hallgatólagos támogatásával. Kinek az érdeke? Milyen üzletet fognak bonyolítani Skócián keresztül, ami EU tagországon keresztül problémás lenne? Könnyen lehet, hogy Skócia függetlenedése már része annak a játszmának, amivel az Európai Unió kiskapukat próbál létrehozni Washington diktátumainak végrehajtása alól. Skócia ugyanis tranzitország lehet; ha Skócia üzletel az oroszokkal, nem egy EU tagállam üzletel az oroszokkal. Az Európai Unió viszont üzletel majd Skóciával, - vagyis áttételesen az oroszokkal. Washingtonnak pedig szava nem lehet, mert az Európai Unió ki is szolgálja az amerikai érdeket, meg nem is.

http://www.hidfo.net/2014/09/08/kinek-az-erdeke-skocia-fuggetlensege

Skócia ügye téma az EU-ban is

A legfrissebb közvélemény-kutatások most először mutatták azt, hogy a skót függetlenség hívei egy hajszállal többségbe kerültek azokkal szemben, akik szeretnék megőrizni a 307 esztendeje fennálló, Angliával közös államot. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény semmilyen értékelő megjegyzéssel sem kíván beavatkozni a népszavazási kampányba, a Skócia jövőjéről való döntés joga kizárólag a skót nép és a brit polgárok kezében van - hangsúlyozta Pia Ahrendkilde brüsszeli szóvivő.

Brüsszel évekkel ezelőtt leszögezett véleménye szerint;

amennyiben egy EU-tagállam területének egy része a függetlenné válás következtében megszűnik a szóban forgó tagállam részének lenni, akkor az uniós szerződések elveszítik érvényüket a szóban forgó területen.

Ez tudjátok mit jelent?

Megjegyzés;

Az ukrajnai események fényében elhalványul a skót népszavazás ügye, pedig potenciálisan földindulás-szerű változásokat hozhat, ha Skócia tényleg úgy dönt, hogy vége a közös csevelynek. Az általános közöny mellett azért látható, hogy van, aki figyel, és ész nélkül biztosítja magát arra az esetre, ha ebből valami nagyszabású dolog sülne ki.

A dollár/font keresztárfolyamra kiírt opciókban árazott volatilitás, azaz árfolyam-bizonytalanság

Tehát nézzük az angol font és a skót függetlenedés viszonyát egymáshoz képest. A font már hetek óta gyengül, most volt egy kis akceleráció, de nem ez a lényeg. A spotárfolyam mellett már az opciós piac is elszállt, mint a győzelmi zászló, és a historikushoz képest elképesztő magasságokba szárnyalt az opciós piacon árazott árfolyam-bizonytalanság, azaz az opciós volatilitás. Úgy tűnik, páran be vannak tojva, hogy mi lesz, ezért aztán az opciós piacon igyekeznek, mára gyakorlatilag bármi áron, biztosítást vásárolni arra az esetre, ha megtörténik az elképzelhetetlen.

Vajon milyen lesz az új britzászló?

Gondoljatok bele, például Erdély és Székelyföld milyen könnyen levethetné az EU-s igát...

Gölöncsér Miklós