Egyes jóslatok szerint az Egyesült Államok törekvése a drónok által végzett megfigyelési
technikák kifejlesztésére új fegyverkezési versenyt fog elindítani a
világon, amely eredményeként a disztópikus jövő merényleteit vagy
háborús támadásait is drónok hajtják majd végre, miközben mikro robotok egész raja figyel mindent és mindenkit.
A Washington Post 2011 júliusában a következőket írta:
Legalább 50 ország vásárolt már megfigyelő drónokat, míg mások saját fejlesztési programok indítását jelentették be ugyanezen eszközök felfegyverzett változatainak megépítésére, ugyanis az Egyesült Államok kivételével egyetlen nemzet sem árusít fegyverrel ellátott drónt.
A megfigyelési drónnal rendelkező országok száma mára 90-re
emelkedett, illetve az Egyesült Nemzetek is saját drón flottát mondhat
magáénak. A felfegyverzett drónok terén is változott a helyzet. A
becslések szerint legalább 20 ország rendelkezik pilóta nélküli repülő
harcászati járművel.
Legutóbb pedig Japán is csatlakozott az új fegyverkezési versenyhez,
mégpedig olyan elszántan, hogy alkotmányát is megváltoztatta az új
technika akadálytalan bevezetéséhez.
Mára a verseny elérkezett arra a pontra, hogy már nem a drónok
birtoklása, hanem a flotta nagysága, az eszközök pusztító ereje és a
beépített autonóm funkciók minősége és ezen keresztül a bolygónk
feletti hatalom mértéke számít.
A Defense One
arról számol be, hogy Japán lazított a saját alkotmánya által
lefektetett szabályokon, hogy a drónok határain kívül is bevethetők
legyenek. Ez a lépés a Kína és Japán között a Senkaku szigetek miatt
fennálló feszültség miatt is aggályos.
Japán virágzó drón programjának egyik kulcsfontosságú hosszú távú célja volt, hogy pilóta nélküli gépeit külföldön is bevethesse, mondta az IHS Jane vezető elemzője. Egészen a múlt hónapig azonban ez illegális lett volna a nemzet pacifista alkotmányának 9. szakasza szerint, ami kifejezetten tiltja az ellenséges magatartást.
…
Júniusban, Abe Sinzó, japán miniszterelnök nagyobb hatalmat biztosított országa honvédelmi erői számára a japán alkotmány „béke záradékként” ismert 9. szakaszának hatálytalanításával. Egy kabinetdöntés segítségével Abe Sinzó átértelmezte az érintett szakaszt, hogy ezáltal a japán hadsereg komolyabb erőket vethessen be külföldön. A lépéssel a miniszterelnök megkerülte az alkotmánymódosításokhoz szükséges parlamenti referendumot.
Erről mennyi szó esett a főáramú médiában? Nem sok.
Mindenesetre Japánban igen nagy port kavart a lépés:
Több százezer japán állampolgár gyűlt össze a miniszterelnök hivatalos rezidenciája előtt, Tokió központjában pedig egy férfi felgyújtotta magát, a lépés elleni tiltakozásul. A japán média is egyöntetűen elítélte a döntést. Abe Sinzó, fittyet hányva a tiltakozásokra, haladt továább a kijelölt úton, kijelentve, hogy eljött az idő a törvény újraértelmezésére. Egy sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, hogy Észak-Korea rakétaprogramja és Kína terjeszkedési törekvései elegendő indokot szolgáltatnak a lépésre.
A döntést az Egyesült Államok is támogatja, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy két Global Hawk nagy hatótávolságú megfigyelő drónt is küldött egy Japán északi részén található bázisra, komoly felháborodást váltva ki az észak-koreai és a kínai vezetőségben.
A mai politikailag bizonytalan időkben a lépés könnyen kiterjedt konfliktus kirobbanásához vezethet.
(A Defense One szerint 10 éven belül minden ország rendelkezik majd felfegyverzett drónokkal.)
Forrás: Activist Post
http://idokjelei.hu/2014/07/japan-modositotta-alkotmanyat-hogy-csatlakozhasson-a-globalis-dron-fegyverkezesi-versenyhez/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése