Egy orosz újságíró tegnap tette közzé a világhálón az Igor Sztrelkovval (eredeti
nevén Igor Girkin), a szlavjanszki felkelők parancsnokával készített
videoriportot. Sztrelkov, aki sikeresen tört ki a város köré fonódó
ostromgyűrűből szombatról vasárnapra virradóan, jelenleg Donyeck
városparancsnoka.
Igor Sztrelkov, a szlavjanszki első zászlóalj hadizászlójának felavatásakor
"Múlt éjjel sikerült kitörnünk az ellenséges ostromgyűrűből, mely
lényegében akkorra be is zárult. Egy elterelő akciót hajtottunk végre
az ellenség szlavjanszki "stellánál" (a város határában álló betonból
és fémből álló nagyméretű, városnevet tartalmazó kompozíció) állásai
ellen. A páncélos csoportunk vezette a rohamot. Sajnos, és nem is fogom
rejtegetni, a páncélos csoportunk nagyobb részét megsemmisítették a
támadás során. Ez nem annyira van kapcsolatban azzal ... nos,
sajnálatos módon hiba történt a páncélos csoportot vezető parancsnok
részéről. Rossz döntést hozott, mikor a rá bízott feladatot
kivitelezte. Mindazonáltal a személyzet 80-90%-át és a fegyverzet
90%-át sikerült elszállítanunk a városból. A halottak és sebesültek
száma nem olyan nagy, el is ismertük azt. Szintén sikerült jelentős
számban evakuálnunk katonáink családjait és más minket segítő
személyeket, - azokat, akiknek a városban maradásuk életveszélyes lett
volna.
Az áttörés teljes meglepetésként hatott az ellenségre. Megtettük a
szükséges lépéseket az álcázás érdekében. Ebben a vonatkozásban, most
várjuk azokat a hősöket, akik éppen most törnek utat hozzánk. Ők voltak
azok, akik tűzfedezetet nyújtottak figyelemelterelés végett a
lövészárkainkból, hogy jelenlétünk demonstrálják a védelmi állásokban.
Folytatni fogjuk a katonai tevékenységünket. Megpróbáljuk nem
elkövetni azokat a hibákat, amiket a múltban elkövettünk. Ezek a hibák,
valóságban nem voltak tévedések, csupán egyszerű következményei az
égbekiáltó fegyver és lőszerhiánynak. Reméljük, hogy képesek leszünk
felkészülni a következő ellenséges offenzívára jóval szorgalmasabb
módon és anélkül, hogy átengednénk az ellenségnek azt a lehetőséget,
hogy kulcsfontosságú erősségeket foglaljon el oly könnyedén, mikor még
csak pár automata fegyverünk volt.
Riporter: Páran azt állították, hogy nyilvánvalóan elhagytad a
kötelességeidet és kivontad magad a feladataid alól, sőt még, hogy
elmenekültél a Krímbe, Krasznij Perekopszba. Felmontál-e vagy sem?
- Nos, ha ez körülöttünk mind Krím lenne vagy Krasznij Perekopsz,
akkor, nos....nem tudom....akkor feltételezem. De most jelenleg
Donyeckben vagyok. A közvetlen feladataimmal kapcsolatban úgy tervezem,
hogy védelmi minszterként holnap megalkotom a központi katonai
tanácsot, amiben az összes fontos területi parancsnok megbízást kap,
függetlenül a direkt kötelességeiktől. Itt fogjuk összehangolni
mindazokat a kérdéseket, melyek a Donyecki Népi Köztársaság védelmével
kapcsolatosak és részben itt fogunk foglalkozni a Lugnaszki Népi
Köztársaság azon csapataival is, akik a mi katonai hatáskörünkbe
tartoznak a katonai hadszínterünkön.
Ezen túl, amíg valaki nem lesz kinevezve, én fogom ellátni a város
(Donyeck) katonai parancsnokának funkcióit. Más szavakkal felkészítjük
Donyecket az aktív védelemre, hogy biztosítsuk azt, hogy ne kerülhessen
az ellenség kezére. Nos, legalább a legvégsőkig, legalább annyira,
ahogy tettük Szlavjanszk esetében.
A valóságban elegendő katonasággal Donyeck sokkal könnyebben és sokkal jobban megvédhető, mint Szlavjanszk kicsi városa.
Riporter: Egy utolsó kérés. Attól eltekintve, hogy mennyire erősen
szimpatizálok a te körülményeiddel, mint újságírónak feladatom
megkérdezni ezt a kérdést: Tisztelettel azok iránt, akik Szlavjanszkban
maradtak; mit tudnál mondani azoknak, akik hátramaradtak?
- Mindenek előtt, szeretném kérni a bocsánatukat azért, mert nem
tudtuk megtartani a várost. A döntésünket, hogy kitörjünk és ne a
városban haljunk meg, az motiválta, hogy ne csak a helyőrséget mentsük
meg - ami természetes minden parancsnok számára - de az is, hogy
felismertük azt a tényt is, hogy nem tarthatjuk tovább, valamint azt
is, hogy közben a város sokkal nagyobb fokú pusztítást és sokkal több
áldozatot szenvedne el.
Éppen most kaptam információkat azzal kapcsolatban - és ahogy
számítottam is rá, hogy azon a tényen túl, hogy a segítőinknek és
önkénteseinknek a többségét kimenekítettük, - az ellenség a
mészárlással van elfoglalva. Szlavjanszkban, Kramatorszkban és
Nikolajevkában. Mivel ma a parancsomra szintén visszavonultunk a
helyőrségünkkel Kramatorszkból. A zászlóalj, ami védte, át lett
csoportosítva ide Donyeckbe, hogy erősítse az itteni helyzetünket.
Megvédeni Kramatorszkot teljesen hiábavaló lett volna védeni, miután az
ellenség elfoglalta Artimovszkot. Annyit értünk volna csak el, hogy egy
másik várost is körbezárnak.
Azzal az eseménnyel
kapcsolatban, hogy az ellenség mészárlást rendezett. Elsőként Artiom
kerületben, még várom a megerősítést, de már néhány forrásom jelentette
ugyanezt az információt., hogy az Ukrán Nemzeti Gárda bosszút áll a
szlavjanszki lakosságon az elszenvedett jelentős veszteségeik miatt.
Mindazonáltal, hogy mindent igyekeztünk megtenni azért, hogy elkerüljük
a civil lakosság áldozattá válását, nem tudtuk megvédeni a népességet a
megtorlástól. Mindazonáltal a milícia maradása és további harcai sem
tudták volna őket megvédeni a káros hatásoktól.
Akik ellenünk támadnak, azok igazi fasiszták. Fasiszták abban az
értelemben, ahogy az elődeink értették ezt a szót. Szörnyek, gyilkosok,
fosztogatók. Tiszta banderista rendőrség, olyanok, mint amilyenek
valaha voltak. Az sem írja ezt felül, hogy elmúlt 70 év. Ők valódi
nácik, akik az "egységes Ukrajna" eszméi mögé bújnak, hogy népirtást
kövessenek el. És el is követik azt.
Ezért is fogunk ellenállni Donyeckben, ahogy ellenálltunk nekik Szlavjanszban is, csak messzemenőkig hatásosabban."
http://www.hidfo.net/2014/07/09/interju-igor-sztrelkovval-szlavjanszki-felkelok-vezetojevel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése