Moszkva, 2023. november 2. csütörtök (MB)

Oroszország csütörtökön kilépett az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról 1996. szeptember 10-én kötött szerződésből (CTBT) – jelentették a hírügynökségek.

A parlament által jóváhagyott intézkedést a ratifikációs okmányok visszavonásáról Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá.

Moszkva azzal indokolta lépését, hogy az Egyesült Államok 1996 óta sem ratifikálta a megkötött megállapodást, s kilátásba helyezte az atomkísérletek felújítását.

Nukleáris fegyverrel a világ 44 országa - Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észak-Korea, Franciaország, India, Indonézia, Irán, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Líbia, Mexikói Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Pakisztán, Svédország, Svájc, Szaúd-Arábia - rendelkezik. Közülük nyolcan nem ratifikálták az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződést.

Moszkva tudatta, a szerződésből történt kilépés nem jelenti, hogy Oroszország atomkísérleteket tervezne végrehajtani.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Az első kísérleti atomrobbantást 1945. július 16-án hajtotta végre az Egyesült Államok, amely - eddig egyetlenként - a második világháború végén két atombombáját élesben is bevetette Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen. Az első hidrogénbombát 1952. október 31-én robbantották fel Enewetak csendes-óceáni atollon.

A Szovjetunió 1949. augusztus 29-én hajtotta végre első kísérleti atomrobbantását (a hivatalos bejelentésre szeptember 25-én került sor), első kísérleti hidrogénbombáját 1953. augusztus 12-én robbantotta fel. (A Szovjetunió felbomlása után az atomfegyvereket Oroszország "örökölte".)

A brit atombombát 1952. augusztus 1-jén próbálták ki Északnyugat-Ausztrália közelében, az első brit hidrogénbombát 1957. május 15-én robbantották fel a Csendes-óceán egyik atollján. Franciaország 1960. február 13-án lépett be az "atomklubba", amikor a Szaharában sikeresen kipróbált első atomfegyverét. Az első francia kísérleti hidrogénbombát 1968. augusztus 24-én robbantották fel.

Kína 1964. október 14-én robbantotta fel első atombombáját, majd három évvel később, 1967. június 17-én első hidrogénbombáját.

India 1974. május 18-án hajtott végre először kísérleti föld alatti atomrobbantást, ezt követően 1998 május közepén két alkalommal is ismét föld alatti kísérleti atomrobbantásokat végzett.

Mintegy erre válaszul 1998 május végén (28-án és 30-án) Pakisztán is sikeres kísérleti föld alatti atomrobbantásokat hajtott végre.

Izraelnek szakértői becslések szerint 100-200 nukleáris robbanótöltet lehet a birtokában, de hivatalosan soha nem ismerte el, hogy atomfegyverrel rendelkezik és elutasította, hogy csatlakozzon az atomsorompó szerződéshez.

Irán aláírta ugyan az atomsorompó egyezményt, de heves nemzetközi vitákat kiváltó atomprogramot indított - saját állítása szerint az atomenergia békés célú felhasználása érdekében, de több nyugati hatalom véli úgy, hogy tömegpusztító fegyver előállításán dolgozik.