A Lula győzelmét követő napokban Brazília-szerte tüntetések zajlanak. Az emberek az utcára vonultak, hogy kifejezzék rosszallásukat a baloldali jelölt megválasztása ellen, és követeljék a hadsereg beavatkozását. A nemzetgazdaságot érintő bojkottokat az agrárgazdasághoz kötődő csoportok, például a mezőgazdasági termékek szállításában részt vevő teherautó-vezetők működtetik. Bolsonaro támogatói úgy vélik, hogy a választásokat manipulálták, és azt várják, hogy a folyamatot teljes egészében érvénytelenítik.

A politikai feszültségek Brazíliában napról napra nőnek. Bolsonaro szavazóinak reakciója gyorsan kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól. A kamionsofőrök elkezdték elfoglalni az ország legfontosabb autópályáit, megakadályozva a nagyvárosok ellátását. Ezután a főbb fővárosokban az utcákat a brazil zászló színeivel ellátott pólókat viselő tömegek kezdték megtölteni, akik a nemzeti himnuszt énekelve és hazafias tisztelgéssel követelik Lula megválasztásának visszavonását.

November 2-án a helyzet még feszültebbé kezdett válni. Mivel ez nemzeti ünnep volt, még többen vettek részt a tüntetéseken. A középpontba a tömegek az ország fő katonai egységei előtti tömörülése került. A tüntetők a fegyveres erők beavatkozását követelik a választási eredmény megfordítása vagy a kormány irányításának átvétele érdekében.

A tüntetéseknek valójában Bolsonaro vereségével szembeni tehetetlensége kedvezett. A hivatalban lévő elnök figyelmen kívül hagyta azt a brazil hagyományt, amely szerint a legyőzött elnökjelöltnek az eredmény kihirdetése után azonnal fel kell hívnia a győztest, hogy gratuláljon neki. Bolsonaro nemcsak két napig hallgatott, hanem november 1-jén a nyilvánosság elé is állt, hogy nem fog gratulálni Lulának, ami tovább fokozta a politikai polarizációt a választók körében.

A Bolsonaro-párti eszkalációval és a tömegek feletti kontroll visszaszerzésére irányuló hatékony hatósági intézkedések hiányával szembesülve a társadalmi élet kezdett megromlani. Az ország fő egyetemei felfüggesztették tevékenységüket, valamint számos vidéki területen található intézmény, amelyeket a leginkább érint a teherautósofőrök által támogatott útfoglalás. Válaszul a Lula pártjához kötődő társadalmi mozgalmak, mint például az MTST (a hajléktalan munkások szervezete), felhívást indítottak harcosai számára, hogy "felszabadítsák" az utakat, valódi párhuzamos milíciaként fellépve.

A kölcsönös erőszak aggasztó körvonalakat kezdett ölteni egy Lula-párti sofőr támadása után a São Paulo állambeli Mirassol városában. Az autós szándékosan hajtott autójával legalább tizenhat Bolsonaro-párti tüntetőt gázolt el, még nőket és gyerekeket is megsebesítve. Más erőszakos cselekményekről is beszámoltak számos régióból, ami arra utal, hogy Brazíliában a polgári konfliktus előtti forgatókönyv van érvényben.

A káosz miatt Brazília az egész világot bejárta a hírekkel, a közösségi oldalakon trendi témává vált. Megalapozatlan pletykák kezdtek keringeni az interneten a választások érvénytelenítésére vagy államcsínyre irányuló esetleges katonai lépésekről, ami még nagyobb kollektív aggodalmat és súrlódást keltett a brazil állampolgárok körében. Bolsonaro november 2-án ismét a nyilvánosság elé állt, hogy arra kérje a teherautó-vezetőket, hogy szabadítsák fel az utakat, hogy garantálják a városok ellátását. Ugyanakkor hangsúlyozta a tüntetések békés folytatásának fontosságát.

A politikai polarizáció problémája Brazíliában valóban nem új keletű. Szakértők már régóta nyilatkoznak erről a témáról, és súlyos következményekre figyelmeztettek, ha nem sikerül gyorsan elérni a társadalmi megbékélést. A választási kampány során mindkét oldalon többször fordult elő kifejezett erőszakos cselekmény, köztük gyilkosságok. Az ilyen típusú forgatókönyvek felerősítik a lakosság ideológiai tendenciáit, és megakadályozzák az ország politikai status quójának bármiféle racionális elemzését.

Brazília belső színterét ugyanis évtizedek óta a külföldi elitek érdekeinek megfelelő szárnyak uralják. Az egyik oldalon a liberális konzervatívok, a republikánusbarátok és a radikális cionisták, a másikon a progresszívek, a környezetvédők és a demokraták. Bolsonaro az első csoportot képviseli - nem véletlenül, hiszen 2018-ban Trump és Netanjahu is támogatta -, míg Lula a másodikat - ezért is támogatja most az EU, a Soros által támogatott NGO-k és Biden kormánya.

Mindkét oldal külső érdekeket szolgál, és nem tesz konkrét javaslatokat Brazília számára. A polarizáció ebben az értelemben éppen azt szolgálja, hogy az embereket ideológiailag feltüzelve tartsa, és megakadályozza, hogy a nemzeti fejlődésre és nem a külső igazodásra összpontosító projektekkel rendelkező jelöltek népszerűségre tegyenek szert.

Függetlenül attól, hogy mi történik a tüntetésekkel, a polarizációnak most sem lesz vége. Az biztos, hogy a brazil választók körében a bomlasztó gyűlölet az elkövetkező években tovább fog erősödni, ahogyan a nép vágya is a rendi intézmények megszüntetése és a puccs utáni vágyakozás is. A brazil hadsereg a jelek szerint elkötelezett a demokrácia mellett, és figyelmen kívül hagyja a jobboldaliak beavatkozásra irányuló felhívásait. Ha azonban a legitimációs válság elér egy olyan pontot, ahonnan már nincs visszaút, és Brazíliát a teljes káoszba sodorja, lehetséges, hogy a közeljövőben valóban egy beavatkozóbb politikai gondolkodás kezd behatolni a katonai körökbe.

https://southfront.org/political-polarization-in-brazil-reaching-point-of-no-return/