egy különleges tudósító által

 

Üdvözöljük a Nagy Újraindítás második szakaszában: a háborúban.

Míg a világjárvány hozzászoktatta a világot a zárlatokhoz, normalizálta a kísérleti gyógyszerek elfogadását, a kkv-k megtizedelésével a legnagyobb vagyonátadást idézte elő a vállalatok számára, és a kibernetikus jövőre való felkészülés jegyében beállította a munkaerő működésének izommemóriáját, addig a gazdasági összeomlás felgyorsításához egy további vektorra volt szükség, mielőtt a nemzetek "Jobban építkezhetnek vissza".

Az alábbiakban több olyan módot mutatok be, amelyekkel az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi konfliktus a Világgazdasági Fórum Nagy Újraindítás programjának következő katalizátora, amelyet a globális érdekeltek összekapcsolt hálózata és a köz- és magánszféra partnerségének diffúz hálózata segít elő.

1. Az Oroszország és Ukrajna közötti háború már most is példátlan zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, súlyosbítja az üzemanyaghiányt és krónikus inflációt idéz elő.

 

Miközben a geopolitikai feszültségek a NATO és a kínai-orosz tengely közötti elhúzódó konfliktussá alakulnak, egy második zsugorodás stagflációba taszíthatja a gazdaságot.

Az elkövetkező években a gyenge növekedés és az elszabadult infláció kombinációja a globális gazdasági alosztályokat mikro-munkaszerződések és alacsony bérű állások kötésére kényszeríti a kialakulóban lévő gig-gazdaságban.

Egy újabb recesszió fokozza a globális erőforrás-szomjúságot, szűkíti az önellátás lehetőségeit, és jelentősen növeli a kormányzati támogatásoktól való függőséget.

Mivel a világ munkaereje jelentős részének elszegényedése fenyeget a horizonton, ez lehet az előjáték az egyetemes alapjövedelem bevezetéséhez, ami egy erősen rétegzett neofeudális rendhez vezet.

Ezért a Világgazdasági Fórum baljóslatú előrejelzése, miszerint 2030-ra "semmit sem fogunk birtokolni és boldogok leszünk", ijesztő gyorsasággal látszik kibontakozni.

2. A háború gazdasági következményei a globális munkaerő drámai leépüléséhez fognak vezetni.

 

A Nagy Újraindítás tervezői már évek óta előre látták ezt a tendenciát, és ki fogják használni ezt a gazdasági zűrzavart azáltal, hogy a globális kihívások leküzdésére és a hagyományos üzleti minták alapvető megváltoztatására ösztönzik a diszruptív technológiák szerepét, hogy lépést tartsanak a technológia gyors változásaival.

A világjárványhoz hasonlóan a konfliktusok korában a katasztrófákra való felkészülés is jelentős mértékben azon fog múlni, hogy a köz- és a magánszférában hajlandóak lesznek-e befogadni a konkrét technológiai innovációkat, hogy a jövő generációi képesek legyenek ellátni a Nagy Újraindítás munkaerőigényét.

Klaus Schwab Shaping the Future of the Fourth Industrial Revolution című könyvének visszatérő témája, hogy az úttörő technológiai és tudományos innovációk többé nem a minket körülvevő fizikai világra korlátozódnak, hanem önmagunk kiterjesztéseivé válnak.

Hangsúlyozza a feltörekvő technológiák elsőbbségét a következő generációs munkaerőben, és kiemeli, hogy sürgősen elő kell mozdítani a globális munkaerő számos aspektusának digitalizálására irányuló terveket skálázható, technológiai alapú megoldások révén.

A "Nagy Újraindítás" élharcosai a geopolitikai kockázatokat a digitális innovációk, az e-stratégiák, a telepresence munkaerő, a mesterséges intelligencia, a robotika, a nanotechnológia, a dolgok internete és a testek internete köré épülő új piacok létrehozásával igyekeznek kezelni.

A mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák rohamos gyorsasága arra enged következtetni, hogy az ilyen technológiák optimalizálása kezdetben a hagyományos iparágakat és szakmákat fogja érinteni, amelyek több százmillió munkavállaló számára nyújtanak biztonsági hálót, mint például a mezőgazdaság, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a gyártás és a futárszolgálatok.

Az elkövetkező években megszűnő munkahelyek közül sokan már most is a leépítés felé tartottak, és valószínűleg nem lesznek visszaszerezhetők, ha a por leülepedik.

A robotok, intelligens szoftverek és gépi tanulás formájában történő automatizálás azonban nem korlátozódik a rutinszerű, ismétlődő és kiszámítható munkákra.

A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek a különböző fehérgalléros munkakörök nagymértékű automatizálásának küszöbén állnak, különösen az olyan területeken, amelyek információfeldolgozást és mintafelismerést igényelnek, mint például a könyvelés, a HR és a középvezetői pozíciók.

Bár a jövőbeli foglalkoztatási trendek előrejelzése nem könnyű feladat, az biztos, hogy a világjárványok és a háborúk együttes fenyegetése azt jelenti, hogy a munkaerő soha nem látott átrendeződés előtt áll, mivel a technológia átformálja a logisztikát, ami több százmillió kék- és fehérgalléros munkahelyet fenyegethet, ami a történelem legnagyobb és leggyorsabb munkahely-áthelyeződését eredményezi, és olyan munkaerő-piaci változást vetít előre, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Bár már régóta várható volt, hogy a technológia fokozott használata a magánszektorban tömeges munkahelyvesztést fog eredményezni, a világjárványok okozta zárlatok és a háború okozta közelgő zavarok felgyorsítják ezt a folyamatot, és sok vállalatnak nem marad más választása, mint elbocsátani a személyzetet, és kreatív technológiai megoldásokkal helyettesíteni őket pusztán a vállalkozásuk túlélése érdekében.

Más szóval, az elkövetkező években megszűnő munkahelyek közül sokan már most is az elbocsátás felé tartottak, és valószínűleg nem lesznek visszaszerezhetők, ha a por elül.

 

 

3. A háború jelentősen csökkentette Európa függőségét az orosz energiaszektortól, és megerősítette az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a "nettó nulla" kibocsátás központi szerepét, amely a Nagy Újraindítás középpontjában áll.

 

Az Oroszország elleni kemény szankciókat az Oroszország elleni nagy visszaállítást követő politikai döntéshozók azáltal használták ki, hogy felgyorsították a "zöld" energia felé való elmozdulást, és megismételték a szén-dioxid-mentesítés fontosságát az "éghajlatváltozás elleni küzdelem" részeként.

Nagyon rövidlátó lenne azonban azt feltételezni, hogy a nagy visszaállítás végső soron a benzint és a dízelüzemanyagot felváltó "zöld" hidrogén és szén-dioxid-semleges szintetikus üzemanyagok igazságos elosztását célozza.

Miközben az ENSZ fenntartható fejlődési céljai kulcsfontosságúak a járvány utáni fellendüléshez, ennél is fontosabb, hogy alapvető fontosságúak a részvényes kapitalizmus átalakításához, amelyet a davosi elit most "érdekelt felek kapitalizmusaként" dicsőít.

Ez a hatalmat az érdekelt tőkések kezében összpontosítja, a kapitalizmus igazságosabb és zöldebb eszközökkel történő újjáalakításának jóindulatú álcája alatt.

Gazdasági értelemben ez egy olyan rendszerre utal, amelyben a kormányok már nem a végső döntőbírák az állami politikák terén, hanem a nem megválasztott magántársaságok válnak a társadalom de facto megbízottjaivá, akik közvetlen felelősséget vállalnak a világ társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásainak kezeléséért a makrogazdasági együttműködés és a globális kormányzás többszereplős modellje révén.

Egy ilyen gazdasági konstrukció keretében a vagyonkezelő konglomerátumok átirányíthatják a globális tőkeáramlást azáltal, hogy a befektetéseket az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz igazítják és környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási (ESG) előírásoknak megfelelően alakítják ki, hogy új nemzetközi piacok épülhessenek a háború okozta gazdasági összeomlástól sújtott, potenciálisan több százmillió ember katasztrófájára és nyomorúságára.

Ezért a háború hatalmas lendületet ad a visszaállítást sürgető kormányok számára, hogy aktívan törekedjenek az energiafüggetlenségre, a piacokat a "zöld és inkluzív növekedés" irányába alakítsák, és végül a lakosságot egy cap-and-trade rendszer, más néven a szén-dioxid-kredit gazdaság felé tereljék.

Ez a hatalmat az érdekelt tőkések kezében fogja központosítani, a kapitalizmus igazságosabb és zöldebb eszközökkel történő újjáalakításának jóindulatú álcája alatt, olyan megtévesztő szlogeneket használva, mint a "Build Back Better", anélkül, hogy feláldozná a kapitalizmus örökös növekedési kényszerét.

 

 

4. A háború okozta élelmiszerhiány jelentős áldást fog jelenteni a szintetikus biológia iparának, mivel a digitális technológiák, az anyagtudomány és a biológia konvergenciája radikálisan át fogja alakítani a mezőgazdasági ágazatot, és globális szinten ösztönözni fogja a növényi alapú és laboratóriumban termesztett alternatívák elfogadását.

Oroszország és Ukrajna egyaránt a világ kenyérkosara, és a gabonafélék, műtrágyák, növényi olajok és alapvető élelmiszerek kritikus hiánya a biotechnológia jelentőségét az élelmezésbiztonság és a fenntarthatóság szempontjából, és számos, a Bill Gates által társfinanszírozott "Impossible Foods"-hoz hasonló, húsutánzatot előállító start-up vállalkozásnak ad majd otthont.

Várható tehát, hogy több kormányzati szabályozás fogja drámai módon átalakítani az ipari élelmiszertermelést és -termesztést, ami végső soron az agrárgazdaság és a biotechnológiai befektetők javát szolgálja, mivel az élelmiszer-rendszereket a "fenntartható" fehérjék és a CRISPR génszerkesztésű, szabadalmaztatott növények termesztésére szolgáló új technológiák segítségével fogják átalakítani.

5. Oroszország kizárása a SWIFT-ből (The Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) előrevetíti a gazdasági visszaállítást, amely pontosan azt a fajta visszahatást fogja előidézni, amely ahhoz szükséges, hogy a világ népességének nagy tömegeit egy technokrata irányítási hálózatba tereljék.

 

Számos közgazdász úgy véli, hogy a SWIFT, a CHIPS (The Clearing House Interbank Payments System) és az amerikai dollár fegyverként való felhasználása Oroszország ellen csak arra fogja ösztönözni a geopolitikai riválisokat, például Kínát, hogy felgyorsítsák a dollármentesítés folyamatát.

Úgy tűnik, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók fő haszonélvezője Kína, amely átformálhatja az eurázsiai piacot azáltal, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) és a BRICS tagállamait arra ösztönzi, hogy kerüljék meg a SWIFT ökoszisztémát, és a határokon átnyúló nemzetközi fizetéseket digitális jüanban bonyolítsák le.

Miközben a kriptovaluták iránti kereslet masszívan megugrik, ez valószínűleg számos kormányt arra ösztönöz majd, hogy egyre inkább szabályozza a szektort a nyilvános blokkláncokon keresztül, és érvényesítse a decentralizált kriptovaluták többoldalú tilalmát.

A kriptókra való áttérés lehet a főpróba ahhoz, hogy végül felgyorsítsák a szövetségi szabályozó által felügyelt programozható pénz terveit, ami a hatalom nagyobb mértékű felhalmozódásához vezet egy hatalmas globális technokrácia kezében, és így megpecsételi a pénzügyi intézményeknek való rabszolgaságunkat.

Úgy vélem, hogy ez a háború paritásba hozza a valutákat, és ezzel egy új Bretton Woods-i pillanatot hirdet, amely a központi banki digitális valuták jövőbeni elfogadásával a nemzetközi banki és makrogazdasági együttműködés működésének átalakulását ígéri.

 

 

6. Ez a háború jelentős fordulópontot jelent a globalisták azon törekvésében, hogy egy új, szabályokon alapuló nemzetközi rendet hozzanak létre Eurázsiában.

 

Ahogy a "geopolitika atyja", Halford Mackinder több mint egy évszázaddal ezelőtt úgy vélte, az elmúlt 500 év minden globális hegemónjának felemelkedését az Eurázsia feletti dominancia tette lehetővé. Hasonlóképpen, a hanyatlásuk azzal járt együtt, hogy elvesztették az ellenőrzést e kulcsfontosságú földterület felett.

A földrajz és a hatalom közötti ok-okozati összefüggés nem maradt észrevétlen a WEF-et képviselő érdekeltek globális hálózata előtt, akik közül sokan előre látták a többpólusú korszakba való átmenetet és a nagyhatalmi versenyhez való visszatérést, miközben Amerika politikai és gazdasági befolyása csökken, és a technokraták által intelligensnek nevezett globalizáció sürgető szükségességét.

Miközben Amerika kétségbeesetten próbál ragaszkodni szuperhatalmi státuszához, Kína gazdasági felemelkedése és Oroszország regionális ambíciói azzal fenyegetnek, hogy felborítják Eurázsia (Nyugat-Európa és a csendes-óceáni térség) stratégiai tengelypontjait.

Az a régió, amelyben Amerika korábban vitathatatlan hegemóniát élvezett, már nem ellenáll a repedéseknek, és lehet, hogy olyan őrségváltásnak lehetünk tanúi, amely drámai módon megváltoztatja a globális erők kivetítésének számításait.

Bár Kína ambiciózus Övezet és Út Kezdeményezése (BRI) képes egyesíteni a világszigeteket (Ázsia, Afrika és Európa), és tektonikus elmozdulást okozhat a globális hatalom helyében, a közelmúltbeli ukrajnai inváziónak messzemenő következményei lesznek a kínai-európai vasúti áruszállításra.

Az ukrán elnök, Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajna a BRI kapujaként funkcionálhat Európába. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül Kína hatalmas tétjét a közelmúltbeli ukrajnai feszültségekben, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a NATO mögöttes törekvését sem, hogy megfékezze Kína felemelkedését a régióban azáltal, hogy korlátozza az ukrán eszközök Kínának történő eladását, és mindent megtesz a Modern Selyemút meghiúsítása érdekében.

Miközben a szankciók Oroszországot a Kínával való kétoldalú kapcsolatok megszilárdítása és a BRI-be való teljes integráció felé terelik, egy pán-eurázsiai kereskedelmi blokk lehet az az átrendeződés, amely kikényszeríti a globális közjavak közös kormányzását és az amerikai kivételesség korszakának visszaállítását.

7. Miközben egyre több a spekuláció a háború hosszú távú hatásáról a Kína és Európa közötti kétoldalú kereskedelmi forgalomra, az orosz-ukrán konfliktus még nagyobb nemzetközi jelentőségre fogja katapultálni Izraelt - a Nagy Újraindítás egyik vezető szószólóját -.

 

Izrael rendkívül vonzó BRI-piac Kína számára, és a KKP nagyon is tisztában van Izrael jelentőségével, mivel stratégiai előőrsként összeköti az Indiai-óceánt és a Földközi-tengert a Szuezi-öblön keresztül.

Továbbá a kínai kormány évek óta elismeri Izrael mint globális technológiai központ elsőbbségét, és kihasználja Izrael innovációs képességeit saját stratégiai kihívásainak megoldása érdekében.

Ezért Naftali Bennet közvetítése Moszkva és Kijev között valószínűleg szerepet játszik az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) eszközszerepében mind Kína, mind Izrael regionális és globális stratégiai lábnyomának bővítésében.

Izrael státusza, mint a jövő vezető technológiai központjai és az Európát és a Közel-Keletet összekötő kapu, elválaszthatatlanul kötődik a fizikai infrastruktúrák - például utak, vasutak, kikötők és energiavezetékek - hálózatához, amelyet Kína az elmúlt évtizedben épített.

Izrael a biztonsági érdekeinek az Egyesült Államoktól való kiszervezésének kezdeti szakaszában van, és a kínai-orosz tengelyre teszi fel a téteket?

Az autotechnológia, a robotika és a kiberbiztonság terén már most is nagyhatalomnak számító Izrael arra törekszik, hogy az ezredfordulós királyság központi nemzete legyen, és az ország technológiai startupjai az előrejelzések szerint kulcsszerepet játszanak majd a negyedik ipari forradalomban.

Az orosz-ukrán válság közepette Kínával kialakuló kapcsolatának erősödése segíthet abban, hogy Izrael regionális hegemónná váljon, a központi gazdasági és technológiai hatalom nagy része Jeruzsálemben összpontosuljon.

Miközben Izrael erőfeszítéseket tesz exportpiacainak és befektetéseinek az Egyesült Államoktól való diverzifikálására, felvetődik egy fontos kérdés.

Izrael a biztonsági érdekeinek az Egyesült Államoktól való kiszervezésének kezdeti szakaszában van, és a kínai-orosz tengelyre teszi fel a téteket?

 

 

8. Ma már köztudott, hogy a digitális azonosítók a Világgazdasági Fórum "Great Reset" (Nagy Újraindítás) menetrendjének központi elemei, és az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak előmozdítása, valamint a jövő intelligens városaiban az egyénre szabott és integrált szolgáltatások nyújtása érdekében az iparágak, ellátási láncok és piacok egészén racionalizálni kell őket.

 

Sokan rájöttek, hogy egy ilyen platform hogyan használható fel a technokrata népességszabályozás és megfelelés globális rendszerének bevezetésére azáltal, hogy az emberiséget egy új vállalati értékláncba illeszti, ahol a polgárokat az ESG befektetők és a humán tőke kötvénypiacok számára adatáruként bányásszák, és szociális és éghajlati pontszámot kapnak az alapján, hogy mennyire jól mérik az ENSZ fenntartható fejlődési céljait.

Az emberek és a csatlakoztatott eszközök zökkenőmentes ellenőrzése az intelligens környezetekben csak akkor valósulhat meg, ha biometrikus adataink, egészségügyi adataink, pénzügyeink, oktatási bizonyítványaink, fogyasztói szokásaink, szénlábnyomunk és az emberi tapasztalatok teljes összessége egy interoperábilis adatbázisban kerül tárolásra, hogy meghatározzák az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak való megfelelésünket, és így kikényszerítsék társadalmi szerződésünk monumentális változását.

Az oltási útleveleket kezdetben a köz- és magánszféra partnerségei a digitális személyazonossági igazolványok bevezetőjeként hirdették. Most, hogy egy ilyen logika kifutott, hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi geopolitikai feszültségek ahhoz, hogy egy új digitális ökoszisztéma kulcsfontosságú csomópontját skálázzák?

Az élelmiszerjegyek bejegyzései a digitális személyazonosító igazolvány blokklánc-nyilvántartásán rögzíthetők lennének, hogy nyomon követhető legyen a szénlábnyomunk és a fogyasztási szokásaink egy nemzeti vészhelyzet idején.

Ukrajnát hagyományosan Európa kenyérkosarának nevezik, és Oroszországgal együtt mindkét nemzet az alapvető gabonafélék fő globális szállítója. Ezért a háborúnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy fekete hattyú legyen az árucikkek és az infláció szempontjából.

A globális ellátási válság miatt az összeomlás szélén tántorgó gazdasággal úgy vélem, hogy az ebből eredő gazdasági rengések világszerte háborús vészhelyzetet fognak kiváltani, és a lakosságot arra fogják utasítani, hogy készüljenek fel a fejadagolásra.

Amint ez bekövetkezik, a központi bankok digitális valutáival összekapcsolt digitális személyazonosító igazolványok többoldalú elfogadását lehet majd megoldásként reklámozni a háztartási fejadagok hatékony kezelésére és elosztására egy példátlan vészhelyzetben és kivételes helyzetben.

A Bank of England már felvetette a programozható készpénz lehetőségét, amelyet csak a munkáltató vagy a kormány által ésszerűnek ítélt alapvető szükségletekre vagy árukra lehet költeni.

Ha a kibocsátó egyszer ellenőrzést kap a pénz elköltésének módja felett, akkor szinte lehetetlenné válik a megfelelő működés digitális személyazonosító igazolvány nélkül, amelyre az élelmiszercsomagok átvételéhez és az alapvető megélhetési eszközök megszerzéséhez lesz szükség. Gondoljunk csak az UBI-ra (egyetemes alapjövedelem).

Ha az élelmiszer-infláció továbbra is emelkedő pályán marad, és a csökkenésnek semmi jele, a kormányok árszabályozást vezethetnek be élelmiszerjegyzési rendszer formájában, és az élelmiszerjegyek bejegyzéseit a digitális személyi igazolványon lévő blokklánc-nyilvántartásokban lehetne naplózni, hogy nyomon lehessen követni a szénlábnyomunkat és a fogyasztási szokásainkat egy nemzeti vészhelyzetben.

9. Európa közvetlenül a tűzvonalban van, amint a NATO és a kínai-orosz tengely közötti hibrid háború megindul.

 

Hanyagság lenne figyelmen kívül hagyni azt az egyértelmű és jelenlévő veszélyt, amelyet a bankok és a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadás vagy akár egy taktikai jellegű, taktikai célú nukleáris csere jelentene interkontinentális ballisztikus rakétákkal (ICBM).

Nem látom, hogy bármelyik hadviselő fél ne lenne korlátozva a kölcsönösen biztosított megsemmisítés doktrínája által, így egy termonukleáris kiömlés valószínűtlen.

Azonban a távoli hozzáférési technológiák használata a SWIFT banki apparátus vagy a Cross-Border Interbank Payment System rendszermemóriájának törlésére potenciálisan működésképtelenné teheti a nemzetközi gazdaság nagy részét, és a dollárt a mélybe taszíthatja.

Ha egy ilyen katasztrofális méretű esemény bekövetkezne, az kétségtelenül a kiberbiztonság felülvizsgálatának növekvő igényéhez vezetne.

Egy ilyen esemény következményei könnyen lehet, hogy új globális biztonsági protokollt hoznának létre, amely szerint a polgároknak szükséges nemzetbiztonsági intézkedésként digitális azonosítóval kell rendelkezniük.

Elképzelhető, hogy egy országos kibertámadást követően az internethez vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez a polgároknak digitális azonosítóval kell igazolniuk, hogy online tevékenységeik és tranzakcióik legitim és nem rosszindulatú forrásból származnak.

A politikában kevés véletlen van.

 

 

10. Ennek a háborúnak a gazdasági következményei olyan katasztrofálisak lesznek, hogy a kormányoknak és az állami szektornak jelentős magántőkeinjekcióra lesz szüksége a finanszírozási hiány pótlására.

 

Ez gyakorlatilag elavulttá teszi a központi banki intézmények és a kormányok közötti hagyományos hatalommegosztást, mivel az előbbiek aránytalanul nagy befolyást gyakorolnak majd a nemzetállamok költségvetési pályájára, amelyek szuverenitását a kormányok központi bankok és fedezeti alapok általi nagyarányú elfoglalása kiüresíti.

Ezért a nemzetállami modellt fokozatosan felforgatja egy globális technokrácia, amely az ipar vezetőinek, a központi banki oligarcháknak és a magán pénzügyi intézményeknek egy nem választott konzorciumából áll, amelyek többsége túlnyomórészt nem állami vállalati szereplők, akik megpróbálják átalakítani a globális kormányzást, és bevonják magukat a globális döntéshozatali folyamatba.

Ezért a nemzetközi kapcsolatok jövőjét és azt a társadalmi, gazdasági és politikai átalakulást, amelyen a világ jelenleg a világjárvány és az orosz-ukrán konfliktus fényében keresztülmegy, nem a multilateralizmus és a szuverén államok választott képviselői fogják eldönteni.

Sokkal inkább a többszereplős partnerségek hálózatán keresztül fog eldőlni, amelyeket a célszerűség politikája motivál, és amelyek nem tartoznak elszámolással egyetlen választópolgárnak sem, és nem tartoznak egyetlen államnak sem, és amelyek számára az olyan fogalmak, mint a szuverenitás és a nemzetközi jog értelmezhetetlenek.

https://www.pokolafoldon.hu/hihetetlen/a-nagy-visszaallitas-2-fazisa-haboru