Az Audi-támogatásokat firtatja a Védegylet

Kikéri a nemzetgazdasági minisztériumtól és a győri önkormányzattól Védegylet és a Tiszántúli Természetvédők Társulata az Audival illetve a Volkswagennel kötött szerződéseket és egyedi adóelengedési vagy adókönnyítési rendelkezéseket. A zöldszervezetek az Audinak az egyes években pénzátutalások, adózási intézkedések, infrastrukturális és egyéb fejlesztések formájában nyújtott támogatások értékének nyilvánosságra hozatalát is kezdeményezik.
A közzétételi kérés kiterjed azokra a szerződésekre is, amelyeknek teljes szövegben történő kiadására a Kúria éppen szerdán kötelezte az NGM-et, miután első- és másodfokon is elvesztette korábban a pert, amelyet az említett civil szervezetek azért voltak kénytelenek végigvinni – az Átlátszó jogásza segítségével –, mert az általuk kért dokumentumokat az NGM úgy adta ki (fénymásolatban), hogy a szövegükből minden lényeges adatot kifestett, az Audi üzleti érdekeire való hivatkozással. – Szégyen lenne az NGM-re, de magára a kormányra is, ha hivatalos közzététel hiányában az adófizetők a Védegylet honlapjáról lennének kénytelenek megtudni, mit csinált az állam a pénzükkel – írják.
Előzetes számításaik szerint az Audi nem sokkal kevesebb támogatást kapott az Orbán-kormánytól, mint amennyit 2010-től Magyarországon beruházott. Ráadásul a telephely-bővítése nem változtatott érdemben azon, hogy 2010-ben a beszállítóinak mindössze 6,5%-a volt magyarországi, azaz nemcsak a közvetlen foglalkoztatási, hanem a közvetett termelésösztönző hatás sem indokolta az Audinak jutott százmilliárdokat. Ezt bizonyítja a zöldek szerint néhány, az újságok nyomozásaiból napvilágra került adat is az Audinak változatos formában nyújtott támogatásokról.
2010-ben a vállalat mérleg szerinti eredménye 591,8 millió eurót (mintegy 160 milliárd forint) tett ki az egy évvel korábbi 291,2 millió euró után. A cég adófizetési kötelezettsége nulla volt, mivel 2011 végéig társaságiadó-mentességet élvezett. A vállalat 2010. évi adóalapja egyébként 500,2 millió euró volt, ami után 95 millió eurót (25,7 milliárd forintot) kellett volna befizetni, ha nem lett volna a kedvezmény. 2009-ben még volt egy 3,8 millió eurós (1,03 milliárd forintos) adófizetése az Audinak, mivel – a társasági adóval ellentétben – az azóta megszűnt szolidaritási adó tekintetében nem élveztek mentességet.
Túl ezen, a 2006. szeptember 1. és 2011. december 31. között a motorgyártás területén megvalósult beruházások után a magyar állam egy 9 milliárd forintban maximalizált összegű, vissza nem térítendő állami támogatás nyújtására vállalt kötelezettséget. A vállalat 2010-ben 1,3 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól.
A kormány nemcsak hazai pénzeket juttatott az Audinak, hanem az Uniótól érkező pénzfolyamot is célzottan átcsatornázta: 2014 szeptemberében kormányhatározat hozott arról, hogy Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létesül a győri egyetemen – az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére.
Az MTI 2011. április 6-án azt tette közzé: „Az Audi 11,2 milliárd forint állami támogatást kap győri gyárának bővítéséhez – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter”. Ezzel szemben július elején az Európai Bizottság a honlapján arról jelentetett meg tájékoztatást, hogy négyszer ekkora magyar állami támogatás jogszerűsége tárgyában indított vizsgálatot. A Magyar Nemzet ezért azzal a kérdéssel fordult a nemzetgazdasági tárcához, valójában melyik összeg felel meg a valóságnak. A válasz szerint „a bizottság kommunikációjának megfelelően, a magyar kormány összességében 44,96 milliárd forint (150,03 millió euró) támogatást ítélt meg, ami jelenértéken 39,952 milliárd forintnak (133,3 millió eurónak) felel meg”.
Az Audi 2010. augusztus 10-én a nemzeti vagyonkezelőtől nettó 5,2 milliárd forintért vásárolta meg azt a 195 hektáros területet, amelyen bővítette a győri üzemét. De egy kormányhatározat nyomán az állam 4,16 milliárd forintos ráfordítással vállalta az egész terület fejlesztését. Kormánydöntés alapján az állam a következő munkálatokat vállalta: a védettség alatti növényzet áttelepítése, a kárelhárítási terv és környezeti állapotfelmérés elkészítése, továbbá egy új iparvágány, illetve a hozzá kapcsolódó műtárgyak terveztetése, megépítése. A dokumentum értelemben az átalakítások részét képezte még a kapcsolódó út- és elektromos hálózat kivitelezése, beleértve a közműfejlesztési költségeket is, így például egy transzformátorház megépítését, továbbá a vízelvezetés megoldását. Emellett a magyar költségvetésre hárították az őrzés-védelem és az őrzés-védelmi világítási rendszer kiadásait, valamint a térvilágítás kiépítését és a területen lévő fedett tárolók felújítását, illetve a teljes rekultivációt.
2011 végéig élt az az – annak idején éppen az Audi által kilobbizott – rendelkezés, ami lehetővé tette a cégeknek, hogy az innovációs járulékukat csökkentsék a kutatás-fejlesztésre fordított költségeikkel. Mivel ez uniós nyomásra lehetetlenné vált, a kormány 2012-ben pótmegoldást dolgozott ki: az innovációs alapba érkező befizetéseket pályázati úton visszajuttatta néhány kiválasztott nagyvállalatnak – az Audinak a hírek szerint 15 milliárd forint értékben.
A pénzügyi támogatások mellett a kormányzat más formában is támogatta és támogatja az Audit: A telephely-bővítésre az Audi által kiszemelt – amúgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a Natura 2000 hálózat részét képező térséget kivetette a hatóságokkal a természetvédelmi oltalom alól, a győri önkormányzat útján pedig a város rendezési terv átigazításával belterületbe vonatta, és beépítésre szánt területté minősíttette.
– Az Audinak juttatott nemzeti ajándékok ez idő szerint legutolsó darabját megint az NGM vezetője nyújtotta át, amikor bejelentette, hogy – más országoknak a lakosság egészsége védelmében meghozott intézkedéseivel ellentétben – a Kormány nem készül arra, hogy betiltsa itthon a Győrben gyártott, határérték fölötti szennyezőanyag-kibocsátású motortípusokat. Az egészségügyi kár forintosítható. Ha a kormány nem gondolja meg magát, a Védegylet készen áll arra, hogy az utak mentén lakók és a közlekedők érdekében ez ügyben is pert indítson – írja az adatkérő szervezetek közleménye.
(NOL)