STRATFOR: Az USA fö cèlja egy èvszàzad ota az orosz-nèmet összefogàs megakadàlyozàsa!

George Friedman beszède. George Friedman egy privàt “Think tank” /agytröszt/ a STRATFOR alapitoja ès fönöke.

(A forditàst èrtelemszerüen, a lènyegtelen rèszek kihagyàsàval történt A video vège felè talàlhato egy tèrkèp a “biztonsàgi övezet”-tel.)

Egy terület sem lehet àllandoan bèkès, igy az USA sem. Ugy vèlem, hogy minket (USA-t) is fognak hàborus esemènyek kisèrni illetve èrinteni. Ugy gondolom, hogy Europa nem tèr vissza a nagy hàborukhoz, de az emberi termèszetböl fakadoan itt is lesznek fegyveres összetüzèsek bèkès idöszakokkal vàltakozva ès emberek pusztulnak el. De nem lesz több tizmillios halott, mint a 2. vilàghàboruban. Ehhez – vèlemènyem szerint – hozzàsegit Europa “kivàlasztottsàg” eszmèje. Tovàbbra is lesznek konfliktusok Europàban; nem tul règen Jugoszlàviàban zajlott, jelenleg pedig Ukrajnàban folyik. – Europa kapcsolata az USA-val – nekünk nincs kapcsolatunk Europàval. Kapcsolatunk van Romàniàval, Franciaorszàggal, de nem lètezik egy olyan Europa, amellyel kapcsolatunk lenne.

Az iszlàm extremizmus ugyan problèmàt jelent, de az USA lètèt nem fenyegeti.. Kell vele foglalkozni a megfelekö modon.

Külpolitikai èrdekeink màs irànyuak. A mult szàzadban az 1. ès a 2. vilàghàboruban, majd a hideghàborus idöszakban külpolitikailag Nèmetorszàg ès Oroszorszàg közötti kapcsolatok alakulàsa volt szàmunkra fontos. E kèt orszàg egymàssal szövetkezve az egyetlen olyan hatalmat kèpezheti, amely veszèlyt jelenthet szàmunkra. Èppen ezèrt elsörendü èrdekünk annak biztositàsa, hogy ez a szövetsèg ne jöjjön lètre.

Ha Ön egy szorult helyzetben lèvö ukràn lenne, akkor keresne valakit, aki egyedül is tudna segiteni – ès ez a valaki mi vagyunk, az Amerikai Egyesült Àllamok.

A mult hèten vagy tiz nappal ezelött Ben Hodges tàbornok az Europàban àllomàsozo amerikai szàrazföldi csapatok föparancsnoka – aki baklövèseiröl ismert – Ukrajnàba làtogatott. Ott tartozkodàsakor bejelentette, hogy a közeljövöben hivatalosan katonai tanàcsadok èrkeznek az orszàgba.

Több ukràn harcost kitüntetett annak ellenère, hogy az US protokoll tiltja külföldiek kitüntetèsèt.
Ezzel akarta mutatni, hogy az ukràn hadsereg az ö hadserege.

Az USA fegyvereket ès màs hadi felszerelèst szàllit a balti àllamokba, Romàniàba, Lengyelorszàgba ès Bulgàriàba – ez igen èrdekes dolog. Elözö nap pedig bejelentette Washington, hogy szàndèkàban àll Ukrajnànak is fegyvereket küldeni, ezt càfoltàk, de mègis teszik; a fegyverek szàllitàsa majd megtörtènik.

Az USA mindezt a NATO mellözèsèvel teszi, mivel a NATO hatàrozatok meghozatalàhoz valamennyi tagàllam egyhangu beleegyezèse szüksèges. (Erre utal Victoria Nuland Geoffrey Pyatt-hez, a kijevi amerikai nagykövethez intézett megjegyzèse, “fuck the EU”(KWK)).

A müveletek lènyege, hogy az USA egy biztonsàgi övezetet, “Cordon Sanitaire”-t akar Oroszorszàg körül kièpiteni. Ès Oroszorszàg tudja ezt.

Oroszorszàg azt gondolja, hogy az USA szàndèka az Orosz Föderacio megsemmisitèse. Èn azt hiszem, hogy nem akarjuk Oroszorszàgot elpusztitani, hanem csak egy kicsit megsebezni ès kàrokat okozni.

Mindenesetre visszatèrtünk az öreg jàtèkhoz.

Ha egy lengyellel, egy magyarral vagy egy romànnal elbeszèlgetünk, akkor nyilvànvalo lesz, hogy ök
egèsz màs vilàgban èlnek, mint a nèmetek, ès a nèmetek is egèsz màs vilàgban èlnek, mint a spanyolok.

Tehàt Europàban az egysèg hiànya uralkodik.

Az USA alapvetö èrdekei cèljàbol ellenörzi a vilàg valamennyi oceànjàt. Egy nagyhatalom sem tudta ezt
valaha is megtenni. Ennek alapjàn avatkozhatunk be vilàgszerte a nèpek ügyeibe ès ök nem tudnak
minket megtàmadni.

Ez egy szèp dolog.

Az oceànok ès a vilàgür ellenörzèsènek fenntartàsa alapozza meg hatalmunkat.

A legjobb modszer az ellensèges hajok legyözèsère, ha megakadàlyozzuk azok èpitèsèt.

A britek szàmàra az biztositotta a tengerek feletti hatalmat, hogy egyetlen europai orszàg sem tudott
hajohadat felàllitani, mivel folyton egymàs ellen hadakoztak.

Rèszemröl azt a politikàt ajànlanàm, amit Ronald Reagan,folytatott Iràn ès Irak esetèben. Mindkèt felet
tàmogatta, ezek egymàs ellen harcoltak (Iràn-Irak hàboru, 1980-88) ès nem ellenünk. Ez cinikus volt ès
erkölcsileg nem elfogadhato, de müködött.

Az USA nincs abban a helyzetben, hogy egèsz Euràzsiàt elfoglalja. Abban a pillanatban, amikor csizmànk
a földet èri, demografikusan szàmszerü hàtrànyban vagyunk. Egy hadsereget le tudunk gyözni, de nem
vagyunk kèpesek Irakot elfoglalni. Balga ötlet volt az, hogy a 130 ezer fös US katonasàg egy 25 millio la-
kosu orszàgot megszàlljon. New Yorkban a rendörök ès a lakosok szàma közötti aràny nagyobb, mint
Irakban az US katonàk ès a lakosok szàma közötti aràny volt.

Nem tudunk mindenhol fegyveresen beavatkozni, de kèpesek vagyunk arra, hogy az egymàs ellen harcolo feleket tàmogassuk ès igy azok csak magukra koncentràljanak. Tàmogatjuk öket politikailag, pènzügyileg, egyverekkel ès tanàcsadokkal. Különleges esetekben, mint Japànban, nem…..mint Vietnàmban, Irakban ès Afganisztànban megelözö csapàsokat (“spoiling attacks”) alkalmazunk. A taktikai megelözö csapàsok cèlja nem az ellensèg legyözèse, hanem egyensulyàbol valo kibillentèse. Ezt kiprobàltuk mindegyik hàboruban, igy Afganisztànban is. Problèma abbol keletkezett, miutàn az ellesèg gyensulyàt sikeresen megingattuk, ahelyett hogy azt mondtuk volna: “jo munkàt vègeztünk, menjünk haza”, azt mondtuk: “ez könnyü volt, èpitsük fel itt mèg a demokràciàt”.

Az USA nem tud Euràzsiàban mindenhol fegyveresen beavatkozni; ezt szelektiven ès lehetöleg ritkàn kell
tenni ès utolso lèpèskènt. Ha màr US csapatokat küldünk, akkor a beavatkozàsnak korlàtozattan kell törtènnie ès nem szabad gigantikus mèreteket öltenie.

Mint Imperium nem tehetjük meg, hogy az egèsz orszàgot, ahova katonàkat küldünk, elfoglaljuk. Annakidejèn a britek sem foglaltàk el egèsz Indiàt, csak egyes àllamait ès hagytàk öket egymàs ellen harcolni. Az indiai hadseregbe brit katonatiszteket èpitettek be. Az okori romaiak sem küldtek csapatokat a tàvolesö, birodalmon kivüli területekre. Màs orszàgokban uralkodo, Romàhoz hüsèges kiràlyokat hehyeztek oda. Ezeknek a feladata volt a bèke fenntartàsa a birodalom hatàrai mentèn. Azok a birodalmak, amelyek megprobàltak az elfoglalt területeken maguk uralkodni, azok megbuktak. Ez törtènt a nàci birodalommal is. Senkinek sincs olyan nagy hatalma, hogy az elfoglalt területeken direkt uralkodjèk. Nekünk, mint Imperiumnak okosan kell eljàrnunk.

Mèg nem lazithatunk ès mehetünk haza. Mèg csak a könyv harmadik fejezetènèl tartunk.

Oroszorszàg szàmàra lètfontossàgu, hogy Ukrajna tovàbbra is semleges pufferzona maradjon. Ha a nyugat (USA , NATO) Ukrajnàban az orosz hatàrig nyomul elöre, ez azt jelenti, hogy a nyugati erök Sztàlingràdtol (Volgogràdtol) 100 km, Moszkvàtol 500 km tàvolsàgra lesznek.

Ukrajna semlegessège nem felel meg az USA èrdekeinek. Èppen ezèrt rendeli el rohamosztagok szàllitàsàt Romàniàba, Bulgàriàba, Lengyelorszàgba ès a balti àllamokba. Ezzel lètrehozzuk az Intrermarum-ot ( a Fekete-tenger ès a Keleti-tenger között fekvö terület); a tervet Pilsudski dolgozta ki. Ès ez az USA szàmàra elönyben rèszesitett megoldàs.

Az igazi ismeretlen “vàltozo”-t Europàban a nèmetek jelentik. Ha ez a biztonsàgi övezet megvalosul, nem tudjuk, hogyan fognak a nèmetek viselkedni. A nèmet-orosz kapcsolatok összetettek, sokrètüek. Gerhard Schröder, volt nèmet kancellàr a Gazprom igazgatosàgi tagja.

Az USA fö cèlja az, hogy megakadàlyozza a nèmet kapital (töke) ès technologia egyesülèsèt az orosz termèszeti kincsekkel (köolaj, földgàz, àsvànyok) ès munkaerövel, amivel az USA màr egy èvszàzad ota probàlkozik. 1871 ota ez volt mindig a “nèmet kèrdès”.

(K-W K)