Ha a Sárkány megindul, – egy jenki sem állhat útjába

A Kínai Haditengerészet, a nemzetközi vizeken is bevethető

– Kína nyilvánosságra hozta legújabb katonai doktrínáját –

Kiemelt szövetségben Oroszországgal.

Kína nemrégiben közzétette első ‘Fehér könyvét’ az ország katonai stratégiájáról, – mely minden eddiginél nagyobb rálátást biztosít, s több információt hoz nyilvánosságra Kína fegyveres erejéről, – a Kínai Népi Felszabadító Hadseregről.

A körülbelül kilencezer kínai írásjegy terjedelmű dokumentum több olyan kifejezést is használ, amelyek korábban sosem jelentek meg kínai hivatalos iratokban.

A ‘Fehér könyv’ bevezetője megerősíti Kína elkötelezettségét a békés fejlődés mellett, – ugyanakkor új elemként kiemeli az ország “aktív védekező” katonai stratégiájának fontosságát is.

A ‘Fehér könyv’ – Kína katonai stratégiájáról

Az “aktív védelem” a ‘Fehér könyv’ definíciója szerint azt jelenti, hogy; “Nem támadunk, hacsak meg nem támadnak minket, – de abban az esetben viszont kemény ellentámadásba megyünk át”!

“Ám Kína mindemellett sosem fog hegemóniára vagy területi expanzióra törekedni.” – szögezi le a dokumentum.

A kínai honvédelmet befolyásoló megváltozott biztonságpolitikai környezettel kapcsolatban, a ‘Fehér könyv’ megjegyzi, hogy bizonyos országok részéről növekvő kihívások jelentkeztek, – példaként hozza fel az Egyesült Államok egyre erősödő kelet-ázsiai jelenlétét és Japán kihívásokkal terhes politikai fordulatát.

A dokumentum az első ‘Fehér könyv’, amely felhívja a figyelmet arra, hogy “bizonyos szomszédos államok, melyekkel Kínának közös tengeri határaik vannak, – provokatív lépéseket tesznek és törvénytelenül megszállva tartanak nem egy, a Kínai Népköztársaság fennhatósága alá tartozó szigetet és zátonyt, – sőt folyamatosan erősítik katonai jelenlétüket ezeken a helyeken.

“Mindezen okokból tehát Kína már hosszú ideje aktuálissá vált feladata az, hogy megvédje a felségvizeivel és tengeren túli területeivel kapcsolatos jogait és érdekeit” – teszi hozzá a dokumentum.

Vietnam és a Fülöp-szigetek a Dél-kínai-tengeren több olyan szigetet is elfoglaltak amelyek a Kína Népköztársasághoz tartoznak. Sőt ezek az államok építkezésekbe is fogtak az általuk bitorolt kínai területen.

Ezért a ‘Fehér könyv’ megállapítása szerint; a felmerült kihívásokra reagálva – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete “az eleddig alkalmazott,  csakis a partmenti védelemre szorítkozó taktika helyett, – fokozatosan a ‘partmenti védelem, plusz a nyílt tengeri védelem kombinációját alkalmazza majd.”

A dokumentum említést tesz a katonai küzdelemre való felkészülésben tett változtatásokról is. Míg a 2004-es irányelv az úgynevezett  “informatizált helyi háborúk” megnyerését tűzte ki célként, addig az új dokumentum a tengeri katonai küzdelmet emeli ki.

A világűrrel kapcsolatban a ‘Fehér könyv’ megerősítette Kína álláspontját; miszerint az ország ellenzi a világűrben való fegyverkezést, és elítéli az űrbéli fegyverkezési versenyt.

(Bár itt még nincs szó szó róla, – de az amerikaiaknak a Világűr privatizálásra szövögetett tervei, – igencsak az egyesült kínai és orosz érdekekbe is ütköznek majd – a szerk.)

Az információs hadviselésről szólva, a dokumentum kiemeli; “Kína gyorsítani fogja Cyber-erőinek fejlesztését” és növeli hatékonyságát a cyber-események és szituációk tudatos kezelésében – ezáltal tehát a cyber-védelem területén is.

A Kínai ‘Speciális haderő’ katonái – Kína érvényesíteni fogja érdekeit, – bárhol a világban

A ‘Fehér könyv’ megjegyzi, hogy a kínai nemzeti érdekek messze túlnyúlnak az ország határain,- ezért Kína “megerősíti a nemzetközi biztonságpolitikai együttműködést azokon a területeken, amelyek kulcsfontosságúak az ország tengerentúli érdekeinek szempontjából.”

(Márpedig Kína komoly gazdasági és pénzügyi érdekszférákat teremtett, szinte az egész világon. Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában, Észak-Amerikában, s magában az Egyesült Államokban is, mely a kínai népi szlengben; az “Aranyhegyek” elnevezést kapta. – De vannak Kínának komoly gazdasági, pénzügyi érdekövezetei Európában is. A legerősebb Londonban, – de majd ilyen intenzitással vannak jelen Magyarországon is. Budapesten például a X. kerületet, melyet az öregek egykor “Napfényes Kőbányának” hívtak, – manapság már Kínai negyednek, vagy csak egyszerűen China Town-nak nevezik – a szerk.)

A jövőben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg aktívan részt vesz majd mind a regionális, mind pedig a nemzetközi biztonságpolitikai válságok kezelésében, – s amennyiben a békés megoldás nem lehetséges, s az adott térség biztonsága végzetesen meginog; akkor Kína előtérbe helyezi; – sürgősségi értesítéssel, – a katonai kockázatkezeléssel kapcsolatos mechanizmusok létrejöttét.

A dokumentum kiemeli az orosz fegyveres erőkkel való jövőbeni együttműködést, hozzátéve, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egy átfogó, szerteágazó és fenntartható keretrendszerrel kívánja elősegíteni a katonai kapcsolatokat.

Kiemelt szövetségben Oroszországgal – Elől: kínai haditengerészek, – a háttérben: orosz rakéta cirkáló

Az Egyesült Államokkal való együttműködés terén, Kína egy olyan “új típusú katonai kapcsolatot” szeretne kiépíteni, amelyek összhangban áll Kínának az újabban alkalmazott “kiemelten fontos államokat” kezelő stratégiájával.

Ez vélhetően erősíteni fogja a védelmi párbeszédeket, cserekapcsolatokat és együttműködéseket az amerikai haderővel, – továbbá fejleszteni fogja a főbb katonai aktivitások értesítési mechanizmusát, valamint a légi és tengeri találkozások során alkalmazandó biztonsági protokollokat.

Zhao Weibin, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Hadtudományi Akadémiájának kínai-amerikai katonai kapcsolatokkal foglalkozó kutatója a ‘Fehér könyvben’ az Egyesült Államokat, Japánt és néhány más szomszédos országot jelölt meg, – melyek biztonsági kihívásokat jelentenek Kína számára, – azonban a dokumentum egyértelműen nem szólít fel ezen kihívások ellensúlyozására.

„Ebben a biztonságpolitikai környezetről szóló fejezetben csak objektíven értékeltük Kína helyzetét.” – mondta Zhao.

Wen Bing, az akadémia védelmi mechanizmusokkal foglalkozó kutatója elmondta, hogy Kína azon kevés országok egyike, amely ‘Fehér könyveket’ tesz közzé, hogy tisztázza katonai stratégiáját. Wen elmondta, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia is közzétesz hasonló dokumentumokat.

„Ez valóban egy nagy lépés Kína katonai átláthatósága terén.” – mondta Wen.

A kutató azt javasolja a ‘Fehér könyv’ olvasóinak, hogy a könyvben leírt minden egyes szót vizsgáljanak meg, mivel “nagyon sok új kifejezés és elgondolás, (s a kínaiakra jellemző többszörösen is árnyalt utalás – a szerk.) van benne, amelyek révén jobban meg lehet érteni a mai Kínai Népi Felszabadító Hadsereg védelmi mechanizmusát.”

Szabad Riport

Források: CRI, Xinhua