Demográfiai
forradalom zajlik Magyarországon, az iskolások között a pedagógusok
jelzése alapján két olyan megye is van, ahol minden harmadik gyermek
cigány származású. Népességrobbanás látszik, és nem csak keleten, a
Dunántúlon is - olvasható a hvg-ben.
Az HVG Papp Z. Attilának , a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete igazgatójának kutatását idézi. A kutató cselesen kerüli ki azt az 1993-as szabályt, miszerint nem lehet közvetlenül adatokat gyűjteni a cigány gyermekekről. Az országos kompetenciamérés során ugyanis a pedagógusoknak meg kell becsülniük a hozzájuk járó roma diákok arányát. Eszerint országosan 15 százalék a gyermekek között a romák aránya, van azonban néhány kiugró adat. A főváros VIII. kerületében a gyermekek 43 százaléka cigány származású és a VII. kerületben is messze az országos átlag feletti, 28 százalék ez az arány. Összesen hét kerületben tíz százalék feletti a roma diákok aránya, a főváros összességében pedig 8,6 százalék. Az országban 298 olyan iskola van, ahol a cigány kisebbség alkotja a többséget.
A megyék közül a legmagasabb arányban Nógrádban tanulnak cigány gyerekek (34,3 százalék), majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 32,8 százalékkal, megelőzve Szabolcs-Szatmár-Bereget (28,7 százalék). A korábban legnagyobb arányú roma populációval rendelkező Hevesben 22,5 ez az arányszám, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 20,4 százalék.
A Dunántúlon található Somogy több kelet-magyarországi megyét is megelőz 22,4 százalékos arányával, Baranyában 18,9 százalékkal szintén kiugró a növekedés. Tolnában pedig 16,8 százalék a romák aránya.
Az országban legalacsonyabb arányban Győr-Moson-Sopronban élnek cigány gyerekek (4,2 százalék). Csongrádban az iskolások 5,1 százaléka, valamint Vasban, 5,2 százaléka roma.
Döbbenetes adatok: ahol 10-20 százalékos a cigányok gyerekek aránya, már valamivel gyengébben, ahol még ennél is magasabb az arányuk, ott még ennél is rosszabb teljesítményt nyújtanak a diákok a szövegértés vizsgán.
A 2011-es népszámlálás adataival nem összevethetőek a mostani számok, de a tendenciák már akkor is látszottak. A népszámláláson - önbevallás alapján - 316 ezer romát regisztráltak, ez három százaléka volt a magyar lakosságnak. Erőteljes növekedés már akkor is látszott, ez az adat 153 százaléka volt a 2001-ben mértnek.
Forrás:alfahír
Az HVG Papp Z. Attilának , a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete igazgatójának kutatását idézi. A kutató cselesen kerüli ki azt az 1993-as szabályt, miszerint nem lehet közvetlenül adatokat gyűjteni a cigány gyermekekről. Az országos kompetenciamérés során ugyanis a pedagógusoknak meg kell becsülniük a hozzájuk járó roma diákok arányát. Eszerint országosan 15 százalék a gyermekek között a romák aránya, van azonban néhány kiugró adat. A főváros VIII. kerületében a gyermekek 43 százaléka cigány származású és a VII. kerületben is messze az országos átlag feletti, 28 százalék ez az arány. Összesen hét kerületben tíz százalék feletti a roma diákok aránya, a főváros összességében pedig 8,6 százalék. Az országban 298 olyan iskola van, ahol a cigány kisebbség alkotja a többséget.
A megyék közül a legmagasabb arányban Nógrádban tanulnak cigány gyerekek (34,3 százalék), majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 32,8 százalékkal, megelőzve Szabolcs-Szatmár-Bereget (28,7 százalék). A korábban legnagyobb arányú roma populációval rendelkező Hevesben 22,5 ez az arányszám, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 20,4 százalék.
A Dunántúlon található Somogy több kelet-magyarországi megyét is megelőz 22,4 százalékos arányával, Baranyában 18,9 százalékkal szintén kiugró a növekedés. Tolnában pedig 16,8 százalék a romák aránya.
Az országban legalacsonyabb arányban Győr-Moson-Sopronban élnek cigány gyerekek (4,2 százalék). Csongrádban az iskolások 5,1 százaléka, valamint Vasban, 5,2 százaléka roma.
Döbbenetes adatok: ahol 10-20 százalékos a cigányok gyerekek aránya, már valamivel gyengébben, ahol még ennél is magasabb az arányuk, ott még ennél is rosszabb teljesítményt nyújtanak a diákok a szövegértés vizsgán.
A 2011-es népszámlálás adataival nem összevethetőek a mostani számok, de a tendenciák már akkor is látszottak. A népszámláláson - önbevallás alapján - 316 ezer romát regisztráltak, ez három százaléka volt a magyar lakosságnak. Erőteljes növekedés már akkor is látszott, ez az adat 153 százaléka volt a 2001-ben mértnek.
Forrás:alfahír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése