Integráció, asszimiláció, disszimiláció, iszlám Közép- és Dél-Európában.... Asszimilációs, disszimilációs trendekről, az európai iszlám irányzatairól és az európai integrációs politikáról esett szó az Európa 9/11 konferenciasorozat második rendezvényén, melyet a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezett a közelmúltban, Budapesten. Régen az iszlám vallás gyakorlása korántsem volt olyan népszerű, mint manapság. A mecseteket jellemzően kevesen látogatták, a lakosság jelentős része nem gyakorolta aktívan a vallását, hitét. Mára azonban fordult a helyzet, ami annak is köszönhető, hogy protestvallás lett. Ma már az sem ritka, hogy az imára gyűlő tömeg a forgalmat is feltartja.

CSEHORSZÁG - A cseh iszlamofóbia megjelenése, az iszlamofób mozgalmak, pártok... Itt a muszlimellenesség nem vallási alapokon nyugszik. Bár van némi történelmi előképe, olyan indulatokat sosem keltett, mint manapság. Csehországban nem él nagyszámú muszlim kisebbség, így a velük szemben megnyilvánuló ellenségességet negatív tapasztalatokkal sem lehet magyarázni. Az első mecsetet a kilencvenes években kezdték építeni, ami vihart is kavart akkoriban. Az euroszkeptikus Vaclav Klaus nem meglepő módon támogatta, a szociáldemokrata Milos Zeman pedig nyíltan iszlamofób, aki választási programjába is beleírta, hogy megtiltaná mecsetek építését Csehországban. A hangvétel része ugyanakkor – szemben számos közép-európai szélsőjobbos párttal − a lojalitás az izraeli jobboldallal, így hangsúlyozza, hogy soha, semmilyen körülmények között nem támogatja a palesztin törekvéseket. Az iszlamofób hangulatról országszerte szélsőséges kampányok gondoskodnak, amelyek része például annak követelése, hogy a muszlim étkezéshez szükséges, úgynevezett „halal” élelmiszereket tiltsák ki a cseh üzletekből, illetve a mecsetek falainak összefirkálása és az iszlámellenes tüntetések.

DÉL-EURÓPA - A Balkán muszlim lakosságának jellemzői. Az itteni muszlim közösségek alapvetően különböznek a nyugat-európaiaktól. A Balkánon az iszlám vallásnak a török hódítás következtében történelmi gyökerei vannak. A Török Birodalom XIX. századi Balkánról való kiszorulásával elkezdett megváltozni a térség vallási összetétele. A háborúkkal járó etnikai tisztogatások megtizedelték az ekkor már kisebbségben lévő muszlimokat, akik közül sokan kerestek menedéket Törökországban vagy más iszlám országokban. Ma, miközben Nyugaton fiatalokból álló közösségek alakulnak ki és terjednek, a Balkánon az iszlám közösségek elöregednek. Ez a rossz gazdasági helyzet következtében meginduló elvándorlásnak köszönhető. Európa egyes területein történelmi gyökerei vannak az iszlámnak, de kockázatot még a Balkánon is csak mostanában kezdett jelenteni, amiben komoly szerepük volt a nyugati hatalmaknak is. A balkáni muszlimoknak nem sok politikai kapcsolatuk volt a külvilággal, leszámítva Törökországot, amelyre egyfajta anyaországként tekintettek. A kilencvenes években változott meg a helyzet, amikor a jugoszláviai polgárháború mindent felforgatott. Ekkor például Szaúd-Arábiából is érkeztek Macedóniába, Boszniába, Szerbiába „hivatásos” forradalmárok. A függetlenné vált korábbi tagállamokban, Koszovóban, Montenegróban a problémát súlyosbítja a szegénység és a működő államgépezet hiánya. Az albán vagy akár a bosnyák állam közel sem elég erős és szervezett ahhoz, hogy a szélsőségesek szervezkedését meg tudják fékezni: ennek a következménye, hogy a Balkánról érkező szélsőségesek feltűntek már a Szíriában működő halálbrigádokban is. A nyugat-európai multikulturális politika következtében lezajlott identitásvesztés miatt a bevándorlók jószerével nem is láthatják, hogyan kellene integrálódniuk.

A modernkori iszlám, a dzsihadizmus megjelenése?
http://jovonk.info/2015/04/02/modernkori-iszlam-dzsihadizmus-megjelenese