Ez a cikk nem egy cégnépszerűsítő írás lesz, hanem gondolkodásra, netán ébresztésre sarkaló remélhetőleg... A Counter Culture Labs egyike azon új, „csináld magad” biotechnológiai laboroknak, amelyek az utóbbi tíz évben kezdtek felbukkanni. Egy olyan biolaboratóriumról van szó, amely szembemegy a hagyományos tudományos gyakorlattal: a kaliforniai létesítmény munkatársai szabadidejükben jönnek össze a különleges létesítményben, és nem egyszerűen megismerni akarják a természetet, hanem ki kívánják cselezni annak megszokott útvonalait. A labor egyik kutatócsoportja például azon dolgozik, hogy sajtot hozzon létre mindenféle állati közreműködés nélkül. Genetikai módosítások révén olyan élesztőgombákkal kísérleteznek, amelyek egy napon a tehéntejjel egyező molekuláris összetételű anyagot fognak termelni, és ebből kívánnak a jövőben sajtot, illetve egyéb tejtermékeket gyártani.
A projekt neve Real Vegan Cheese, azaz az igazi vegán sajt, a labor „biohekker” dolgozói ugyanis olyan sajtot akarnak létrehozni, amely ugyanolyan ízű, mint a tehéntejből készült változat, de alapanyaga nem egy állatból származik. A sajt elhagyása a legnagyobb áldozat, amit egy igazi vegánnak, vagyis a vegetarianizmus egy szigorúbb válfajának követői kénytelenek meghozni, magyarázza Benjamin Rupert, a csoport egyik vegyésze, aki egy évtizede maga is vegán diétát folytat. Bár a kezdeményezés első hallásra egy kicsit furcsának, és a nem vegánok számára talán fölöslegesnek is tetszhet, a projekt sok szempontból nagyon érdekes, és nagyon hasznos információkkal szolgálhat más biotechnológiai kezdeményezések megvalósításához is. A vállalkozás ráadásul nem is kerül túlságosan sokba, hiszen a génszekvenálás és az igény szerinti DNS-szakaszok legyártása napjainkban már egészen megfizethető. Ez utóbbi ára jelenleg bázispáronként 25 centet tesz ki, ami annyira alacsony összeg, hogy puszta hobbiból is bele lehet fogni egy, a „műtej” létrehozásához hasonló projekthez.
Lombikban az élelmiszer....


A projekt kiváló példája annak, hogy mire számíthatunk a jövőben a saját termesztésű élelmiszerek terén. Lassan ugyanis elérkezünk abba a világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg megszűnik, és a technológia fejlődésének köszönhetően kistermelők is belekóstolhatnak a génmanipuláció rejtelmeibe, élelmiszerek egészen új osztályait hozva létre és nem az istállóban ganajászva. A labor egyik szobájában egy érdekes sertésszív úszkál egy üvegtartályban. A szervet kémiai úton gyakorlatilag minden sejtes elemétől megtisztították, így csak egy fehér váz maradt belőle. A szív Patrik D’haeseleer, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársának tulajdona, aki főállásban azzal foglalkozik, hogyan lehetne az említett váz mintájára olyan konstrukciókat létrehozni, amelyeket aztán a páciens saját sejtjeivel benépesítve mesterséges szerveket lehetne növeszteni. A szakértő elmondása szerint a Counter Culture Labs-ben olyan dolgokat nyílik lehetősége felderíteni, amikre egy állami laborban nem nyílna lehetőség. Ezzel nincs egyedül. Az elmúlt évtized során több hasonló csoport kezdte meg működését, akik tagjai közé bárki végzettségétől függetlenül bekerülhet, ha új ötletei vannak a kutatási területtel kapcsolatban. A műsajton dolgozó kutatócsapat például többek közt egy biológusból, egy bioetikusból, egy nyugdíjas pszichológusból, egy könyvelőből és egy egykori marketingesből áll össze. Utóbbi, Maria Chavez, korábban az Apple-nél dolgozott, és a sajtprojektet a számítástechnika természetes kiterjesztődésének tekinti. „Mi lehetne nagyobb dolog annál, mint saját testünk és a környezet meghekkelése?” – mondja Chavez.

A csapat nem kizárólag a tehéntejből készült sajt reprodukálásán dolgozik, hanem hasonló módszerekkel emberi sajtot is létre kívánnak hozni. Ehhez mindössze másfajta génekre van szükség, és a mesterséges anyatejnek kétségkívül rendkívül sokféle felhasználási területe lehet az újfajta, minden eddiginél jobb tápszerektől kezdve az olyan tejtermékekig, amelyeket azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak. A kezdeményezés ezen része persze több szempontból sem problémamentes. Chavez elmondása szerint jelenleg például azt vizsgálják, hogy az ilyen módon létrehozott anyatej nem vált-e ki autoimmun reakciókat. Az emberi tej mellett egy másik érdekes emlős, a narvál tejének mesterséges előállításán is dolgoznak a kutatók. A tengeri állat tápanyagokban rendkívül dús anyatejének állaga állítólag leginkább a fogkrémhez hasonlítható. És hogy miért éppen a sajt érdekli a kutatókat? A sajtkészítés mestersége egyidős az emberi civilizációval, és az egyik első példája annak, hogyan változtatta meg az ember a mikrobák manipulálása révén egy anyag állagát és egyéb jellegzetességeit. Az érdeklődést ugyanakkor, ahogy említettük, az is hajtja, hogy a kutatók némelyike vegán, és hiányolják a sajtot. Léteznek ugyan növényi alapanyagokból készült sajtutánzatok, de ezek sem ízükben, sem állagukban nem hasonlítanak a tehéntejből készült élelmiszerre. Ahogy már említettük, a projekt célja ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy néhány vegán kutató végre élvezhető sajtot készítsen magának. A kutatás anyaga bárki által hozzáférhető, így a szakértők által kikísérletezett módszerek más biotechnológiai projektek során is alkalmazhatók lehetnek. A csapat tagjai az eddigi munka során 11 olyan fehérjét azonosítottak, amely jövendőbeli sajtjuk alapját képezi majd. A következő lépést ezen fehérjék génjeinek az újraalkotása, illetve ezek élesztőgombákba való beültetése jelenti.

Mi megmaradnánk a természetes biokémiai folyamatok alakalmazása mellett és az állattartást sem cserélnénk le az istállókat szuperlaborokká alakításával. Szükség van technológiai megújulásokra, de csak a természettel összhangban....

Hernád Völgye H.H.K.