Minek küldene Orbán magyar katonákat az Iszlám Állam ellen? Parányivá zsugorított MÉG MAGYAR fegyveres erőnket messze földön latorérdekek miatt bevetni? Ez bűn!
A
magyar kormányfő maga vetette fel, hogy Magyarország szálljon be
komolyabban az Iszlám Állam elleni harcba. Egy kurdisztáni bázison
folyó kiképzési munka vagy a tábor őrzése akár reális cél is lehetne.
Kérdés, hogy milyen felhatalmazás szükséges ehhez. Milyen érdeket
szolgál a szerepvállalás, és megnövelheti-e a terrorfenyegetettséget
Magyarországon?
Orbán
Viktor február 4-én a Hír TV-nek adott interjújában több más téma
mellett említést tett róla, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan
magyar misszió mehet a Törökország, Irak és Irán határán található
régióba. Ehhez a parlament kétharmados felhatalmazására lesz szükség. A
Honvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban úgy érvelt: már Irakban és
Afganisztánban is vállaltunk hasonló szerepet, így nem lenne újdonság a
szolgálat katonáink számára.
Németh
Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke először egy keddi
konferenciát követően, az MTI kérdésére erősítette meg, hogy mérlegelik
az Iszlám Állam (IÁ) elleni fellépést. Az MNO-nak később tömören
nyilatkozott az ügyben, és azt mondta: védelmi célú katonai
szerepvállalásról lenne szó. Orbán Viktor végül egy szerdai
háttérbeszélgetésen a HVG kérdésére árulta el, hogy ő kezdeményezte a
Fidesz-frakciónak, hogy a németekkel és az olaszokkal karöltve
indítsunk egy nemzetközi missziót Kurdisztánba. Hozzátette, a
parlamenti kétharmad mellett saját képviselőcsoportja többségének is
támogatnia kellene a javaslatot, hogy legyen belőle valami, de a
kormánypárti honatyák egyelőre nem túl lelkesek.
Nem volt bőbeszédű a külügy
A
katonai kontingens számát, célját, konkrét feladatát illetően a
Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hátha kapunk
konkrétumokat. Hiába reménykedtünk, a tárca száraz, diplomatikus
választ adott. Mint írták, a terrorfenyegetés egyre közelebb kerül
Európához, és mivel az Iszlám Állam egyre durvább eszközökhöz nyúl, az
európai felelősség megnőtt a tekintetben, hogy megvédjük magunkat a
terroristáktól. Az IÁ-val szemben felállt nemzetközi koalícióban való
szerepvállalás növelése nyilvánvalóan segítené a szövetségesi
szolidaritást, de az esetleges katonai misszió részleteiről ők is csak
akkor tudnának részletekkel szolgálni, ha a pártok támogatnák a
parlamentben a szerepvállalást – írták.
Magyarország
2003-ban és 2004-ben is küldött már szállítózászlóaljat Irakba, és
nagykövetséget is nyitottunk Bagdadban, de néhány év elteltével
lelassult, majd leállt a közeledés a két ország között. A követséget
azóta bezárták (2014-ben újranyitották), és a magyar haderő is hazatért
Irakból. 2010 óta a keleti nyitás politikájába illeszkedve élénkült a
viszony, és a nagykövetség után egy konzulátust is megnyitottunk – a
kurdisztáni Erbilben. Ezenfelül katonai segélyt is küldtünk, többek
között akna- és páncéltörő lőszerek, illetve fényjelzős töltények
formájában. Innen már csak egy lépés lenne katonákat is bevetni
Irakban, ez ugyanakkor katonapolitikai, diplomáciai és nemzetbiztonsági
kérdéseket vet fel.
Olaszok, németek, magyarok
Wagner
Péter biztonságpolitikai szakértő már korábbi blogbejegyzésében is
joggal teszi fel a kérdést: vajon milyen felhatalmazással mennének a
magyar katonák? Ha ugyanis ENSZ-, NATO- vagy uniós misszió
résztvevőiként lennénk jelen, ahhoz nem feltétlenül lenne szükség
parlamenti felhatalmazásra. Az elmúlt két évtizedben ehhez hasonló
magyar katonai szerepvállaláshoz nem kellett szavaznia a honatyáknak.
Amennyiben például az iraki és a magyar kabinet köt bilaterális
megállapodást a katonai együttműködés részleteiről, akkor arra elég
kormányzati szinten rábólintani. Wagner jelzi, a németek január végén
46 millió eurós katonai segélyről döntöttek, aminek része a
fegyverszállítás és a kurdisztáni pesmergák kiképzése. Az olaszok –
akik a németekhez hasonlóan már most is jelen vannak katonákkal Irakban –
hamarosan több száz fős, főleg kiképzéssel, logisztikával foglalkozó
csapattal indulnak útnak Kurdisztánba.
Az
Iszlám Állam elleni koalíció eddig három kiképzőbázist állított fel,
most jön a negyedik. Elképzelhető, hogy mivel a magyarok már Koszovóban
és Afganisztánban is hosszú távon őriztek tábort a nemzetközi misszió
kötelékében, a Kurdisztánba szánt egységnek is ez lesz a feladata.
Persze a magyar katonák – például a Balkánon – kiképzéssel is
foglalkoztak korábban, így akár ez is szóba jöhet Irakban.
Wagner
Péter az MNO-nak inkább a fenti, negyedikként felállítandó bázis
őrzés-védelmét látja valószínűbbnek, ha a magyar haderő tényleg
megkapja mandátumát. A szakértő úgy véli, a tábor az erbili nemzetközi
repülőterén lenne, ahol több száz, főként európai ország katonája
végezné a helyi kurd biztonsági erők kiképzését. Ez egybevág egy magas
rangú amerikai katonai tisztségviselő csütörtöki nyilatkozatával, mely
szerint 20-25 ezer fős, több dandárból álló iraki haderő kiképzését
kezdik meg. A végső cél Moszul visszafoglalása az IÁ-tól valamikor
áprilisban–májusban. A délről támadó iraki katonákat észak felől a kurd
pesmergák támogatnák, az ő felkészítésükkel foglalkozna az egyre
duzzadó nemzetközi koalíció.
Ne féljünk a terrortól!
Az
Iszlám Állam szélsőségesei az elmúlt hónapokban több alkalommal is
lecsaptak azokra az országokra, melyek támadták állásaikat. Felmerül a
kérdés: vajon Magyarország is potenciális célponttá válhat, ha bevonul
Irakba? Wagner szerint nem nőne érdemben a terrorfenyegetettségünk.
Miután humanitárius és katonai segéllyel már több hullámban is
támogattuk a kurd biztonsági erőket, így komoly változás nem következne
be iraki szerepvállalásunkban. A szakértő leszögezte, a fenyegetettség
alakulásában annak is nagy szerepe van, hogy az adott országban
szélsőséges személyek és csoportok milyen mértékben tudnak gyökeret
ereszteni, és ez Magyarországra egyáltalán nem jellemző.
A
magyar katonai misszió sokkal inkább célozhat diplomáciai erőfeszítést,
mint konkrét segítséget. A nemzetközi koalíciót gründoló Egyesült
Államokkal az utóbbi időben megtépázott kapcsolatunkat – Ökotárs-ügyek,
orosz közeledés, Goodfriend-konfliktusok – legalábbis helyrepofozhatná
némileg.
(MNO)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése