Megkezdték a visszavonulást a kijevi erők a minszki megállapodásban rögzített (határ)vonalról, folyamatosan zajlik a nehézfegyverzet kivonása. Az ukrán államfő, Petro Porosenko azonban pénteken kilátásba helyezte, hogy készen áll visszaküldeni a csapatokat a frontra, ha a helyzet úgy alakul. "Tegnap, összhangban a minszki egyezménnyel, megkezdjük a nehézfegyverzet kivonását a Donbassz vonalról... ez a minszki megállapodás érvénybe léptetésének kezdete, amit nehéz tárgyalásokkal értünk el, és az ellenség rendre megszegte feltételeit. Emiatt csapataink készen állnak, hogy bármelyik pillanatban visszatérjenek a korábbi vonalakra" mondta Porosenko.
Újabb puccs történhet Kijevben?
Korábban Alexander Zaharcsenko, a Donyecki Népi Köztársaság vezetője egy rendkívüli sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a minszki tárgyalássorozaton amiatt hosszú időn át amiatt nem lehetett eredményeket elérni, mert Kijev nem küldött megfelelő jogkörökkel felruházott képviselőket a tárgyalásra. Mivel a térségben közel egy éve zajlik a háború, a donyecki és luganszki vezetés pedig nem volt hajlandó olyan küldöttekkel tárgyalni, akinek nincs felhatalmazása egyezményt kötni a nehézfegyverek kivonásáról. A tárgyalássorozat emiatt kezdetben holtpontra jutott, a további előrelépésekhez európai nagyhatalmak "közvetítőként" történő részvétele volt szükséges. Ez a közvetítő szerep azonban sokkal inkább a közvéleménynek szól, mert a gyakorlatban a nagyhatalmak döntenek az ukrán helyzet rendezéséről, a kijevi kormány csak végrehajtó, a donyecki felkelők pedig szenvedő alanyai a nagyhatalmak geopolitikai konfliktusának.
Az ukrán helyzet mostani állapotát és a konfliktus kezdetének időszakát mindenféleképpen el kell különíteni. Egy év alatt ugyanis hatalmas változások zajlottak le Európában; 2013 augusztusában - amikor a kijevi puccs tényleges előkészítése zajlott - Németországra még jóval nagyobb befolyást gyakorolt az Egyesült Államok, mint napjainkban. Elsősorban az amerikaiak érdeke a háború, és az ukrán konfliktus rendezéséhez emiatt egy olyan politikai átrendeződés vált szükségessé, ami az európai hatalmakat fokozatosan kivonja Washington befolyási övezetéből. Németországnak mostanra nem érdeke az ukrán háború. Ennek az átrendeződésnek mindössze kisebb jelei mutatkoztak, az utóbbi hónapok során meghatározó európai politikusok egyre gyakrabban tettek előre be nem jelentett látogatásokat, többek között Moszkvában, ami egy arra utaló jel, hogy a német és francia vezetők Washingtontól független lépésekre szánták el magukat. Az ukrán háború kezdete óta azonban számos más botrány is kirobbant Európában, ami a közvéleményt az amerikaiak ellen hangolja (pl. lehallgatási botrányok), vagyis lehetővé teszi egy újabb európai nagy háború elkerülését.
A minszki tárgyalássorozaton Washington gyakorlatilag Petro Porosenko személyében képviseltette magát, emiatt az amerikaiak hivatalos bevonására nem is volt szükség. Porosenko pozíciója azonban a konfliktus végső rendezése esetén meginoghat - Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak nincs szüksége egy olyan ukrán kormányra, ami az amerikaiak expanziós politikáját képviseli, és ezzel egy újabb európai nagy háborút akar előidézni.
Hídfő.net.ru | Porosenko
Más, arra utaló jelek is vannak azonban, hogy Kijev újra anarchiába süllyedhet. A nehézfegyverek kivonásával viszonylag tartós béke is kialakulhat. Mindez azonban azt jelenti, hogy visszatérnek Kijevbe olyan fegyveres csoportok, akiket az ukrán vezetés amiatt küldött a frontra, hogy ne Kijevben legyenek, hanem lehetőleg harcban elessenek és ne legyen velük probléma. Az EuroMajdan lebonyolításához felhasznált, akkor felfegyverzett szélsőjobboldali csoportokról van szó, melyeket a kijevi kormány már több alkalommal fel akart oszlatni, ilyen alkalmakkor rendszerint teljes fegyverzetben Kijevbe vonultak a belügyminisztérium vagy védelmi minisztérium épülete elé, és feloszlatás helyett újabb kedvezményeket kaptak, cserébe azért, hogy visszamenjenek a frontra.
Most, hogy a fronton az európai hatalmaknak köszönhetően beállhat egyfajta átmeneti nyugalom, Kijev szembe kell nézzen azokkal a mozgalmakkal, melyeket eszközként használt fel, de ahelyett, hogy elvéreztek volna a fronton, egy éves harci tapasztalattal most visszatérnek a fővárosba és rendszerváltást akarnak. Porosenko regnálása ténylegesen a vége felé közelít, ha a béke állandósul - az azonban nem egyértelmű, hogy mi következik helyette; szélsőjobboldali hatalomátvétel, vagy újabb választások, és nemzetközi terrorizmus elleni harc Kijevben. A két lehetőség mellett még ott van az a tény is, hogy Viktor Janukovics nemrég a visszatérés lehetőségéről nyilatkozott egy orosz TV-csatornának, Ukrajnából elmenekülésekor pedig szintén szó szerint kijelentette, hogy egy éven belül visszatérhet Ukrajnába.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/27/tartos-beke-ujabb-rendszervaltast-hozhat-kijevben-nagyhatalmi-erdekegyezes-porosenk